"Teljesen abszurd, amit kijelentett" - feszültséggel teli diskurzus a "választási atombombáról".

"Senki sem állíthatja magáról, hogy a bölcsek köve ott lapul a zsebében."

Az első kérdés a helyzet értékelésére vonatkozott. Csárdi Antal véleménye szerint, amikor a gazdasági helyzetről van szó, a derűlátás nem helyénvaló. Ő a magyar gazdaság kitettségét rendkívül aggasztónak tartja.

Emögött azt látom, hogy a rövid távú eredmények érdekében teljesen fel vannak adva a hosszú távú érdekeink. Gondolok itt az oktatásfinanszírozástól kezdve a kisvállalkozások alulfinanszírozottságáig. A magyar gazdaságpolitika ma egyértelműen a rövid távú érdekei mentén dolgozik

- vélekedett az országgyűlési képviselő, hozzátéve: Magyarország nem él azokkal az eszközökkel, amelyekkel még a jelenlegi környezetben is versenyképesebbek lennénk.

Kollár Kinga véleménye szerint a legnagyobb kihívás a gazdaságpolitikai megközelítések rövid távú fókuszáltsága, amely már legalább két évtizede észlelhető.

Miért nem valósultak meg olyan fejlesztések – különösen egy 14 éves kormányzati ciklus alatt –, amelyek a fenntartható növekedés alapjait biztosíthatták volna?

- A Tisza EP-képviselője azt kérdezte, hogy miként lehetne egyedivé tenni a humántőke fejlesztésének kérdését.

Kollár Kinga kiemelte, hogy Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági fejlődést hozott, ugyanakkor aggasztó, hogy a környező országokhoz képest hátrányos helyzetbe kerültünk. E mögött a magyar gazdaságpolitika rövidlátó megközelítése áll. Rámutatott arra is, hogy az állam gazdasági tevékenysége egyrészt túlzottan aktív, másrészt költséges, és végül a beavatkozások irányai sem mindig kedvezőek.

Hargitai János kifejtette, hogy önmagunkhoz képest jó tíz évünk volt a 2010-es években, ezt aranykornak is szokták nevezni, tényként rögzíthető az ebben az időszakban látott növekedés. 2019 után viszont jött a koronavírus-válság, az orosz-ukrán háború, az energiaárak elszabadulása, a szankciós politika.

A világ – és mi is – egy új korszak küszöbén állunk, ahol a korábban megtervezett költségvetési keretek már nem tarthatók.

- ismerte el a KDNP politikusa, hozzáfűzve: most egy olyan költségvetés áll rendelkezésükre, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar gazdaság új arcát mutassa a közelgő választások előtt. Minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a kitűzött célokat elérjék.

Hargitai János, aki bár visszafogottabb személyiség, mint a kormányfő, szintén derűlátóan néz a 2025-ös év elé. Úgy véli, Donald Trump megválasztása pozitív fordulatot hozhat, és Németországban is új irányvonalak rajzolódhatnak ki, hiszen "tragikus volt figyelemmel kísérni, ami ott zajlik". Továbbá, hangsúlyozta, hogy a háború lezárása kulcsfontosságú kérdés.

Bánki Erik bevezető szavai azzal a megállapítással indultak, hogy a mai megbeszélés rendkívül fontos, hiszen az elmúlt 6-8 évben a parlament plenáris üléseiről szinte teljesen eltűntek az érdemi viták. A fideszes képviselő felidézte, hogy az 1998-as ciklus kezdetén, valamint 2002 és 2010 között még zajlottak olyan szakmai eszmecserék az Országház falai között, ahol a képviselők valóban egymással kommunikáltak, megpróbálva meggyőzni a másikat a saját nézeteikről, nem pedig egymás szavainak elhallgattatására törekedtek.

Egyik kormány sem állíthatja, hogy birtokában van a megoldások végső kulcsa. Szándékaink tiszták, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a legoptimálisabb döntéseket hozzuk, amelyek elősegítik a magyar gazdaság fejlődését és biztosítják a költségvetés stabilitását.

