Szijjártó az újabb szankciók bevezetése után úgy nyilatkozott: A szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Szijjártó a háborúpárti európai liberálisokról beszélt, miután ő maga is támogatta az általa hatástalannak ítélt szankciókat.
Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozata szerint az Európai Unió eddigi erőfeszítései, hogy véget vessenek a háborúnak, vagy kedvezőbb helyzetet teremtsenek az ukránok számára a harctéren, mindeddig sikertelenek voltak. Ezt a megállapítást tette a brüsszeli uniós külügyminiszteri találkozót követően, ahol egyhangúlag elfogadták Oroszország ellen a 16. szankciós csomagot.
Szijjártó mindezek után közölte, hogy "kudarcot vallottak a szankciók", mert jobban ártanak az európai gazdaságnak, mint az orosznak; a fegyverszállítások csak több áldozathoz vezettek; az Ukrajnának adott pénzügyi támogatás sorsa pedig bizonytalan, tehát az EU-nak minden kísérlete kudarcot vallott a háború ügyében.
Szijjártó megint azt hangsúlyozta, hogy minél előbb békére van szükség, a legnagyobb esély erre az amerikai-orosz tárgyalásokban van, de "a háborúpárti európai liberálisok" nem szeretnék, ha ezek sikeresek lennének, sőt, Szijjártó szerint akciót is készítenek elő, hogy meggátolják a béketárgyalások sikerét - pénz- és fegyverszállítási csomagot akarnak összerakni, hogy Ukrajna tudjon nemet mondani egy számára előnytelen békére.
Szijjártó véleménye szerint ez egy kedvezőtlen helyzet, hiszen a becslések szerint 20-40 milliárd eurós költségekről és hatalmas mennyiségű fegyverről van szó. Emellett Ukrajna NATO-tagságának kérdése is folyamatosan napirenden van, ami azonban nem tűnik reálisnak, hiszen ehhez minden tagállam egyetértése szükséges. A miniszter úgy látja, hogy az európai liberálisok célja a háború elhúzódásának támogatása, valamint az amerikai-orosz tárgyalások akadályozása.
"Ma bejelentettük, hogy a háborúpárti, a konfliktust elhúzó javaslatot nem áll módunkban támogatni" - mondta Szijjártó, hangsúlyozva, hogy minden olyan kezdeményezésre, amely veszélyezteti az amerikai-orosz tárgyalások folyamatát, ellenszavazatot fognak leadni.
A beszélgetés során elhangzott, hogy már a 17. szankciós csomag tervezete is napirendre került, miközben a 16. csomag alig került véglegesen elfogadásra. Az energiaügyi szankciók ismételten előtérbe kerültek. A "háborúpárti" légkör érzékeltetése érdekében megjegyezte, hogy egyes vélemények szerint a 10 milliárd eurós támogatás Ukrajnának csupán apróság, míg mások úgy vélik, hogy az Egyesült Államok már az orosz narratívát fogadta el, és az ENSZ-szavazásokhoz szavazatvásárlások folynak. Később azt is hangsúlyozta, hogy sokan figyelmen kívül hagyják a harctéri valóságokat, és azt állítják, hogy Ukrajnának mindenáron győznie kell ezen a háborún.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy márciusban elérkezik az idő a döntéshozatalra a 2700 orosz és belorusz személy szankcióinak fenntartásáról. Hangsúlyozta, hogy a szavazás során figyelembe veszik, mennyire tartja magát az Európai Bizottság a korábbi megállapodásokhoz, például a gáztranzit kérdésében folytatandó tárgyalásokhoz. Megjegyezte, hogy a legutóbbi tárgyalásokra Magyarországot nem hívták meg, ami aggodalomra ad okot.
Azt is megjegyezte, hogy a legfrissebb döntések alapján világosan elutasították a személyekre vonatkozó szankciók meghosszabbítását. Továbbá hangsúlyozta, hogy nincs lehetőség arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozási folyamata felgyorsuljon. Az ukrán fél részéről a tárgyalások megkezdésének elfogadásához először is egy kisebbségi akcióterv végrehajtását várják el. Szijjártó elmondta, hogy az ukránoktól érkezett egy dokumentum ezzel kapcsolatban, viszont megjegyezte, hogy a krími tatárok említése többször előfordul, míg a kárpátaljai magyar közösség alig kap figyelmet benne.
Később egy kérdésre reagálva kifejtette, hogy az Európai Bizottság nem az EU tagállamait képviseli Ukrajna irányába, hanem éppen ellenkezőleg. Ez különösen aggasztó, hiszen Ukrajna gyakran figyelmen kívül hagyja a tagállamok érdekeit, például a kisebbségi kérdésekben. Olyan érzésünk támadhat, mintha mi függnénk az ukránoktól, miközben valójában ők a nyugati forrásoktól függenek, és céljuk, hogy egy napon az EU tagjai legyenek.
Szijjártó kiemelte, hogy a diskurzus nem Ukrajna biztonsági garanciáiról szól, hanem arról, hogy számunkra milyen típusú biztonsági garanciákra van szükség.
Az ENSZ-ben napirendre került az amerikai békehatározati javaslat, amelyhez Magyarország, Georgia (Grúzia), Argentína, Észak-Macedónia és Izrael is csatlakozott társszerzőként. Emellett a tanácskozáson az Európai Unió és Ukrajna által benyújtott javaslatról is szó esik. Szijjártó Péter kifejtette, hogy ezt a kezdeményezést nem támogatják, mivel véleményük szerint az EU eddig kudarcot vallott, míg az új amerikai elnök máris aktív lépéseket tett a béke érdekében.
Szijjártó Péter kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az amerikai USAID leállítása után az Európai Unió úgy döntött, hogy nagymértékben megnöveli a támogatásait a grúziai ellenzék számára. Ráadásul ezt a támogatást kifejezetten a kormányzó párttal szembeni politikai törekvések finanszírozására kívánják felhasználni. Szijjártó véleménye szerint ez azt jelenti, hogy az európai adófizetők pénzéből az EU beavatkozik egy másik ország belügyeibe, kizárólag azért, mert az adott kormány patrióta értékeket képvisel, és nem hajlandó engedni Brüsszel nyomásának. A miniszter természetesen határozottan ellenezte ezt a gyakorlatot.
