Tényleg sokkal forróbbak a napjaink, mint a dédszüleink korában? - Számszerűsített adatok a tűző hőségről
Az Alföld és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta 15-17 nappal gyarapodott azoknak a hőhullámos napoknak a száma, amikor a középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot. Ezt az információt a HungaroMet pénteken tette közzé a hivatalos weboldalán, elemzésük keretében.
A meteorológiai szakértők által végzett elemzés alapján...
A nyári hőhullámok gyakorisága és intenzitása egyre inkább megugrik térségünkben, ami az éghajlatváltozás egyik leglátványosabb jele.
A jelentések szerint 1901 óta a hőhullámos napok száma több mint 9 nappal emelkedett, amikor a középhőmérséklet országos átlagban minimum 25 Celsius-fokra rúgott. 2024-ben különösen figyelemre méltó, hogy 36 napon keresztül a napi középhőmérséklet elérte ezt a 25 Celsius-fokot az országos átlagot tekintve.
A változás trendje országszerte kedvező irányba mutat: a legkisebb mértékű, mindössze 1-2 napos növekedés a középhegységek vidékén tapasztalható. Ezzel szemben a Nyírség, valamint a délnyugati határszakasz területein – Belső-Somogyban és a Zalai-dombságban – 3-6 nappal emelkedett a hőhullámos napok száma. A legjelentősebb változás azonban az Alföld déli részein és a Duna középső szakaszán figyelhető meg, ahol 1901 óta 15-17 nappal nőtt a forró napok száma.
A hőhullámok definíciója szerint olyan időszakokat azonosítanak, amikor több, egymást követő napon keresztül a hőmérséklet tartósan megfelel a megadott kritériumoknak. A vizsgálat során hőhullámnak számít, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot. Két hőségperiódus akkor tekinthető összefüggőnek, ha a közöttük lévő időszakban nem tapasztalható jelentős lehűlés; ha viszont a két időszak között a napi középhőmérséklet 21 fok alá csökken, vagy legalább három napig 25 fok alatt marad, akkor azokat különálló hőségperiódusoknak minősítik.
Budapest belterületén a hőségperiódusok már az 1900-as évek első felében is megjelentek, és előfordult, hogy ezek a forró napok 10 napnál tovább elhúzódtak. Ugyanakkor számos évben nem tapasztaltak hőhullámot a fővárosban. Az 1961-1990 közötti időszak során csupán két alkalommal, a '70-es évek elején, mértek ilyen hosszú hőségperiódust. Ezzel szemben 1991 és 2020 között a hőhullámok előfordulásának gyakorisága jelentősen megnőtt, hiszen az évek felében már tapasztalhattunk 10 napnál hosszabb kánikulát. 2024 nyarán a legkiterjedtebb hőhullám 27 napig tartott, azonban a 2018-as év 30 napos hőségperiódusa még mindig rekordernek számít.
Kiemelték, hogy az idei nyár első hónapjában Nyugat-Európát két hőhullám sújtotta, melyek következtében számos régióban rekordmagas júniusi hőmérsékleteket regisztráltak. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által közzétett adatok szerint...
2025 júniusában Európa történetének öt legforróbb hónapja közé is beírhatja magát.
Magyarországon a június hónap idén rendkívüli hőséggel köszöntött ránk, hiszen az előzetes mérések szerint ez az év eddigi második legmelegebb júniusa 1901 óta.
