A szocializmus időszakában a tömegsport különleges szerepet játszott a társadalmi életben, hiszen nem csupán a fizikai aktivitásra helyezett hangsúlyt, hanem a közösségi szellem erősítésére is. A sportolás nem csupán egyéni teljesítményről szólt, hanem a
Sáfár Gyula: A falusi dolgozók első spartakiádja Békés megyében című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 21. évfolyamának 4-5. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Bevezető
1951-ben szervezték meg először a falusi dolgozók spartakiádját. Ezt az országos versenysorozatot azután egy-két kivétellel minden évben megrendezték, egészen az 1980-as évek végéig.
A falusi spartakiádnak fontos szerep jutott az 1950-es évek elejétől kibontakozó tömegsportmozgalomban.
1945 után a polgári sportegyesületek, a levente-egyesületek és a cserkészet megszűntek, és a sportágakat állami felügyelet alá helyezték. Ez a változás jelentős hatással volt a hazai sportéletre, mivel az önálló kezdeményezések helyett az állami irányítás vált meghatározóvá.
Az 1951 augusztusában kezdődő falusi spartakiád küzdelemsorozat lebonyolítása az Országos Testnevelési- és Sportbizottság (OTSB) feladata volt. Az OTSB-t az 1951. évi 2. sz. törvény alapján szervezték meg. Feladata a testnevelési és sportmunka szakirányítása és ellenőrzése volt.
A törvény értelmében a testnevelési és sportbizottságokat nemcsak Budapesten, hanem minden megyében, járásban, valamint a megyei tanács alá tartozó városokban is létre kellett hozni. A helyi testnevelési és sportbizottságok működése a megyei tanács végrehajtó bizottságának közvetlen irányítása alatt áll, míg a sportszakmai felügyeletet az OTSB látja el.
A megyei TSB hatásköre szinte minden aspektusát átfogja a megyei sportéletnek. Az elnök kinevezéséhez az OTSB hozzájárulása szükséges, míg a bizottság többi tagjának kiválasztása a végrehajtó bizottság feladata.
A verseny kiírása május végén érkezett meg a megyei TSB-hez. A dokumentum szerint a helyi spartakiádok lebonyolítását az OTSB felügyelete alatt a helyi TSB-k irányították és ellenőrizték. A tervek szerint augusztus első felében kellett megszervezni a községi spartakiádokat, ezt követően 1951. augusztus 20-a környékén a járási, végül pedig szeptember elején a megyei spartakiádra került sor.
A megyei forduló legjobbjai, azaz az első és második helyezettek, lehetőséget kaptak arra, hogy részt vegyenek az országos spartakiádon. A községi versenyekre pedig minden 18. életévét betöltött férfi és nő nevezhetett, aki a termelőszövetkezeti csoport tagja volt. Emellett az állami gépállomások, állami gazdaságok és erdőgazdaságok munkatársai, valamint a helyi parasztok, falusi értelmiségiek és családtagjaik is részt vehettek a versenyeken.
A versenyszámok zöme az atlétika világából merített: síkfutás, mezei futás, távolugrás, gránátdobás, valamint kerékpározás szerepelt a programban. Az egyetlen csapatverseny, ami a rendezvény szerves részét képezte, a röplabda volt. A falusi spartakiád célja az volt, hogy szoros kapcsolatot építsen a Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalommal. Ebben a mozgalomban különböző próbák teljesítése volt szükséges, és a sikeresen teljesített próbákért MHK-jelvényeket lehetett szerezni, amelyek a teljesítmény fokozatait tükrözték. Az esemény során elért eredmények, amennyiben megfeleltek az MHK-szinteknek, sikeres próbának minősültek, így hozzájárultak a résztvevők fejlődéséhez és elismeréséhez.
