Pópák és influenszerek a hibrid háború színterén: az orosz stratégia Romániában megegyezett a meghekkelt moldáv választásokkal.

Egyre inkább ugyanannak az orosz befolyásolási művelet két fejezetének látszik az elmúlt időszak két botrányos kelet-európai választása, az október végi moldáv és az egy hónappal későbbi román; utóbbit erre hivatkozva a román alkotmánybíróság menet közben le is fújta, igencsak vitatható körülmények között. Miközben Romániában a gyanítható orosz fedett műveletek katonái próbálják minél inkább eltüntetni a nyomaikat, Moldovában a titkosszolgálat épp most tárja fel, mi is történhetett igazából az országban, hogy sikerült a Kremlnek kis híján visszaszereznie a hatalmat egy elvileg demokratikus választáson.

Moldovában október 20-án egy különleges eseménysorozat zajlott, amikor egy időben tartottak elnökválasztást és népszavazást az EU-csatlakozásról. Ezt a pillanatot sokan egzisztenciális döntésként értékelték, amely Kelet és Nyugat közötti választásra hívta fel a figyelmet. Végül a nyugatbarát Maia Sandu és az EU-csatlakozásra buzdító "igen" győzött, de a választások kimenetele a Nyugat számára egyértelműen aggasztóan szoros volt, ami tükrözte a politikai feszültségeket és a társadalmi megosztottságokat az országban.

A választások tisztaságát illetően mindkét fél részéről komoly aggályok merültek fel. A moldovai hatóságok állítják, hogy Oroszország jelentős anyagi forrásokat és illegális módszereket alkalmazva, valamint szervezett dezinformációs kampányok révén próbálta befolyásolni a választási eredményeket. Ugyanakkor a másik oldalon is jelentős hiányosságok tapasztalhatóak: ennek legszembetűnőbb megnyilvánulása az volt, hogy az Oroszország területén élő számos moldáv választópolgárt adminisztratív intézkedésekkel drasztikusan megfosztották szavazati joguktól.

A moldovai titkosszolgálat csütörtökön tette közzé jelentését, amelyben részletezi Oroszország külső beavatkozási kísérleteit az október 20-án zajló választásokkal kapcsolatban. Az Információs és Biztonsági Szolgálat (SIS) vezetője a kisinyovi parlamentben osztotta meg a nyilvánossággal a választási csalásra irányuló nagyszabású akcióról szerzett információkat.

Ennek kulcsfigurája Ilan Sor volt, az a moldáv oligarcha, aki 2014-ben egymilliárd dollárt, a moldáv GDP 12 százalékának megfelelő összeget sikkasztott el a helyi bankrendszerből. Ő 2019-ben menekült el az országból, a távollétében 15 évre ítélték. A saját magáról elnevezett, nyíltan oroszbarát pártját tavaly tiltották be odahaza, Sor pedig idén néhány év izraeli tartózkodás után Moszkvába tette át a székhelyét.

A moldáv hírszerzés szerint Sornak szoros kapcsolata van Roman Abramoviccsal, a korábbi Chelsea tulajdonossal, annyira hogy jelenleg Abramovics moszkvai házában lakik. A jelentés szerint Ilan Sor mindent megkapott, hogy a Kreml által favorizált Stoianoglo és az EU-népszavazáson a nemek győzelmét segítse elő: pénzügyi, média, logisztikai és technikai erőforrásokat, valamint elhárítási támogatást.

A chisinaui hatóságok nyilatkozatai alapján Sor egy átfogó szavazatvásárló rendszert alakított ki. A jelentések szerint több tízmillió eurót juttatott Moldovába, amelyet a nemzetközi szankciós listán szereplő orosz PSB bank közvetítésével utaltak át. Ezzel a lépéssel legalább 130 ezer szavazó aktiválására volt képes az elnökválasztás során.

Ennek részeként több száz moldovai ortodox papot vittek ki a voksolás előtt Oroszországba, a Kirill vezette moszkvai patriarchátushoz, ahol egy MIR rendszerű bankkártyát is kaptak ezer dollárral cserébe azért, hogy segítsék befolyásolni a híveket a választásokon. Eközben Moszkvában és a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában moldovai fiatalokat képezték ki provokátorrá, hogy rendzavarásokat és erőszakos demonstrációkat szervezzenek a választások előtt.

A moldovai hírszerzés szerint Moszkvából 119 területi sejtet hoztak létre a választás előtt Moldovában. A helyi szervezeteknek körzetenként 1500 fizetett aktivistát kellett toboroznia (végül ennél kevesebb, kb. 33 ezer jött össze), akiknek aztán kiadták, hogy fejenként 5-10 szavazót fizessenek le, és vigyenek el a választásra. Eközben online, a Telegramon, Tiktokon és YouTube-on is kiépítették az információs hálózatot, melyen keresztül a Kreml-párti narratívákat terjesztették.

Moldovában végül ennek ellenére a nyugatbarát erők nyertek, de a vártnál jóval szorosabb volt az eredmény. Oroszország ezt azóta sem ismeri el, szerintük valójában a Nyugat csalta el a választásokat és a népszavazást.

E narratíva különösen aktuális Moldovában és a szomszédos Romániában, ahol a két ország között szoros nyelvi és kulturális kapcsolatok állnak fenn. Az "újraegyesülés" eszméje, amely már egyharmados támogatottsággal bír a román szélsőjobboldalon, tovább fokozza a helyzet bonyolultságát. A Moszkva-barát narratíva szerint a Nyugat Moldovában még "sikeresen manipulálta a választásokat", ám Romániában ez már nem volt lehetséges. Ennek következtében végül kénytelenek voltak leállítani az elnökválasztási folyamatot, ami újabb kérdéseket vet fel a politikai stabilitásról és a demokratikus folyamatok átláthatóságáról a térségben.

Ebben az információs háborúba illeszkedik a moldovai titkosszolgálat most nyilvánosságra hozott jelentése és az újabb oknyomozó anyagok is, melyek között erős párhuzamok vannak.