A kormánypárti képviselő így nyilatkozott: „2013 és 2019 között egy valódi gazdasági aranykor köszöntött ránk, amikor folyamatosan az uniós átlag kétszeresével, sőt, sok esetben annál is nagyobb ütemben növekedtünk. E sikeres időszak nem csupán számadatokban mérhető, hiszen társadalmi vonatkozásai is figyelemre méltóak: több mint egymillió új munkahely jött létre, és a beruházások intenzív növekedése is jellemezte ezt az évtizedet.”

Bánki Erik kifejtette, hogy a koronavírus válság mély nyomot hagyott az ország gazdaságán, de a sikeres gazdasági újraindítás érdekében már lépéseket tettek. Ezt követően azonban az orosz-ukrán konfliktus újabb kihívások elé állította a térséget, az energiaárak drasztikus emelkedése pedig tovább fokozta a bizonytalanságot. A képviselő hangsúlyozta, hogy van még teendőjük, és a 2025-ös költségvetés olyan alapokat tartalmaz, amelyek jelentős növekedést ígérnek, ezáltal a költségvetés mozgástere is szélesebb lehetőségeket kínál. "Olyan intézkedéseket tudunk bevezetni, amelyek a magyar családok és vállalkozások életminőségét és működését jelentősen javítják" - jósolta optimistán Bánki Erik.

Vajda Zoltán a gazdasági helyzetről kifejtette, hogy a lakosság naponta ezer forintot áldoz az államadósság kamataira. Ez a szám nem csupán a saját zsebeket terheli, hanem azt is jelzi, hogy GDP-arányosan vezető szerepet töltünk be az Európai Unióban ezen a téren.

A költségvetés egy elképzelt pénzügyi terv, amely csupán papíron létezik, tele számokkal és betűkkel, de valójában semmilyen kapcsolatban sincs a valósággal. Gyakran, akár ötvenszer vagy százszor is átkonstruálják ezt a dokumentumot, hogy megfeleljen a különböző elvárásoknak és igényeknek.

- Az MSZP frakciójának tagja rámutatott, hogy jelenleg nincs konkrét időpont az euró bevezetésére, és az uniós források sem érkeznek meg, ami szerinte a kormány szándékos lépéseinek következménye.

Vajda Zoltán a semlegességet gyönyörű szónak tartja, amelyről Ausztriára vagy Svájcra asszociálunk, "de ahova Orbán vezetne minket a gazdasági semlegesség dumával, az Észak-Korea, Csecsenföld vagy Fehéroroszország, a semlegesség jelszavával elszigetelődünk".

Mellár Tamás Bánki Erik vitákat üdvözlő szavaira reagálva jelezte, az elmúlt években is voltak ilyen találkozók, kormánypártiakat is meghívtak rá, de ők nem vettek részt ezeken.

A Párbeszéd frakciójának tagja kifejtette, hogy az elmúlt 14 évben a magyar gazdaságpolitika extenzív növekedési modellt állított fel, egyre több tőkét és munkát vontak be, ez volt a növekedés egyetlen forrása. Mára viszont elfogytak a források, így nehéz helyzetbe került a kormány. Mellár Tamás rámutatott, hogy figyelembe véve a GDP-növekedést és a foglalkoztatottság arányának emelkedését, az aranykornak nevezett időszakban valójában a termelékenység kevesebb mint 1 százalékkal nőtt évente. A politikus arra számít, hogy az intenzív gazdasági növekedésre nem igazán fogunk tudni ráállni, ráadásul az adósságcsapda egyre erőteljesebben zárul ránk, "ijesztő nagyságú ma már nem csak az adósság GDP-hányadosa, hanem az államadósság után fizetendő kamatkiadás is".

