Vizet a tájba - A felelős vízgazdálkodás kérdése sosem volt még ennyire sürgető.

Tiszakécske városa volt a következő fontos állomása a "Vizet a tájba program" keretében, ahol az aszályvédelem kérdése is középpontba került. A Polgármesteri Hivatalban tett látogatást több jelentős személyiség, köztük Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő, Cseh Tamás, a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője, valamint Kovács Ernő főispán. A vendégeket Tóth János polgármester fogadta, aki fontos beszélgetéseket folytatott a résztvevőkkel a térség vízgazdálkodásának jövőjéről.

Tiszakécske most a "Vizet a tájba" program legújabb állomásává vált, miután Tiszaalpár és Hajós után itt folytatódott a kezdeményezés. Az eseményen részt vettek az Országos Vízügyi Hatóság szakértői mellett dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő, Cseh Tamás, a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője, valamint Kovács Ernő főispán is. Tóth János polgármester fogadta őket a helyi polgármesteri hivatalban. Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, hogy a helyi vízgazdálkodásra szánt idő és energia most különösen fontos, mert ennek eredményei a jövőben még inkább megmutatkoznak majd.

A mezőgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország területén jóval több víz áramlik, mint amennyi az öntözéses gazdálkodás keretein belül hasznosítható lenne. A vízkiemeléses programok mellett a víz megőrzése és a talajvízszint emelése is kiemelt célként szerepel. Az elkövetkező években ez a feladat különösen fontos szerepet kap majd. Kiemelte, hogy alapvető fontosságú, hogy a tájban megfelelő mennyiségű vizet tartsanak meg, és a Tisza medréből olyan területekre irányítsák, ahol a víz tárolása ideális, mint például a holtágak, mély fekvésű száraz területek vagy csatornák. Itt a víz bőségesen elfér, így hozzájárulhatunk a környezet fenntarthatóságához.

- Nagyjából 3 milliárd köbméternyi vizet tudnánk tározni azokban a terekben, amelyek ma kihasználatlanul állnak. Európában egyedül Magyarország teremtette meg annak a feltételét, hogy egy aszályvédelmi akcióterv végrehajtásával ennek mind az anyagi, mind a műszaki feltételrendszere biztosított legyen - jelentette ki az államtitkár.

Az utóbbi évek egyik legkritikusabb problémája a vízhiány és az aszály jelensége. A talajvíz szintjének drámai csökkenése, a tűző napsütés és az esőzések szinte teljes hiánya súlyos fenyegetést jelent a Kárpát-medence mezőgazdaságára, a helyi közösségekre, valamint az itt élő állatvilágra is. Ezért rendkívül fontos, hogy felelősségteljesen közelítsünk a vízgazdálkodás kérdéséhez, hiszen ez nem csupán a lakosság, hanem a 4,7 millió hektáros termőföld is érintett.