Véres harcok után tért haza több száz zsoldos Magyarország szomszédságából – vajon mennyire kell tartanunk a Rómeóktól?

Több száz román katona szolgált zsoldosként Kongóban

Szerdán a román védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta vizsgálatának eredményeit a hivatásos katonák körében, akik szerződéses zsoldosként vettek részt a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti területein zajló harcokban, valamint a kongói hadsereg kiképzésében. A vizsgálatot követően indították el, hogy választ kapjanak a világsajtót bejáró, Kelet-Kongó legnagyobb városában, a kétmilliós Goma városában készült felvételek kapcsán. Ezeken a felvételeken román zsoldosok láthatóak, akik a kongói hadsereg vereségét követően a szomszédos Ruandába menekültek. A keleti Kongóban a Ruanda által támogatott M23 lázadócsoport gyors offenzívát indított, amelynek következtében már jelentős területek kerültek a birtokukba.

A kongói polgárháborúról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

A védelmi minisztérium nyomozása arra jutott, hogy

Összesen 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona lépett törvényes szerződéses viszonyba olyan biztonsági vállalatokkal, amelyek Kongó területén működnek. Ezen kívül további 7 aktív katona valószínűsíthetően jogsértő módon vállalt zsoldos tevékenységet.

Apasági szabadságuk alatt, 2023 és 2025 között, az afrikai országba "szolgálni" indultak. A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a katonai ügyészség bűnvádi eljárást indított ellenük.

A hét, még aktív katona mellett, akik fizetett gyermeknevelési szabadságuk időtartama alatt mentek Kongóba, találtak 24 olyan katonát is, akik leszerelésük után szerződtek az afrikai országba, de visszatérésük után ismét aktív állományba kerültek a román haderőben. A védelmi minisztérium azzal nyugtatott, hogy ezek az esetek nem képeznek számottevő nemzetbiztonsági kockázatot, mivel olyan alacsony rangú katonákról van szó, akiknek a titkos információkhoz történő hozzáférése korlátozott.

A Kongóban szolgáló zsoldosok figyelmeztető jelként kerültek a középpontba, amikor december 6-án a román alkotmánybíróság érvénytelenítette a november 24-i elnökválasztás első fordulóját. Ezen a szavazáson váratlanul egy szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu került előtérbe, aki mögött állítólag Oroszország támogatása húzódott meg, legalábbis a román hírszerzés állítása szerint. A következő napon a román rendőrség 20 embert tartóztatott le Bukarestben, akik fegyverekkel és pirotechnikai eszközökkel készültek. A letartóztatottak mind zsoldosok voltak, többek között a francia idegenlégióban is szolgáltak. A hatóságok gyanúja szerint ezek az emberek a közrend megzavarására és megfélemlítési akciók végrehajtására készültek, sőt, politikai és újságírói célpontjaik listájával is rendelkeztek.

A zsoldosok vezetője, Horațiu Potra, akit korábban bilincsben szállítottak az ügyészségre, végül szabadlábra került, de hatósági felügyelet alá helyezték. Otthonában összesen 2 millió eurót találtak, különféle valutákban. Kiderült, hogy Potra szoros kapcsolatban áll Georgescuval; egyes források szerint ő a szélsőjobboldali politikus testőrségének vezetőjeként ismert, ahol több volt idegenlégiós is szolgál, köztük egy elit mesterlövész is. A volt elnökjelölt eleinte tagadta, hogy ismerné Potrát, de a helyzet megváltozott, miután előkerült egy közös fénykép róluk, amely kétséget kizáróan igazolta találkozójukat.

Potra később két társával együtt Dubajba menekült, mivel ellenük nemzetközi elfogatóparancs érvényes. Március elején azonban újra a figyelem középpontjába került, amikor a választási iroda megtiltotta Georgescut a május 4-én és 18-án esedékes megismételt elnökválasztáson való részvételtől. Az alkotmánybíróság később megerősítette a tiltást, így a szélsőjobboldali politikus végérvényesen ki lett zárva. Potra ekkor egy titkos WhatsApp-csoportban kezdeményezett katonák és zsoldosok mozgósítását, hogy fegyveres ellenállást szervezzen a Georgescu ellen irányuló "globalista államcsíny" ellen.