A humántőke és az innováció hiánya komoly problémát jelent. Ezen kívül a kormány érdekei sem mindig esnek egybe a versenyképes vállalkozások támogatásával. Azok a cégek, amelyek képesek a világpiacon is helytállni, függetlenedhetnek az állami befolyástól és megrendelésektől, ami nem feltétlenül kedvez a kormányzatnak.

- Osztotta meg véleményét Mellár Tamás.

Z. Kárpát Dániel a gazdasági növekedésről szóló megállapításokat nagyrészt álvitának tartja, rámutatott: az az összeg, amit a multik "kitalicskáznak" az országból sokszor adózatlanul, akár a GDP 2 százalékára is rúghat, és ezen a területen semmit nem tett a kormány. A Jobbik politikusa közölte, hogy nem kell multiellenes hangulatot generálni, de legalább ennyire érdekli a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozások helyzete, mert ők viszik a nemzetgazdaságot a hátukon, és nem javultak a kilátásaik.

Nem az akkumulátorok gyártása a kulcsfontosságú Magyarország számára, hanem inkább a szoftverek és a motorok fejlesztésére kellene fókuszálnunk, akár hazai részvétellel. Jelenleg úgy tűnik, hogy éppen a következő technológiai forradalomból maradunk le, amely a mesterséges intelligencia világát hivatott formálni.

Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy két kulcsfontosságú területen kellene előrelépniük. Az egyik az, hogy miként tudnának konstruktívan részt venni a technológiai forradalomban. A másik pedig az, hogy párhuzamosan egy munkahelyvédelmi alapot hozzanak létre. Ennek keretein belül ingyenes átképzéseket biztosítanának azok számára, akik a technológiai fejlődés következtében elveszítik munkahelyüket. A Jobbik képviselője kiemelte, hogy a GDP-adatok önmagukban nem elegendőek, és csak akkor nyernek értelmet, ha további aspektusokat is figyelembe vesznek.

Bedő Dávid úgy nyitott, hogy sokáig csak találgatták, hogyan viszonyul az "állampárt" az új belpolitikai helyzethez, úgy tűnik, hogy most már kiállnak a szakmai vitákra.

Nemrégiben a Kossuth Rádió mikrofonja előtt láthattuk a miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy a magyar gazdaság minden problémája a háborúra vezethető vissza. Ezen a fórumon is elhangzott az a népszerű érv, miszerint volt egy aranykor, amit a koronavírus, majd a háború rombolt le. Azonban fontos megjegyezni, hogy egyik állítása sem állja meg a helyét.

- nyilatkozta a Momentum frakcióvezetője, aki szerint a kormány az első tíz évben ugyan rendelkezett egy gazdasági modellel, de az sajnos tévesnek bizonyult, ami közvetlenül hozzájárult a magyar gazdaság sebezhetőségéhez. "Bár vannak külső hatások, amelyek befolyásolják a magyar gazdaságot, a legfőbb felelősség a kormányt és a gazdaságpolitikát terheli, amiért az ország jelenlegi helyzetbe került" - emelte ki Bedő Dávid.

Hargitai János az ellenzéki képviselők számos javaslatára reagált. A gazdasági semlegesség kérdésében hangsúlyozta, hogy amikor ezt a kifejezést említik, akkor a gazdaság belső logikájára és törvényszerűségeire hivatkoznak. E szerint az elv szerint elengedhetetlen, hogy a gazdaságot ne sújtsák indokolatlan ideológiai korlátok; a szereplők szabadon kereskedhessenek, választhassák meg a legoptimálisabb beszerzési forrásokat, és értékesíthessék termékeiket olyan irányokba, ahol a legkedvezőbb árat kapják.

A KDNP-s politikus az államadóssággal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az átlagos szinten van európai összevetésben nézve. A közép-kelet-európai versenytársaink pedig azért vannak jobb helyzetben, mert Magyarország a rendszerváltáskor bődületes adósságot örökölt meg, ennek a terheit cipelik.

