Szakáli István Loránd véleménye szerint, ha Calin Georgescu részt vesz a román elnökválasztáson, akkor komoly esélye van a győzelemre.
A romániai elnökválasztás legnagyobb esélyese továbbra is a szuverenista Calin Georgescu - nyilatkozta Szakáli István Loránd az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója kifejtette a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet kezelésének lehetőségeit, valamint elemezte a magyar-román kapcsolatok alakulását az RMDSZ kormányzati szerepvállalása és a schengeni csatlakozás után.
Ismét felgyorsultak az események, politikai történések Romániában, tavaly év végi érvénytelennek nyilvánított elnökválasztás után most bejelentette az államfő, Klaus Iohannis a lemondását, és hivatalba lépett Ilie Bolojan, eddigi szenátusi elnök, ideiglenes köztársasági elnökként. Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan rendkívüli helyzet, amely az 1989 utáni Románia történetében még nem fordult elő.
Emlékeztetett, hogy Iohannis mandátuma már december 21-én lejárt, és azóta vitatott volt a helyzete, és egyfajta exlex állapot állt elő az elnökválasztási eljárás felfüggesztését követően, mert át kellett volna adnia az elnöki pozíciót a megválasztott elnöknek, csakhogy nem volt megválasztott elnök. "Az alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök mandátuma csak akkor hosszabbítható meg, ha hadiállapot van az országban, vagy valamiféle vis maior állapot, de ilyen nem fordult elő, tehát valószínűleg az lett volna a teljes mértékben alkotmányos megoldás, ha december 21-én Klaus Iohannis elnök átadja az elnöki pozíciót a szenátus megválasztott elnökének, aki ideiglenes elnökként egész odáig betölti ezt a pozíciót, ameddig nincs Romániának új, demokratikus módon megválasztott elnöke" - magyarázta a szakértő.
Felidézve a múltat, Klaus Iohannis 2014-ben lépett először a román elnöki posztra, és a nagyszebeni polgármester iránti bizalom jelentős várakozásokat ébresztett a román társadalomban. Szászként a német precizitás, pontosság és alaposság képét ötvözte politikai megjelenésével. Ezzel szemben Szakáli István Loránd véleménye szerint tíz év elteltével a társadalom jelentős része csalódott az elnök teljesítményében. Iohannis megközelíthetetlen maradt, mivel nem kommunikált a sajtóval, így az átlagemberekhez sem jutott el a véleménye az ország állapotáról és jövőjéről. Ez különösen fontos, mivel a román elnöknek a magyarországi alkotmányos rendszerhez képest sokkal szélesebb hatáskörrel rendelkezik. Például ő vezeti a külpolitikát, és Romániát az Európai Tanács ülésein is ő képviseli, nem pedig a miniszterelnök. Ezen kívül fontos kinevezési jogokkal is bír.
Az új elnökválasztás időpontja május 4., és amennyiben szükségessé válik a második forduló, az május 18-án fog zajlani. Ezt követően, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a novemberi elnökválasztás első körét, külföldi befolyásolás gyanúja miatt. Azóta, a decemberi döntés óta, a hivatalos vizsgálatok szinte semmilyen új információt nem hoztak napvilágra. Szakáli István Loránd nyilatkozata szerint az állam nem tudott előrukkolni azokkal a bizonyítékokkal, amelyek alapján az alkotmánybíróság meghozta döntését a november-decemberi választás érvénytelenségéről, és elrendelte az eljárás megújítását. Az első forduló meglepetésére Calin Georgescu független jelölt diadalmaskodott, míg a második fordulóba Elena Lasconi, a Mentsétek meg Románia párt jelöltje került. "Ez az eredmény minden korábbi várakozást felülírt, mivel a két meghatározó rendszerpárt, a Szociáldemokrata Párt és a Liberális Párt jelöltjei nem jutottak tovább" - hangsúlyozta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzet egyfajta elitellenes politikai légkört tükröz Romániában. Ez a tendencia már a Covid-járvány időszakában kezdett körvonalazódni, amikor sokan úgy vélték, hogy az ország nem megfelelően reagált a krízisre. A túlzott szigorral végrehajtott intézkedések hozzájárultak a társadalmi elégedetlenség fokozódásához, ami tovább mélyítette a politikai feszültségeket.
Az első forduló eredményei váratlanul alakultak, különösen Calin Georgescu 4-5 százalékos eredménye, amely az első helyet hozta számára. A szakértők szerint lehetséges, hogy a választási érvénytelenítéssel tudatosan próbálták megakadályozni Georgescu sikerét, hiszen elnöksége alatt a nagy pártok pozíciója komoly kihívások elé nézett volna. Ezen kívül Románia nemzetközi kapcsolatrendszerében is jelentős átalakulásokra lehetett volna számítani.
