Valami izgalmas dolog bontakozik ki Szlovéniában | #moszkvater
A volt keleti blokk országai közül szinte mindegyikben megfigyelhető, hogy az igazságszolgáltatás a kommunista pártállam utolsó védelmi vonalát képezi. Ez a jelenség különösen érvényes Szlovéniára, ahol különös perek zajlanak, és olyan ítéletek születnek, amelyek révén – hasonlóan a hatalmat támogató médiához – diszkreditálják a rezsimkritikus politikai szereplőket és intézményeket.
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com platformon.
A szlovén állampolgárok már régóta hozzászoktak ahhoz, hogy a baloldali-liberális kormányzat és az azt támogató média szívesen foglalkozik a politikai ellenfelek bármilyen, akár csekély alapú ügyeivel. Ezzel szemben azonban sokkal kevesebb energiát fektetnek a hírhedten korrupt ljubljanai polgármester, Zoran Janković és fiai ügyeinek feltárásába, különösen azok szankcionálásába.
Janez Janša, a jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) vezetője, különösen népszerű célpontja a politikai vitáknak.
Általában akkor ébred fel az érdeklődés, amikor a választások időpontja közeleg. A jelenlegi baloldali-liberális kormányzó koalíció, valamint a zömében hozzá hű média igyekszik azt az üzenetet közvetíteni – a "megfelelő" közvélemény-kutató cégek támogatásával –, hogy minden, még az igazságszolgáltatás területén megjelenő problémák ellenére is stabilan állnak a helyükön.
A közelkép azonban egészen más valóságot tár elénk. A múlt héten egy jelentős tömeg gyűlt össze a celjei bíróság előtt, ahol éppen egy újabb per zajlott Janez Janša ellen. A résztvevők hangosan kifejezték nemtetszésüket, és a bírói kart maffiának minősítették, amiért elmarasztaló döntéseket hoztak Janša ügyében. Ez a demonstráció nem volt példa nélküli; a múltban is már többször kifejezték véleményüket az őt érintő igazságtalan ítéletek ellen.
A politikai perek világában a több mint egy évtizeden át tartó, Janša börtönbe vonulásával majd szabadon bocsátásával záruló Patria-per igazi különlegességnek számít.
A celjei bíróságon most olyan telkekről van szó, amelyeket örökölt, majd később, magasabb áron értékesített. Janša támogatói lényegében azzal a céllal vonultak az utcára, hogy reagáljanak arra a nyilvános bejelentésre, amelyben az SDS elnöke részletezte, milyen ügyek miatt róttak ki rá kevesebb mint egy év alatt összesen tízezer eurónyi bírságot, valamint a elveszített perek költségeit. Ezek a jogi eljárások főként bírók és médiaprofesszionálisok ellen zajlottak.
Janša egy huszárvágással on-line árverést hirdetett, amelyen értékesített néhányat személyes tárgyaiból, így például a Szlovénia függetlenségéért vívott 10 napos háborúban, védelmi miniszterként viselt katonai egyenruháját. A befolyt pénzből a bírságok egy részét kifizette.
A bíróság mellett a média is tanúbizonyságot adott pártatlanságáról.
A Szlovén Rádió és Televízió stábja állítólag szándékosan hajtott a tömeg közé, hogy provokáljon egy incidenst. Szemtanúk beszámolói szerint ezzel azt kívánták elérni, hogy az ellenzéki vezetőt uszítónak, míg a mellette tüntető embereket erőszakosnak tüntethessék fel. Ezen kívül említésre méltó a civil ruhás rendőr is, aki pisztollyal a zsebében próbálta megfélemlíteni a tiltakozókat.
Az igazságszolgáltatás kritikája azonban más formákban is megnyilvánult. Például nemrégiben egy bíró otthona lángra kapott, és olyan felvételek kerültek a közösségi médiába, amelyek nem éppen kedvező fényben tüntették fel a bírókat, ráadásul a lakcímük is nyilvánosságra került, erőszakra uszító felhívások kíséretében.
A tiltakozások már régóta jelen vannak a társadalmi életünkben, de a kormány eddig még soha nem reagált ilyen feszülten, mint most. Ennek pedig megvan az oka: egyre több ügyben válik nyilvánvalóvá hamis demokráciája, amely a politikai ellenfelek kiszorítására és a más véleményen lévők elnémítására épül.
A bírókat sújtó fenyegetések és az őket körülvevő ellenséges légkör kapcsán a hatalom Janez Janšát tette felelőssé. Janša azonban visszautasította a vádakat, kijelentve, hogy amikor a transzparenseken megjelent a "Halál Janšára!" felirat, azt a hatalom rendjén belül elfogadhatónak tartotta. A kormányoldalon a legélesebben kritizáló hangok közé tartozik Robert Golob, a liberális Szabadság Mozgalom (GS) vezetője és miniszterelnök, valamint Urška Klakočar Zupančič, a Házelnök, és Andreja Katič, az igazságügyi miniszter.
