Orbán Viktor: Elérkeztünk ahhoz a mérföldkőhöz, ahol már az állami támogatás nélkül is képesek vagyunk olyan filmeket létrehozni, amelyek saját lábukon megállnak.

A miniszterelnök szerint a magyaroknak vérükben van a filmgyártás, a film segített minket abban, hogy elviseljük az elviselhetetlent, és kimondhassuk a kimondhatatlant - ezt a Nemzeti Filmintézet új fóti stúdiókomplexumának megnyitóján mondta Orbán Viktor.

A film egyszerre művészet és ipar is: a művészet szabad, de a filmipar fejlesztéséhez már szükség van az államra - mondta Orbán Viktor csütörtökön Fóton, a Nemzeti Filmintézet új stúdiókomplexumának megnyitóján.

A miniszterelnök szerint a magyaroknak vérükben van a filmgyártás, az első némafilmek megjelenésekor és Hollywood születésénél is ott voltak.

"A múlt század első felében a magyar filmesek világszerte teret hódítottak, míg a század második felére a film művészete eszközként szolgált számunkra, hogy átvészeljük a legnehezebb időszakokat, és bátran kimondhassuk azokat a gondolatokat, amelyeket addig elfojtottunk" - jelentette ki a kormányfő. Hangoztatta, hogy a kommunizmus időszakában készült filmek is jelentős mértékben hozzájárultak a rendszer végső összeomlásához.

A sodró lendület, ami korábban jellemezte a magyar filmet, a rendszerváltoztatás után megtorpant. A "rendszerváltó magunkfajták" és az "ancien rezsim" között zajló küzdelem húsz éven át tartott, ami nem kedvezett a hazai filmiparnak. Ennek egyik oka, hogy az államnak is komoly szerepe van abban, hogy a magyar filmgyártás milyen helyzetben leledzik.

"A filmes kreativitás nem a kormány hatáskörébe tartozik, ami szerencsére egy jó dolog. A film nem csupán ipari tevékenység, hanem egyben művészet is, amelynek szellemisége a szabadságra épül. Ezt a filmes szakemberek a legjobban értik. Ugyanakkor a filmipar fejlődéséhez elkerülhetetlen az állami támogatás is" - emelte ki.

Azt nyilatkozta, hogy a 2000-es években hozott filmes döntések következményeként Magyarország 200 millió dollárnyi bevételtől esett el, ami jelentős veszteség volt a magyar társadalom, a filmes szakma és a hazai mozgókép ipar számára. A korábban világszínvonalú filmes infrastruktúra fokozatosan leépült, így az ország egy időre eltűnt a nemzetközi filmes palettáról, és a külföldi produkciók inkább más városokat kerestek fel Budapest helyett. De most jön a fordulat:

A nemzeti kormány nem tudta elfogadni a helyzetet, ezért Andy Vajna személyében felfedezett egy olyan szakembert, aki pontosan tudta, mi tesz egy filmet igazán vonzóvá a modern világban, és hogyan lehetne pótolni az elmaradt tapasztalatokat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Andy Vajna hozta létre a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felelt, "nélküle nem tartanánk ott, ahol most".

A miniszterelnök említést tett arról is,

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy elérkeztünk ahhoz a mérföldkőhöz, ahol már állami támogatás nélkül is születnek olyan filmek, amelyek valóban önálló lábon állnak. "Végül is ez volt a célunk: a film legyen mindenkié, és ne csupán egy szűk kör privilégiuma."

Itt írtunk arról, hogy tavaly már több olyan filmet mutattak be, ami állami támogatás nélkül készült (itt pedig azt, hogy Káel Csaba, a filmintézet vezetője szerint ez a számítás miért csúsztatás), és többen is nézték őket: Herendi Gábor Futni mentem című filmjét például már több mint 500 ezren. 1989 óta mindössze öt magyar film lépte át a félmilliós határt.

Orbán véleménye szerint a filmes szektorban számos liberális nézet képviselője található, akik "nem feltétlenül állnak a mai nemzeti kormány mellett". Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nemzeti kormány támogatásával "még azok a filmesek is profitálhatnak, akik nem minket választanak".