Varga Mihály: Az infláció csökkenésének kora véget ért A gazdasági tájékozódás újabb fordulópontjához érkeztünk, amikor Varga Mihály bejelentette, hogy az infláció csökkenésének időszaka a múlté. Az állam pénzügyminisztere figyelmeztet arra, hogy a gazda

Áprilisban a pénzromlás üteme még lassulni látszik, de ezt követően várhatóan az infláció 4 százalék körüli tartományban fog ingadozni. A vámháborús helyzet sok kérdést vet fel, és a jövő előrejelzése is nehézkes, így a jegybanki szigor fenntartása elkerülhetetlen, beleértve a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamatot is.

Az áremelkedés ütemének csökkenéséről számolt be Varga Mihály, a jegybank elnöke a monetáris tanács döntését követő sajtótájékoztatón. A közeljövőben várhatóan az infláció a jegybank által meghatározott toleranciasáv felső határához, azaz körülbelül 4 százalékhoz közelít. Ez azt is jelzi, hogy a jegybank előrejelzése szerint az infláció érdemi lassulása áprilisban egyelőre leáll.

Az árréskorlátozások és az önkéntes árazási döntések a jegybank megítélése szerint átmeneti enyhülést hoznak az inflációs nyomásban. Habár a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek árának növekedése lassabb ütemet mutat, a tendencia továbbra is jelentős marad.

Az inflációs várakozások mérséklődtek mind a háztartások, mind a vállalkozások körében, de magas szinten állnak.

A monetáris tanács álláspontja szerint továbbra is óvatos és megfontolt monetáris politikára van szükség. A jegybank elnöke ismételten hangsúlyozta azokat az üzeneteket, amelyeket március végén is megfogalmazott. Kiemelte, hogy a pénzpiaci stabilitás és az inflációs várakozások stabilizálása rendkívül fontos. Elsődleges célként 3 százalékos inflációs cél elérésére törekszenek; ennek érdekében a szigorú monetáris politika, amely a reálkamat fenntartására összpontosít, elengedhetetlen. A reálkamatnak magasabbnak kell lennie, mint az inflációs mutatók, hogy a stabilitás fenntartható legyen.

A szigorú monetáris feltételek fenntartása indokolt, mivel az alapkamat hosszabb távon is változatlanul tartható.

A jegybank álláspontja szerint az inflációs és növekedési kockázatok fokozódtak a nemzetközi események, különösen a vámbejelentések következtében. Az előrejelzések megalkotását bonyolítja, hogy ellentétes hatások érvényesülhetnek. A globális gazdasági növekedés lassulása miatt a nyersanyagárak csökkennek, ami például az olajárak esetében gyorsan megjelenik az üzemanyagárakban, így lefelé irányuló kockázatot teremt. Ugyanakkor a vámok emelkedése közvetlenül felfelé ható kockázatot jelent. A bizonytalanság a fejlődő piacokkal – így Magyarországgal – szembeni kockázatkerülést fokozza, ami újabb felfelé irányuló nyomást gyakorol az inflációra.

A volt pénzügyminiszter arra is reagált, hogy az S&P hitelminősítő a leminősítésre utaló negatívra rontotta a magyar adósbesoroláshoz rendelt kilátást. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelminősítéseket leginkább befolyásoló gazdasági és költségvetési fundamentumok (növekedés, külső egyensúly, költségvetési hiány és államadósság alakulása, stb.) tulajdonképpen jól állnak, illetve a prognózisok szerint jól fognak állni.