Golobnak aligha van valós alapja arra, hogy a jog és az igazságosság nevében lépjen fel. Saját egykori belügyminisztere, valamint az akkori ügyvezető rendőrfőnök nyíltan vádolják őt politikai nyomásgyakorlással, amely a belügyi tárcát és a rendőrséget érinti. A volt belügyminiszter szerint a kormányváltás idején Golob arra ösztönözte, hogy sürgősen távolítsa el azokat a munkatársakat, akik Janša politikai köréhez tartoztak. A Korrupciót Megelőző Bizottság (KPK) ennek kivizsgálása érdekében beidézte a miniszterelnököt. Golob, természetesen, mindent tagadott, állítva, hogy csupán a rendőrség politikai függetlenségét kívánta biztosítani. Ismételten hazugnak nevezte Tatjana Bobnar volt belügyminisztert, és ironikusan megjegyezte, hogy Celjében sokkal súlyosabb támadás érte a demokráciát, így inkább azzal kellene foglalkozni.
A jelenlegi belügyminiszterre is rájár a rúd. Az Új Szlovénia (NSi) az SDS támogatásával interpellációt nyújtott be ellene, amiért nem fordított kellő figyelmet a jelenlegi rendőrfőnök kinevezésével kapcsolatban felmerült aggályok kivizsgálására. Hogy a házelnök kritikák özönét zúdítja Janšára, érthető. Az SDS a házszabály sorozatos megsértése miatt éppen a leváltását kezdeményezte. Ezzel sokan egyetértenek Szlovéniában.
A kormányzó koalíció jelenleg Klakočar Zupančič mögött áll, aki kétségtelenül figyelemre méltó egyéniség. Andreja Katič igazságügyi miniszter közvetlenül nem terhelhető jogsértéssel, mivel nem volt érintett a tárca által beszerzett ingatlannal kapcsolatos botrányban. Azonban az arról készült revizori jelentés készítőjének elbocsátása már más megvilágításba helyezi a helyzetet.
Az illető bírálta a pénzügyminisztert, mert nem járt el körültekintően, amikor szép summát különített el látatlanban egy romos irodaházért a költségvetésből. Klemen Boštjančič ellen, ugyanezen okból az SDS is adott be interpellációt. A revizor politikai leszámolásra hajazó elbocsátása, illetve az hogy az egész nyilvánosságra került, a pénzügyminiszternek nem jött jókor. A 2025-26-os költségvetést, amely 2025-re rekordösszegű, 17,1 milliárd kiadással, ebben 1,9 milliárd eurós költségvetési hiánnyal számol, a parlament felsőházának számító Államtanács túlságosan költekezőnek minősítette, és újbóli megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Mivel a kormánynak ott kényelmes többsége van, újra megszavazták.
"Az Áfa- és a jövedelmi adóról szóló törvény is így járt, mert az Államtanács nehezményezi, egyebek mellett, a külföldi munkavállalóknak biztosított kedvezményeket, és a vállalkozásokra rótt nagyobb adminisztrációs terheket"
Időközben a költségvetési helyzet, valamint a botrányos ingatlanvásárlás következményeként a pénzügyminiszternek komoly nehézségei akadtak a Számvevőszékkel. A hivatal munkatársai megdöbbenve értesültek arról, hogy a finanszírozásuk 30 százalékkal csökkent. Csak remélni tudják, hogy a döntés nem csupán bosszú a részükre, hiszen ők is kritikával illették az inkriminált beszerzéseket.
Bizarr eset, de igaz, hogy a rendőrség büntető eljárást indított a parlament Titkosszolgálatokat Ellenőrző Bizottsága (KNOVS) ellen, amiért az vizsgálatot rendelt el a Speciális Államügyészség (SDT)egy vizsgálóbírójának titkosszolgálati eszközökkel történt megfigyelése miatt, és evégből ellenőrzést tartott a rendőrség központjában. Annak ellenzéki (NSi) elnöke szerint a KNOVS törvényesen járt el, mert annak alapos gyanúja merült fel, hogy politikai célokra használják fel a rendőrséget.
A miniszterelnök és pártja láthatóan retteg az ellenőrzésektől, a feljelentések pedig csupán bosszúvágy kifejeződése. Golob egy tévéinterjú keretében a SDT ügyészének megfigyelését és az őt érintő információk kiszivárgását - horribile dictu - a balkáni maffia és a szlovén rendőrség titkos összefonódásának tulajdonította! Ha a rendőrség politikamentessége ilyen formában nyilvánul meg, talán jobb is, ha távol maradunk tőle.
Jelenleg még nem világos, mi vár az interpellációkra, de elképzelhető, hogy a koalíció nem áll össze minden miniszter védelmében. A belügyminiszter helyzete így nem tűnik kedvezőnek. Az viszont már biztos, hogy a kormány kénytelen volt visszakozni a villamos energia díjának emelésével kapcsolatban. Az Energia Ügynökség döntése nyomán a Golob-kabinet sokáig a függetlenségére hivatkozva tartózkodott az áremelés elleni fellépéstől. Bár az intézkedést már korábban is sok kritika érte, csak akkor függesztették fel ideiglenesen a hatályát, amikor a lakosság megkapta az első megemelt díjú számlákat. Lehet, hogy ez már késői lépés volt.