A korábbi felmérések alapján a független jelölt a decemberi második fordulóban 70:30 arányban győzött volna, és a legtöbb közvélemény-kutatás azt jelzi, hogy sikerült megőriznie, sőt, talán még növelnie is a népszerűségét. Jelenleg azonban felmerül a kérdés, hogy lehetőséget kap-e az új elnökválasztáson való részvételre. Szakáli István Loránd megjegyzi, hogy a hatóságok folyamatosan azon dolgoznak, hogy olyan bizonyítékokat találjanak, amelyekkel megakadályozhatják az esetleges újabb indulását.
"Ha ő indul, akkor jó eséllyel meg fogja nyerni a megismételt elnökválasztást is, erre minden esélye megvan. Most ő egy Robin Hood-szerű figurának tűnik, aki egyedül harcol a rendszer, a hatalom ellen, és az emberek oldalán áll. Ráadásul most már azok is ismerik, akik korábban nem is hallottak róla"
„Tedd különlegessé a szöveged!” – javasolta a szakértő.
Az elkövetkező választások során a kormánykoalíció elnökjelöltje, Crin Antonescu is képviselteti magát. A liberális politikus az utóbbi időszakban háttérbe vonult, de emlékezetes, hogy 2012-ben egy hónapon át ideiglenes elnöki tisztséget töltött be, amikor Traian Băsescu ellen felfüggesztési eljárás zajlott. A kampányban részt vesz Victor Ponta is, aki korábban miniszterelnök volt, és jelenleg a kormányzó Szociáldemokrata Pártot képviseli a parlamentben. Ponta most komoly politikai tervekkel vág neki a választásoknak, Szakáli István Loránd szerint pedig "erőteljes trumpista retorikát hangoztat Romániában, szuverenista politikát igyekszik képviselni", amellyel potenciálisan elveheti a szavazatokat Calin Georgescutól. Emellett bejelentette indulását a bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan is, aki a Mentsétek meg Románia Párt alapítója. Érdemes megemlíteni, hogy a párt másik prominens politikusa, Elena Lasconi, aki tavaly a második fordulóba jutott, szintén ambicionálja a részvételt a mostani választásokon.
Tavaly decemberben állt fel az új román kormány, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ koalíciójával, amelyet a régi-új miniszterelnök, Marcel Ciolacu vezet. A szakértő szerint az eleve bizonytalan helyzetű kabinetnek nem kedvez az sem, hogy Románia nehéz gazdasági helyzetben van. 2024-ben egész Európai Unióban Romániában volt a legmagasabb a költségvetés hiánya, 8,7 százalék, a gazdasági növekedés is elmaradt a várakozásoktól, egy százalék körül alakul. és az államadósság is tíz év alatt megduplázódott. Emiatt megjelent Romániában a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége is, és tavaly év végén megszorító intézkedésekről is döntött a kormány, ami szintén elégedetlenséget váltott ki.
A 16 fős kormányban az RMDSZ két tárcát irányít, Tánczos Barna a pénzügyminisztérium élén áll, emellett miniszterelnök-helyettesi feladatokat is ellát. Cseke Attila a fejlesztési minisztérium vezetője. Szakáli István Loránd hangsúlyozta, hogy ilyen magas rangú megbízatást eddig még nem kapott magyar politikus, hiszen a pénzügyminiszter automatikusan a legfelsőbb nemzetvédelmi tanács tagja is. Azonban nem elhanyagolható, hogy Tánczos Barna miniszteri pozíciója nem könnyű, hiszen rendkívül kihívásokkal teli időszakban vette át a minisztériumot, és
Fennáll a kockázata annak, hogy ezek az intézkedések egy magyar politikai szereplőhöz vagy párthoz kapcsolódnak, ami megkérdőjelezheti azok hitelességét és társadalmi elfogadottságát.
"Amikor az RMDSZ kormányon van, akkor általában a magyar-román kapcsolatok állapota is jobb ahhoz képest, mint amikor az RMDSZ nincs kormányon" - mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Úgy látja, hogy a román társadalom jelentős része tudja azt, hogy Magyarországnak fontos szerepe volt Románia schengeni csatlakozásának a kivívásába. Jó jelnek tartja Marcel Ciolacu tavaly év végi budapesti látogatását is, valamint azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is meglátogatta Bukarestet a múlt év végén. Szakáli István Loránd szerint a schengeni csatlakozásnak nagyon komoly hatása lesz gazdaságilag is a két ország közötti kapcsolatokra, és úgy véli, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása is garancia arra, hogy a politikai és a gazdasági kapcsolatok is fejlődjenek.
