A magyar kormány számára kedvezőtlen hírek érkeztek Németországból.
A tavalyi év során újra csökkent a német gazdaság teljesítménye, és az idei évre is csupán mérsékelt növekedés prognosztizálható. Ez a helyzet kedvezőtlen hatással van a magyar gazdaságra is.
Németország bruttó hazai terméke (GDP) a tavalyi év során 0,2 százalékkal csökkent, derül ki a legfrissebb jelentésből, amelyet a Német Statisztikai Hivatal tett közzé. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám még módosulhat, hiszen a negyedik negyedévről jelenleg csak egy előzetes adat áll rendelkezésre, amely 0,1 százalékos visszaesést mutat az előző negyedévhez képest.
Ez azt jelenti, hogy a német gazdaság a legutóbbi két évben csökkent, tavaly 0,3 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék (GDP). Ha visszatekintünk, 2021-ben még 3,7 százalékos növekedést tapasztalhattunk, míg 2022-ben a növekedés 1,4 százalékra mérséklődött.
"A konjunkturális és strukturális terhek 2024-ben útját állták egy jobb gazdasági fejlődésnek", idézte Ruth Brandot, a hivatal elnökét az eredményt ismertető sajtóközlemény.
Ezek a kedvezőtlen fejlemények között kiemelte, hogy "a német exportágazat egyre élesebb versennyel találkozik a kulcsfontosságú piacokon, az energiaköltségek folyamatosan magasak, a kamatok továbbra is tetemesen megemelkedtek, és a gazdasági kilátások is kétségesek. Ilyen körülmények között a német gazdaság 2024-ben ismét visszaesett."
A Handelsblatt elemzése alapján legutóbb 2002-2003-ban tapasztalhattuk, hogy a német gazdaság két egymást követő évben zsugorodott.
A német gazdasági lap elemzése szerint tavaly különösen nehéz év állt a német vállalatok mögött, hiszen a bruttó hozzáadott érték 0,4 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar különösen gyenge teljesítményt mutatott, ahol a hozzáadott érték három százalékkal esett vissza, elsősorban a gépipar és az autóipar nehézségei következtében.
Az építőipar még drámaibb mértékben, 3,8 százalékkal csökkent. Michael Kahn, a Német Statisztikai Hivatal szakértője megjegyezte: "A magas építési költségek és a megemelkedett kamatok következményeként különösen a lakásépítések száma csökkent."
A lakosság fogyasztásának növekedése, mindössze 0,2 százalék, nem tudta kompenzálni a negatív tendenciákat. Jelenleg a fogyasztási szint még mindig 0,1 százalékkal elmarad a Covid-válságot megelőző, 2019-es év mutatóitól.
A fogyasztás annak ellenére nőtt csak minimális mértékben, hogy az infláció 2,2 százalékra csúszott vissza, az elkölthető jövedelem pedig emelkedett.
A gazdasági és politikai instabilitás – mint például az ukrajnai konfliktus és az idei februári előrehozott parlamenti választások – következtében az emberek inkább megtakarításra fókuszálnak, mintsem hogy költekezzenek. A válságos évek, 2020 és 2021 kivételével, a háztartások olyan mértékben spóroltak, amire a 90-es évek közepe óta nem volt példa.
A válság jelei egyre egyértelműbbek, hiszen a csődbe ment cégek számának emelkedése aggasztó tendenciát mutat. Egyes hónapokban már olyan szinteket tapasztalunk, mint amilyenek a globális pénzügyi válság idején voltak. A vállalatokat sújtó magas energiaárak és a túlzott bürokrácia komoly terheket rónak, ami tovább nehezíti a helyzetüket.
Nem csupán a hazai terepen tapasztalhatók súlyos kihívások, hanem a nemzetközi piacokon is: a statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az áruk és szolgáltatások exportja 0,8 százalékkal csökkent. Ennek hátterében részben az elektromos berendezések, gépek és autók kivitelének jelentős visszaesése áll.
Figyelemre méltó, hogy a müncheni Ifo intézet üzleti hangulatindexe tavaly decemberben olyan mélypontra süllyedt, mint amilyenre legutóbb a Covid-válság időszakában volt példa.
Ami a kilátásokat illeti, a Handelsblatt által idézett közgazdászok szerint idén aligha fog lendületbe jönni a német gazdaság. Ehelyett 2025-ben várhatóan hasonló szinten lesz a gazdasági teljesítmény, mint a Covid-válság előtti időszakban - a Bundesbank 0,2 százalékos növekedést jósol, "a gazdaság bölcsei" (a német gazdaság fejlődésével foglalkozó állami tanács tagjai) 0,4 százalékos pluszra számítanak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén mérsékelt várakozásokról ír: közgazdászok és elemzőintézetek 0,3-0,4 százalékos növekedést várnak az idei évre Németországban.
Ez a fejlemény nem kedvező Magyarország számára sem. A magyar gazdaság kihívásai nyilvánvalóan nem csupán Németországra vezethetők vissza, de tény, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai rendkívül szorosak. Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, így a német gazdasági válság és az idei évre vonatkozó óvatos előrejelzések arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy Németország fogja felerősíteni a magyar gazdaságot az elkövetkező hónapokban.