A romániai történésekről ezekben a cikkeinkben írtunk bővebben:

A román és a nemzetközi sajtó már jóval a román védelmi minisztériumi vizsgálat előtt elkezdte felgöngyölíteni a Kongóban szolgált vagy szolgáló zsoldosok ügyét. A kulcsszereplő Horațiu Potra, aki külön magánvállalkozást hozott létre a zsoldosok kiközvetítésére Asociata RALF néven. Volt, hogy egyszerre 1000 román szerződéses volt jelen Kongóban. Bizalmasan "Rómeóknak" nevezték őket.

Az oknyomozó riportok alapján egy meglehetősen sokszínű csoport indult Romániából Kongóba: az elit katonai egységek tagjaitól kezdve rendőrökön, titkosszolgákon át bolti biztonsági őrökig és tűzoltókig terjed a résztvevők köre. A PressOne nyomozása rávilágít, hogy sokan a román elit erők, mint például a 630-as ejtőernyős zászlóalj, a "Vulturii" különleges műveleti zászlóalj, valamint a CFOS (Speciális Műveleti Erők Parancsnoksága) kötelékéből származnak. Ezek a katonák hosszú éveken át tartó, NATO-kompatibilis kiképzést kaptak, részt vettek külföldi különleges egységekkel végzett gyakorlatokon, és kiemelkedő harci képességekkel bírnak.

A The Guardian és két másik lap részletes nyomozása alapján Potra 2022-ben kezdte meg a zsoldosok toborzását Kongóba. A folyamat titkos keretek között zajlott, jellemzően zárt WhatsApp-csatornákon keresztül. A toborzás alapját a francia idegenlégióban szolgált román fegyveresek adták, akik a beszámolók szerint a toborzottak mintegy egyharmadát tették ki. Ezek a volt idegenlégiósok gyakran közvetlen kapcsolatban álltak Potrával, de a toborzás később egyre szélesebb köröket ölelt fel.

Az elsődleges hajtóerő kétségkívül a pénz volt, hiszen Kongóban sokkal magasabb jövedelemre lehetett szert tenni, mint a román fegyveres erők kötelékében. A havi bér 5-6 ezer euró (2-2,5 millió forint) között mozgott, az egyén képzettségétől és tapasztalatától függően. A zsoldosok és a kongói hadsereg katonái között gyakran feszültségek robbantak ki a javadalmazás különbségei miatt, mivel az utóbbiak csupán havi 100 eurót (40 ezer forint) kerestek, és sokszor ezt az összeget is késlekedve kapták meg.

A román zsoldosoknak szerződésük szerint csak a kongói hadsereg kiképzése volt a feladatuk, valójában a harcokban is részt vettek, amint arról számos felvétel tanúskodik. A BBC-nek egy volt zsoldos megerősítette, hogy csak kevesen voltak ténylegesen kiképzők, sőt a fegyveresek egy része korábban maga sem részesült rendes kiképzésben.

A "Rómeók" a helyi, kormánybarát milíciákkal is együttműködtek, akiket egyébként háborús bűnök elkövetésével is vádolnak. A román zsoldosok kapcsán háborús bűn elkövetése nem merült fel, de elvileg bűnrészességért elítélhetnék azokat, akik ilyenekben érintettek.

A zsoldosok munkája kétségtelenül tele volt kockázatokkal: hivatalos források szerint négy román állampolgár hunyt el a kongói missziójuk során.

Egy korábban a román különleges erőkben szolgált katona, aki mindössze hat hétig dolgozott Kongóban, egyszerűen "cirkuszként" jellemezte a "Rómeók" afrikai működését.

Amikor teherautósofőröket, biztonsági őröket és 60 év feletti embereket hívtak össze... ráébredtem, hogy a dolgok nincsenek megfelelően elrendezve, ezért kértem, hogy engedjenek haza.

- mondta a férfi.

Beszámolók szerint Potra cége mindössze egy AK-47-essel (Kalasnyikov) és egy golyóálló mellénnyel látta el a harcolókat, minden mást nekik kellett beszerezniük.

