Ázsiából érkeztek, majd európai színekben pompáztak.

A cikket emailben megoszthatja, ha rákattint erre a linkre, vagy egyszerűen másolja ki, és küldje el ezt a hivatkozást: https://demokrata.hu/magyarorszag/avar-evszazadok-1016884/.

Több mint 600 különleges tárgy és számos felbecsülhetetlen értékű lelet várja a látogatókat a Kecskeméti Katona József Múzeum legújabb időszaki kiállításán, amely az "Egy eltűnt nép nyomában - az avarok élete a Duna-Tisza közén" címet viseli. A Cifrapalota impozáns falai között megrendezett tárlat a múzeum szakembereinek és 18 kutatónak az együttműködésével jött létre, ami bizonyítja a projekt jelentőségét. A kiállításhoz készült több mint 300 oldalas katalógus pedig tovább emeli a tárlat rangját, bemutatva az avar kultúra gazdagságát és sokszínűségét.

A mai Kína területén egykor létezett Zsuanzsuan Birodalomból 552 körül nyugat felé útra kelő avarok 558-ban bukkantak fel először Európában, amikor követeik megjelentek Bizánc falai között. E nép vándorlásának rendkívüli gyorsaságát jól mutatja, hogy mindössze 15 év alatt eljutottak a Kárpát-medencébe. Miközben számos más népet beolvadtak, 568-ban megalakult a híres Avar Kaganátus, amely egészen a IX. század elejéig meghatározó szerepet játszott a térség történetében.

Wilhelm Gábor, a kiállítás kurátora hangsúlyozza, hogy az avarok lenyűgöző államszervező képessége tükröződik abban, ahogyan a Kárpát-medence teljes területét, a mai Őrvidéktől Erdélyig, valamint Felvidéktől a Szerémségig uralták. A Kecskeméti Katona József Múzeum régésze szerint ez a hatalmas terjeszkedés részben annak volt köszönhető, hogy nem csupán könnyűlovassággal, hanem a korabeli európai viszonylatban is jelentős nehézlovassággal bírtak.

A kiállítás különleges betekintést nyújt a Duna-Tisza közi avarok életébe, bemutatva a régió számos települését, mint Apostag, Bácsalmás, Hajós, Kecskemét, Kelebia, Kiskőrös, Kunbábony, Kunpeszér, Kunszállás, Lakitelek, Mélykút, Nagykőrös, Nemesnádudvar, Soltvadkert, Szalkszentmárton, Szentkirály és Tabdi. A tárlat 2008 és 2024 között, különösen a kecskeméti Mercedes-gyár építése előtt végzett ásatások során összegyűjtött gazdag leletanyagot vonultat fel. A Mercedes-üzem kialakítása kapcsán például 2,5 millió négyzetméternyi területet kutattak át, amely során számos izgalmas felfedezésre bukkantak. Ez a kiállítás nem csupán az avar kultúra iránt érdeklődők számára kínál értékes információkat, hanem minden látogató számára lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megismerje a múlt egy izgalmas és sokszínű szegmensét.

- Az általunk feltárt sírokban talált emberi maradványokból az derült ki, hogy mindössze 10-15 százalékuk volt mongoloid típus, a többi europid - lep meg minket Wilhelm Gábor. Azt is megtudjuk tőle, hogy az avarok számontartották mind az apai, mind az anyai leszármazási vonalat, és tiltott volt a vérrokonok közötti házasság.

- A kunszállás-fülöpjakabi temető gazdag leletanyagából hat nemzedék rokoni kapcsolatait azonosítottuk a genetika segítségével, így ez különösen értékes forrásnak bizonyult - mondja a régész.

A hunok öltözéke, különösen az európai megjelenésük idején, szoros párhuzamba állítható volt a korabeli öltözködési szokásaikkal, ahogyan azt Theophanész, a VIII. században élt bizánci krónikás is megörökítette. Az avarok ötvösművészete kiemelkedő színvonalat képviselt, és a kecskeméti kiállításon bemutatott tárgyak – mint például a gyönyörű szíjvégek, övveretek, ékszerek és mindennapi használati eszközök – lenyűgöző képet nyújtanak a korabeli mesterek tudásáról. Különösen figyelemre méltó a kidolgozottság gazdagsága és precizitása, amely sokat árul el az avar mesterek elhivatottságáról és életszemléletéről. Nem csupán a megvalósíthatóság határait feszegették, hanem a tökéletességre törekedtek, így minden alkotásuk valódi műalkotássá vált.