"Eltüntetni lehetetlen az adósságot, csak kinőni lehet, ehhez tartós gazdasági növekedés kell, amit egy periódus alatt már megéltünk. Remélem, hogy újra ilyen időszak előtt vagyunk" - fűzte hozzá Hargitai János, aki elismerte, hogy az uniós pénz a költségvetési tervezés bizonytalan tényezője, de számít bizonyos elmozdulásra. "Lehet jogállamisági süketelésekkel kínozni minket, semmi alapja nincs ezeknek" - közölte a KDNP-s politikus, aki például a migrációs és a genderkérdésről világossá tette: "Vannak olyan fundamentumai a gondolkodásunknak, amit még pénzért cserébe sem adhatunk fel".

Hargitai János Mellár Tamás felé fordulva kifejtette, hogy különösen nehéz reagálni arra, amikor egy professzor olyan kijelentéseket tesz, miszerint a magyar kormány nem érdekelt a tőle független vállalkozások fejlődésében. Hiszen jelenleg 900 ezer vállalkozás működik hazánkban, és ezek közül a legtöbb még soha nem is érintkezett a kormányzati szférával. Érdemes megemlíteni, hogy a következő évi költségvetés pontosan azt célozza, hogy a kis- és középvállalkozások számára lehetőséget biztosítson a fejlődésre és a magasabb szintre való áttérésre.

Amikor ezt állítod - miszerint a kormány nem mutat érdeklődést ebben az ügyben - akkor a közgazdász éned mintha eltűnt volna, és csak az aktivista hangja hallatszik.

- odavetette Hargitai János.

Bánki Erik meglepődött Mellár Tamás kijelentésén, amely szerint a kormány célja, hogy minden magyar vállalkozást irányítson. Ezt a törekvést szinte lehetetlennek tartja, hiszen az országban több mint 900 ezer vállalkozás működik. A fideszes politikus hozzátette, hogy az Eximbank rendelkezik olyan forrásokkal, amelyek a befektetéseket segítik, és a kkv-k számára a Demján Sándor Program is támogatást nyújt. A program fő célja, hogy elősegítse az exportképes tudással rendelkező vállalkozások nemzetközi piacra lépését.

Bánki Erik Z. Kárpát Dániel mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszmefuttatására reagálva bejelentette: nemsokára parlamenti vitákra kerül sor, ahol a szabályozás kérdését tárgyalják. A tervek szerint a potenciálisan veszélyes aspektusokat szigorúan korlátoznák, míg a kedvező tulajdonságokat ösztönöznék és támogatnák.

Mellár Tamás világosan kifejtette, hogy Magyarország, mint az Európai Unió tagállama és egyben vámközösség része, különleges helyzetben van.

A gazdasági semlegesség kérdésének felvetése nemcsak alaptalan, hanem kifejezetten káros is. Jelenlegi helyzetünkben egy 500 milliós piac tagjaiként élvezhetjük a szabad kereskedelem előnyeit, ami rendkívül értékes lehetőség számunkra. Ezt az előnyt nem lenne szabad kockáztatnunk. Komolyan el kellene gondolkodnunk azon, hogy ha a kínai piaccal kezdünk játszadozni, és a kínai termékek az EU-ba irányuló importunkon keresztül érkeznek, azt vajon tolerálni fogják-e? Elképzelhető, hogy akár ki is zárhatnak minket a közösségből.

A képviselő véleménye szerint, noha Magyarország nem rendelkezik a legmagasabb adóssághányaddal, a kamatlábak, amelyek mellett hitelt tudunk felvenni, túllépik a gazdaság növekedésének ütemét. Ez a helyzet pedig elkerülhetetlenül hozzájárul az adósságcsapda folyamatos mélyüléséhez.

