Repülőrajtra vártunk, de helyette megrázó gazdasági hírek érkeztek – az infláció megugrott!
Öt százalék feletti infláció egyetlen hónap alatt. Erre még a pesszimisták se számítottak. A kormány ismét bedobja a csodafegyverét? Jöhetnek újra a hatósági árak? Török Réka riportja a Heti Napló.
A 2025-ös év Magyarország számára gazdasági szempontból nem várt nehézségekkel indult. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a Demján Sándor terv elindítását, amely a fiatal munkavállalók hitelhez jutását kívánja segíteni. Ugyanakkor a gazdasági adatok aggasztó jeleket mutatnak: az ipari termelés csökkenése és az infláció továbbra is rendkívül magas szinten mozog.
A legfrissebb adatok szerint a járműipar 21, a gépjárműgyártás 30, az alkatrészgyártás 17,5, az akkumulátorgyártás pedig drasztikusan, 51 százalékkal esett vissza. Közben a fogyasztói árak 5,5 százalékkal emelkedtek, ami az elemzői várakozásokat is meghaladja. Az élelmiszerárak drámai emelkedése a mindennapi vásárlások során különösen érezhető: a liszt 43,2, a tej 25, a tojás 23,8, az étolaj 21,5 százalékkal drágult egy év alatt.
Petschnig Mária Zita közgazdász szerint Magyarország inflációs adatai ismét a legmagasabbak az Európai Unióban. Az elemző azt is kiemelte, hogy az infláció valós szintje még magasabb lehet, ha figyelembe vesszük a statisztikai hivatal adatainak torzításait.
A kormány infláció elleni harcának egyik eszköze az árstop, amelyet korábban több termékre is kiterjesztettek, de amelynek hatását sokan vitatják. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy ha szükséges, ismét bevezethetik az árkorlátozásokat.
A szakértők azonban figyelmeztetnek a lépés lehetséges következményeire. Kozák Tamás gazdasági elemző hangsúlyozza, hogy az árstop bevezetése torzítja a piaci egyensúlyt, mivel a kiskereskedők a kiesett bevételeiket más termékek áremelésével próbálják pótolni. Ez a gyakorlat hosszú távon nemcsak hogy nem segíti az infláció mérséklését, hanem akár további áremelkedéshez is vezethet a jövőben.
A kiskereskedők helyzete egyre kilátástalanabbá válik. Soós Manuela, aki már 23 éve irányít kisboltokat Budapesten, megosztotta aggodalmait: az árstopok következtében egyik boltját kénytelen volt bezárni, és ha újra életbe lépnének az árbefagyasztások, a még működő üzlete is komoly veszélybe kerülne. "Minden egyes nap harcolunk azért, hogy talpon maradjunk" - nyilatkozta.
Petschnig Mária Zita szerint az infláció csökkentésére nem az árstop a megfelelő eszköz. Ehelyett az államnak célzott támogatásokat kellene biztosítania az alacsony jövedelműeknek, hogy a piaci viszonyok ne torzuljanak. Az infláció közvetlen hatásait ugyanis nem lehet kizárólag adminisztratív árkorlátozásokkal kezelni.
A magyar emberek mindennapjait továbbra is jelentős mértékben befolyásolják az áremelkedések. Az utóbbi három év során a csirkemellfilé ára 1730 forintról 2310 forintra nőtt, míg a tojásért 498 forint helyett már 930 forintot kell fizetni. A trappista sajt ára szintén emelkedett, most már 930 forintot kérnek érte, míg a trappista sajtmassza 2400 forintról 3440 forintra drágult.