Az avar temetkezési hagyományok igazán lenyűgözőek: az elhunytakat egyfajta kerevetre helyezték, amelyet szintén a sírba temettek. Ezek a sírok általában északnyugat-délkeleti irányban helyezkedtek el, ami arra utal, hogy a temetkezési szokások mögött tudatos tervezés állt. Ezt a tudatosságot a temetők elrendezésének áttekintése is alátámasztja, hiszen sok sír mutat azonos irányba. Wilhelm Gábor kutatásai alapján viszont a honfoglalók esetében a sírok típikus tájolása kelet-nyugati volt, ami újabb érdekességgel gazdagítja a temetkezési gyakorlatok történetét.

Az avar társadalomfejlődésének érdekes aspektusát tükrözi, hogy a korai időszakból viszonylag sok fegyver került elő, míg a későbbi időszakokban ezek száma drámaian csökkent. Ez a tendencia arra utal, hogy az egykor harcias nép fokozatosan letelepedett, és békés földműves, valamint állattartó életmódra váltott. A szakértő hangsúlyozza, hogy a leletek alapján az avarok főként szarvasmarhákat, lovakat és juhokat tartoztak, ami a mezőgazdasági tevékenységeikre és a társadalmi struktúrájuk átalakulására is rávilágít.

Egy különleges településszerkezetet alakítottak ki, amely a különböző történelmi korszakokat ötvöző településhálózat révén válik nyilvánvalóvá. Ez a rendszer annyira élhetőnek bizonyult, hogy még az Árpád-kor idején is újabb települések épültek a meglévőek köré, egészen a XIII. századig. Érdekes módon, egy ház padlójában nyolc malomtáblát találtak, ami arra utal, hogy az avarok is nagyra értékelték ezt a ma is népszerű játékot. A települések különlegességei közé tartoznak a hosszú, helyenként derékszögben megtörő árkok, amelyek eredeti funkciója még mindig rejtély. Az biztos, hogy nem védelmi céllal, és nem is vízelvezetés céljából készültek. A közelükben számos gabonatároló vermet is feltártak a kutatók, ahol a magvakat csírázóképes állapotban el tudták helyezni, így szükség esetén könnyedén hozzáférhettek. Ez azt mutatja, hogy a kor gazdái rendkívül tudatosak és újító szelleműek voltak.

A békés földművelők és állattartók mindennapjait időnként megzavarták a harcok. A kiállított csontokból világossá válik, hogy az avarok között is éltek olyanok, akik súlyos fogbetegségekkel, maláriával és egyéb nyavalyákkal küzdöttek. Az egyik koponya különösen figyelemfelkeltő, hiszen szinte ketté van hasítva. Ugyanakkor találunk olyan koponyát is, amely gyógyult vágásnyomokat mutat, jelezve, hogy a túlélésért folytatott harc nem mindig végződött tragédiával.

- Szentkirályon különös sírt tártunk fel: két, a maradványok pozíciója alapján meggyilkolt embert temettek bele, a koponyákból jól láthatóan a bal oldali személy az europid, a jobb oldali a mongoloid típusba tartozott, utóbbi genetikai rokonságban állt a kagánnal. Elképzelhető, hogy a sírban úr és szolgája fekszik, akik valamilyen hatalmi harc vagy leszámolás áldozatai lettek - mondja Wilhelm Gábor. A nagyszabású kiállítás sok új ismerettel szolgál a Duna-Tisza közi avarság történetéről, és nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is, akik az arc- és viselet rekonstrukciók nyomán megalkotott afféle kabalafigura, Avarka vezetésével követhetik végig a tárlatot, néhány jópofa interaktív megoldást is kipróbálhatnak, például tetszésük szerint öltöztethetik és fegyverezhetik fel Avarka szüleit, sőt, még a régészetbe is belekóstolhatnak. A kiállítás december 14-éig látogatható a kecskeméti Cifrapalotában.