"Amennyiben a kormány valóban elkötelezett a kis- és középvállalkozások támogatása iránt, különösen az exportképesek esetében, akkor fontos lenne tisztázni, hogy a magyar tulajdonú cégek valóban milyen mértékben járulnak hozzá a high-tech exportunkhoz. Jelenlegi adatok szerint az összes exportunk 80%-át külföldi tulajdonú vállalkozások bocsátják rendelkezésünkre, míg csupán 20%-a származik magyar kézből, és ezek közül is sokan a hagyományos iparágakra fókuszálnak" - tette hozzá Mellár Tamás.

Z. Kárpát Dániel szerint a mostani gazdaságpolitikával egy százalék alatti az esélye annak, hogy bármikor kinőhetnénk az államadósságot.

A gazdasági semlegesség egy vonzó és elméletben követhető elképzelés, ám a valóságban ez távol áll a megvalósíthatóságtól. Magyarország eddig javarészt a német autóipartól függött, de a kormány most egy új irányba terelte a gazdaságot, kialakítva egy kétirányú függőséget, amelyben az akkumulátoripar révén a keleti régióktól is függünk. A következő évtized legnagyobb kihívása a techóriásokkal szembeni digitális függőség lesz, amely mindennapjaink részévé válik. Ha a kétirányú függőség tovább bonyolódik, és háromszoros függőséggé alakul, akkor a függetlenség melletti érvelés csupán egy álom lesz, amely a valóságban nem talál táptalajra.

A gazdasági semlegesség fogalma csupán üres frázis, ami mögött nincs valódi tartalom. Olyan, mint egy üres lufi: jól néz ki, de ha megfogod, csak levegőt érzel benne. Ezt a kommunikációs trükköt azért találták ki, hogy egy vonzó jelszót tudjanak pörgetni, mintha az valóban valami értékeset képviselne. Valójában nem más, mint az elmúlt másfél évtized összes elcsépelt kifejezésének egy újabb variációja, amit a közvéleményben könnyen el lehet adni, miközben az emberek hajlamosak pozitív érzéseket társítani hozzá.

A Momentum frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy számos uniós tagállam rendelkezik konzervatív kormánnyal, mégis ezek az országok nem szenvednek el forrásmegvonást az EU-tól. "Magyarországgal ellentétben, ahol a választási törvény egyoldalú módosítása történt annak érdekében, hogy a hatalom megőrzésére törekedjenek. Az összes független demokratikus intézmény kontrollálása is hozzájárul ahhoz, hogy nem jutunk hozzá az uniós támogatásokhoz. Ezért nem kapjuk meg a forrásokat, nem pedig azért, mert eltérő véleményünk van a genderkérdésekről vagy a háborúkról" - mondta Bedő Dávid.

Kollár Kinga a Tisza Pártnak vindikálta azt a sikert, hogy sikerült rákényszeríteni a kormánypártokat egy ilyen szakpolitikai vitára. Az EP-képviselő kifejtette: a magyar kkv-k körülbelül 5 százaléka tud exportra termelni, ami rettentően alacsony arány, és a digitalizációval is el vagyunk késve.

Kollár Kinga Mellár Tamással ellentétben nem osztja azt a nézetet, hogy a kormánynak ne lenne érdeke a versenyképes vállalkozások támogatása. Kifejtette, hogy a nemzetiesítés elve alapvetően vonzó, azonban hangsúlyozta: a nemzeti tőkének nem versenyképes keretek között kellene működnie. Szerinte erőltetett módon, közbeszerzések, állami támogatások és szigorú szabályozások révén alakították ki azt a piaci környezetet, amelyben csupán ezek a nemzeti cégek tudják érvényesíteni magukat.

A magyar gazdaság működése nem a klasszikus piaci logika szerint alakul. Azok a szektorok, amelyek mégis ennek alapján operálnak, gyakran alacsony hozzáadott értéket képviselnek, vagy pedig a működésük körülményei teljesen átláthatatlanok számunkra.

