Dél-Európa égő tűztengerbe merült – már egy egész kisebb országnyi terület lett a lángok áldozata.

A hírek folyamatosan érkeznek a Dél-Európában pusztító erdőtüzekről, és a helyzet különösen súlyos Törökországban, Görögországban, Cipruson, Albániában és Bulgáriában. A mediterrán térség szinte minden országában tapasztalhatóak a tűzvészek, amelyek komoly károkat okoznak. Az idei év eddig aggasztóbb, mint a tavalyi, főként azért, mert már februárban és márciusban is megkezdődött a tűzesetek sorozata. A nyár viszont eddig inkább átlagosnak mondható. Az augusztusi anomália-előrejelzések Dél-Európára vonatkozóan szerencsére nem jelzik, hogy ez a nyár különösen romboló hatású lenne.

Nem telik el nyár anélkül, hogy ne tomboljanak súlyos erdőtüzek a dél-európai országokban. A legtöbb erdőtűzzel kapcsolatos hír rendre Görögországból és Törökországból érkezik, de durva tüzek pusztítottak/pusztítanak többek között Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Albániában, Észak-Macedóniában, Cipruson és Bulgáriában is. Sőt, idén még az olyan, nem tipikusan erdőtüzektől sújtott országban, mint az Egyesült Királyság, a szokottnál súlyosabb a helyzet.

A mediterrán térség már a harmadik hőhullámot is maga mögött tudhatja.

A forróság, a csapadék hiánya és a szél változó iránya mind hozzájárulnak az erdőtüzek gyorsabb elterjedéséhez.

A törökországi Silokiban július 25-én megdőlt az eddigi hőmérsékleti rekord, ugyanis 50,5 Celsius-fokot mértek, ami történelmi eseménynek számít az ország számára. Ezzel szemben Görögországban sem volt sokkal hűvösebb, hiszen ott a hőmérő higanyszála 43 fokig emelkedett.

A mediterrán térség országaiban az utóbbi napokban és hetekben az erdőtüzek helyzete a következőképpen alakult:

Az Európai Erdőtűz Információs Rendszer (EFFIS) legfrissebb jelentése szerint 2025-re az Európai Unió területén már 237 153 hektárnyi erdő vált hamuvá, ami körülbelül egyenlő Luxemburg területével. A tavalyi év hasonló időszakában mindössze 133 320 hektár égett le, tehát idén ez a szám csaknem a duplája. Eddig 2025-ben 1250 erdőtüzet regisztráltak, és a levegőbe 8,24 Megatonna szén-dioxid (CO2) került.

Fontos hangsúlyozni, hogy az idei évben a kiégett erdőterületek növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult az a szokatlanul száraz és meleg időjárás, ami februárban és márciusban tapasztalható volt. Ez a körülmény kedvezett az erdőtüzek kialakulásának. Az Európai Bizottság egyik tisztviselője is megerősítette, hogy március után a leégett erdőterület nagysága körülbelül az átlagos értékeknek felelt meg.

Különleges helyzetben van Románia, amely nem nagyon került be a hírekbe a nyári erdőtüzek miatt, idén ugyanakkor elég nagy mennyiségű, 123 091 hektárnyi erdő égett le ott. Ez nagyobb terület, mint amennyi Törökországban égett le eddig (91 475 hektár), és Ciprus után Romániában égett le az ország területéhez képest legnagyobb erdőterület az egész EU-ban (az ország teljes területének 0,5 százaléka). A legrosszabb hónapok azonban Romániában február és március voltak, április óta stabilizálódott a helyzet.

Az valószínűnek látszik, hogy a 2025-ös év nem a legrosszabbként fog bevonulni az európai erdőtüzek történetébe.

2003-ban, illetve 2017-ben is összesen több mint 1 100 000 hektárnyi erdő égett le, tehát mintegy 4 és félszer több, mint az év eddigi időszakában. Nagyon meleg és száraz augusztusnak és ősznek kellene jönnie ahhoz, hogy a 2003-as és 2017-es számokat megközelítsük.

Az EFFIS előrejelzése alapján a legjelentősebb hőmérsékleti eltérés, amely a normáknál magasabb értékeket mutat, a kontinens középső sávjában, Franciaországtól Romániáig terjed majd. Ezzel szemben Dél-Európában az átlagosnál valamivel enyhébb időjárásra számíthatunk.

Az augusztusi csapadékviszonyok tekintetében Dél-Európában az átlagos csapadéknak megfelelő mennyiség várható, míg az északi területeken a megszokott szintnél kevesebb esőre lehet számítani. Ennek következtében a meleg időjárás valószínűleg hozzájárul majd a további erdőtüzek kialakulásához. Érdekes módon azonban a mediterrán térség, amelyet a legnagyobb mértékben érintenek ezek a jelenségek, viszonylag kedvezőbb helyzetben lehet, mint Európa más vidékein.

Az erdőtüzek kialakulásának hátterében a száraz, forró nyarak állnak, amelyek a mediterrán térség sajátosságai. A klímaváltozás következtében azonban a hőség még intenzívebbé válik, míg a csapadék mennyisége tovább csökken. E folyamatok kölcsönhatásban állnak egymással: az erdőtüzek nem csupán pusztítják a növényzetet, hanem tovább erősítik a klímaváltozást is, hiszen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, amely a globális felmelegedés egyik legfőbb kiváltója. A fák hiánya pedig csökkenti a szén-dioxid megkötésének lehetőségét. Egy görögországi kutatás azt is feltárta, hogy az erdőtüzek által érintett területeken a talajfelszín hőmérséklete átlagosan 10 Celsius-fokkal emelkedett. Ez jól mutatja, hogy a vegetáció eltűnése jelentős mértékben hozzájárul a talajfelszín hőmérsékletének emelkedéséhez.

Mivel a klímaváltozás megállítása a jelenlegi célok mellett valószínűleg nem lehetséges, így az erdőtüzek elleni harc és a megelőző intézkedések válnak kulcsfontosságúvá.