A friss osztrák kormánykoalíció rendkívül kényes helyzetben van.
Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója úgy véli, hogy a hárompárti osztrák kormánykoalíció nem fogja tudni kitölteni az ötéves ciklust. A Hírklikknek adott interjújában kifejtette, hogy a Szabadságpárt, bár kiszorult a kormányzati pozíciókból, továbbra is jelentős népszerűségnek örvend. Kiss arra figyelmeztetett, hogy Ausztria előtt nehéz időszak áll, és elmagyarázta, miért várhatók kihívások az ország politikai életében.
Ausztriában új hárompárti koalíció jött létre, amelyben az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Ausztria Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a liberális NEOS szerepel. A legutóbbi parlamenti választások során a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) szerezte meg a legtöbb szavazatot, azonban ezek aránya mindössze 29 százalék volt. Az FPÖ-vel és vezetőjével, Herbert Kickllel senki sem kívánt együttműködni, így a második helyezett ÖVP eddigi kancellárja, Karl Nehammer kapta meg újra a kormányalakítási feladatot. Nehammer nyitott lett volna a Szabadságpárt bevonására, de Kickl határozottan elutasította a közös munkát.
Ezen a héten valóban megkezdődtek az érdemi tárgyalások a politikai pártok között. A Néppárt és a liberálisok gazdasági téren szorosabbra fűzik kapcsolataikat, ám az SPÖ programja több szempontból nehezen egyeztethető össze a két másik párt elképzeléseivel. Különösen a gazdasági kérdések terén merülnek fel kényes és eltérő nézetek, hiszen Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője, markánsan baloldali, sőt marxista irányvonalat képvisel pártján belül. Érdekes módon a Néppárt és a Szabadságpárt között még több közös pont található gazdasági szempontból, mint a szociáldemokratákkal – fogalmazott Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a Hírklikknek. Bár a Szabadságpárt programja sokkal inkább összhangban áll a Néppárt elképzeléseivel, a kancellár nem tudja elképzelni, hogy Kickl lépjen a helyébe, és ő alkancellárként dolgozzon a konspirációs elméletekben hívő politikus mellett. A Szabadságpárt viszont jelentős részben Kickl személyének köszönheti választási sikerét, így nem hajlandók őt háttérbe szorítani.
Ausztriában a törvényhozási ciklus hossza öt év, és ahogyan Németországban is tapasztalható, a hárompárti kormányzás egy rendkívül érzékeny struktúra. Ilyen helyzetben a különböző ideológiai hátterű pártok programjainak összhangba hozása komoly kihívást jelent. Fontos, hogy a szükséges kompromisszumok ne rontsák a pártok egyedi arculatát és identitását. Kiss véleménye szerint az osztrák kormány valószínűleg nem fogja tudni végigvinni a teljes ciklust. "A magas államadósság és a takarékossági intézkedések elkerülhetetlenné teszik a megszorításokat, így nehéz időszakok elé néznek az osztrákok. Ezen kívül meg kell találni a módját, hogy a lakosságot kompenzálják a megugró energiaárak miatt. Nehammer helyzete azonban nyomás alatt áll, így várhatóan sikerül valamilyen megoldást találniuk" - tette hozzá.
A Szabadságpárt, függetlenül attól, hogy kiszorult a kormányzásból, továbbra is jelentős népszerűségnek örvend Ausztriában. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint, a vasárnapi stájerországi tartományi választások előtt, a párt 33 százalékos támogatottsággal bír, míg a Néppárt 27 százalékon áll. "A jobboldali irányvonal Ausztriában egyre nyilvánvalóbbá válik. A szociáldemokrata párt elvesztette eredeti karakterét, a munkásosztály pedig inkább a Szabadságpártot választja, mivel a jobboldali, konzervatív politikai erők nagyobb vonzerőt gyakorolnak rájuk" - nyilatkozta Kiss J. László.
Ausztria történetében 1945 óta nem volt példa hárompárti koalícióra. Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője, a hétfői megállapodás nyomán óvatosan optimista hangot ütött meg, bízva abban, hogy a pártok közösen konstruktív munkát végezhetnek. Karl Nehammer is megerősítette, hogy az együttműködés kialakítása hosszú és nehéz feladat lesz.