- hangsúlyozta Kollár Kinga, aki a gazdasági semlegességet egyfajta kommunikációs jelszóként említette. Elmondása szerint bár első pillantásra vonzó ötletnek tűnik, hogy profitáljunk azokból, akikkel ez lehetséges, fontos, hogy figyelembe vegyük a geopolitikai tényezőket is.

Az EP-képviselő az államadóssággal összefüggésben hangsúlyozta, hogy a kamatfizetések mértékét alapvetően a piaci viszonyok alakítják. Kiemelte, hogy "a piac az alapján értékeli a magyar gazdaság teljesítményét, ami pedig egy öngerjesztő jelenséget indít el. A magas kamatfizetések hátterében az áll, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem kielégítő."

Bánki Erik Bedő Dávid felé fordulva kijelentette: "Kezd idegesíteni, és szeretném kérni Bedő Dávidot, hogy az állampárt megjegyzést ne használja, mert egyáltalán nem vicces. Az egész családomat kitelepítette az állampárt Magyarországról, csak azért, mert németek. Jó néhányukat megnyomorították egy életre. Kikérem magamnak, hogy állampártról beszéljen a Fidesz esetében, egy olyan országban, ahol demokratikus, szabad választások vannak. Kifejezetten undorítónak tartom az ilyen típusú megjegyzéseit, ezzel sok százezer családot sért Magyarországon".

Bánki Erik véleménye szerint a Momentum frakcióvezetőjét teljesen indifferens módon kezelik a tények, és azt is kijelentette, hogy a kormányzati források Magyarországra érkezését tagadó állítások valótlanok. A Fidesz képviselője hangsúlyozta, hogy a források visszatartása mögött "kitalált indokok és tisztán politikai motivációk" állnak, amelyek célja a nemzeti kormány megbuktatása. Ezen kívül megjegyezte, hogy 2023 decemberétől kezdődően mégis érkeztek uniós támogatások Magyarországra.

A választási törvénnyel kapcsolatos kijelentése olyan mértékű abszurditás, hogy azt még ön sem tudja komolyan venni. Tényleg átnézte a benyújtott javaslatot? Megérti annak hátterét? A magyar népesség folyamatosan csökken. Ha a választókerületek eltérése meghaladja a 20 százalékot az országos átlaghoz képest, akkor sürgősen módosítani kell a választókerületi határokat. Ennek a változtatásnak semmi köze ahhoz, hogy a hatalmon maradás a célunk-e, hiszen ezt a választók döntik el a demokratikus és átlátható választások során.

Bánki Erik a választókerületek átalakítására vonatkozóan kifejtette véleményét, amelyről részletesebben itt olvashatnak.

Később Hargitai János is odavágott Bedő Dávidnak, amikor így fogalmazott: "Amíg az állampárt teljesen elszakad a valóságtól, vagy a gazdasági semlegesség kérdésében álláspontot foglal el, addig valójában nekünk kedvez."

Bedő Dávid azzal vágott vissza, az egész beszélgetés úgy kezdődött, hogy milyen jó a szakmai vita, "de sok minden nem változott, a régi beidegződések megvannak, üres panelek, valóságtagadás. Sajnálom, hogy bántja az állampárt kifejezés, de ez az igazság. Ha megnézi a definícióját, akkor látja, az állam és a vezető párt olyan szinten egybe van fonódva, hogy nem lehet különbséget tenni. Ez megállja a helyét a jelenlegi Magyarországon. Engem az bánt, amit műveltek az elmúlt 14 évben az országgal".

A Momentum frakcióvezetője a választókerületek átalakításával kapcsolatban felhívta a figyelmet Vajda Zoltán szakmai javaslatára, amelyet szakértők dolgoztak ki az arányos és igazságos területi elosztás érdekében. Ezt a javaslatot azonban vita és alapos megvitatás nélkül elutasították az Igazságügyi Bizottságban. Ráadásul a mostani módosítással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "mindenki tisztában van azzal, hogy ez a hatalmi érdekek szolgálatában áll".