A "Rómeók" kongói kalandja január végén Goma városának gyors elfoglalásával zárult le. A 2 milliós lakosú várost az M23 felkelőcsoport mindössze néhány nap alatt vette birtokba. A román zsoldosok, miután mindent hátrahagytak, az ENSZ helyi központjába menekültek, ahol két órát kaptak arra, hogy megadják magukat a felkelőknek. ENSZ-források szerint, amit a román külügyminisztérium szóvivője is megerősített, nemzetközi tárgyalások indultak, és végül megállapodás született arról, hogy a "Rómeók" Ruandán keresztül hazatérhetnek. Gomából berácsozott ablakú buszokkal szállították őket a szomszédos országba, ekkorra már csupán alig 300-an maradtak a kongói szolgálatban.

Fölmerül a kérdés, hogy lehet az, hogy aktív és tartalékos román katonák zsoldosként szolgálhattak Kongóban a román hatóságok állítólagos tudta nélkül.

A PressOne február elején közzétett tényfeltáró cikkében meglepő információk kerültek napvilágra, miszerint román hivatásos katonák rendszeresen repültek charterjáratokkal Gomába, Marosvásárhelyről és Nagyszebenből. Az utazások során a katonák nem próbálták titkolni magukat: sokan terepszínű uniformisban és golyóálló mellényben érkeztek a repülőtérre, és fegyverekhez tartozó eszközök, mint például Kalasnyikov-tárak is megfigyelhetők voltak náluk, valamint jelentős mennyiségű készpénz. Egy korábbi zsoldos beszámolója alapján a reptéri ellenőrzések teljes mértékben elmaradtak. Ráadásul említette, hogy a román hírszerzés (SRI) egyik munkatársa egyszer megkérte, hogy adja meg a telefonszámát, mivel az ő ismerősei is érdeklődtek a hasonló munkalehetőségek iránt.

Eléggé valószínűtlen, hogy a román hatóságok ne lettek volna informáltak a kongói missziókról, így felmerül a kérdés, miért nem léptek fel ez ügyben. Ráadásul a több száz zsoldos már hazatért, egyesek visszatértek a hadsereg kötelékébe, míg mások Georgescu testőrségénél találtak új munkát. Többen gyanúba keveredtek, mivel feltételezések szerint felforgató terveket szőhettek az elnökválasztás első fordulójának meghiúsítása után. Romániában májusban megismételt elnökválasztásra készülnek, és bár Georgescu nem indulhat a versenyben, a feszültség továbbra is fokozódik, sőt, még a korábbinál is intenzívebbé vált. Magyarország szomszédja egy viharos időszak elé néz.

Az M23 felkelőcsoport januárban és februárban lendületes offenzívát indított, amely során nemcsak Goma városát, hanem a 800 ezer fős Bukavu-t is sikerült megszereznie. Azonban az utóbbi hetekben az előrenyomulás megtorpanni látszik. Legfrissebb értesülések szerint a kongói hadsereg és szövetségeseik, a Wazalendo milícia, visszafoglalták a felkelők által korábban elfoglalt Walikale városát, amely Gomától nyugatra található. Ezzel az M23 hadjárata, amely a nyugati területek felé irányult, jelentős akadályokba ütközött.

Az M23 azt állította, hogy a várost azért adta fel, hogy gesztust gyakoroljon az április 9-én Dohában tervezett fegyverszüneti tárgyalások előtt. Ez lesz az első közvetlen megbeszélés a kongói kormányzat és a felkelők között, miután az M23 néhány hete az utolsó pillanatban lemondta az Angolában tervezett tárgyalásokat az Európai Unió által egyes vezetőikre kivetett szankciókra hivatkozva.

A Critical Threats elemzése alapján azonban...

A felkelők valószínűleg azért döntöttek a város feladásáról, mert komoly nehézségekkel kellett szembenézniük a katonai erőforrások és az ellátás terén.

A kongói légierőnek sikerült megakadályoznia, hogy az M23 modernebb ruandai fegyvereket tudjon szállítani Ruandából Walikale térségébe, a Wazalendo harcosai pedig elfoglalták az R529-es út nagy részét, amelyen keresztül a felkelők a város felé nyomultak. Az M23 tehát túl messze került a hátországaként szolgáló térségtől, és láthatóan nem képes további előretörésre, így eljött az idő, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.