Orbán Balázs: A neoliberális politika, amely egyre inkább autoriter vonásokat ölt, végleg eltűnni látszik.

A miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön a Magyar Atlanti Tanács budapesti rendezvényén fejtette ki gondolatait a neoliberalizmus hanyatlása után kibontakozó új világrenddel kapcsolatban. Kiemelte, hogy Magyarországnak ébernek kell lennie ahhoz, hogy kedvezően alakuljanak a dolgai a világrend átalakulásának időszakában.

Orbán Balázs a Magyar Atlanti Tanács budapesti konferenciáján, a Bálna Budapestben, úgy fogalmazott, hogy "Donald Trump a maga jellegzetes, dinamizáló stílusával vágott bele a liberális világrend utáni új rend megteremtésébe." A rendezvény címe "Egy új világrend küszöbén" volt, és a miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta, hogy már megkezdtük a poszt-neoliberális új világrend felé vezető utunkat. Ugyanakkor figyelmeztetett a körültekintés fontosságára, és aláhúzta, hogy Magyarországnak gondosan kell mérlegelnie, hogyan helyezkedik el a globális színtéren, mivel a korábbi világrendváltozásokból rendre hátrányosan jöttünk ki. Most viszont itt a lehetőség, hogy aktívan részt vegyünk az új világrend formálásában.

A konferencia célja az volt, hogy az előadók és a kerekasztal-beszélgetések résztvevői közösen feltérképezzék, mi okozhatta a jelenlegi világrend válságát, milyen új világrend fog kialakulni, és mi lesz Magyarország szerepe benne.

Vitaindító beszédében Wolfgang Schüssel, korábbi osztrák kancellár az elmúlt évszázad tükrében elemezte a jelenlegi amerikai, orosz, ukrán és európai eseményeket. Vlagyimir Putyinról személyes emlékei vannak a kétezres évek elejéről, amikor kancellárként többször is találkozott vele. Felidézte, Putyin a

Hozzátette, hogy az orosz elnök hozzáállása azóta drámai, száznyolcvan fokos változáson ment keresztül.

Oroszországgal kapcsolatban továbbá elmondta, tíz éven keresztül dolgozott az európai-orosz párbeszéd építésén, és sok hiteles ember, akiket ezalatt az idő alatt ismert meg, már elhagyta az országot, mert kritikát fogalmaztak meg az ukrajnai invázióval szemben.

Donald Trump elnökségéről kifejtette, hogy az illegális migrációval, Európa védelmi stratégiájával és az ukrajnai konfliktus mielőbbi befejezésének sürgetésével kapcsolatban egyetért az amerikai vezető véleményével. Ugyanakkor, más intézkedéseit éles bírálatnak tette ki.

- hangsúlyozta, majd példaként felhozta a nyitott piacok, a szabad kereskedelem, a nemzetközi együttműködés és a nyílt társadalom alapelveit. Kifejtette, hogy míg két éve a német lakosság több mint 50%-a megbízható partnerként tekintett az Egyesült Államokra, addig mára ez az arány drámaian csökkent, és már csak kevesebb mint 25% gondolja így.

Kifogásolta a vámháború kezdeményezését is, amelyet a véleménye szerint "egyszerű elindítani, de győzelemre vinni lehetetlen".

Az Európai Unió számára kulcsfontosságú lenne, hogy a jelenleg függőben lévő tagjelöltekkel folytatott eljárások felgyorsuljanak, különösképpen a Nyugat-Balkán térségében. Emellett sürgető, hogy Törökországgal minél előbb konkrét megállapodás szülessen, még ha a csatlakozása az unión belül nem is valósul meg.

„Ahogy a világ egyre inkább kiszámíthatatlanná válik, úgy Európában egyre inkább szükség van a stabilitás megerősítésére” – emelte ki.

Ezt követően Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy egy új időszak küszöbén állunk, ahol a "teremtő káosz" lesz a középpontban.

Kiemelte, hogy jelenleg egy új paradigma körvonalazódik, amelyben a nemzetközi szereplőknek állandó éberséggel kell figyelniük és rugalmasan alkalmazkodniuk a folyamatosan változó körülményekhez.

Kiemelte, hogy a jelenlegi események a világban – különösen az Egyesült Államokban – olyan mértékben eltérnek a megszokott világképünktől, hogy nehezen tudjuk felfogni és értelmezni őket.

- Gondolkodtam rajta, és így folytattam: "Az egyes országoknak mérlegelniük kell, hogy aktív formálói vagy passzív elszenvedői kívánnak lenni az új világrendnek."

Kifejtette, hogy Brüsszel nehéz helyzete abból fakad, hogy a liberalizmus válságára adott válaszként ahelyett, hogy visszafognák a liberalizmust, még inkább a liberalizmus széleskörű elterjedését sürgetik. Ez a megközelítés azonban nem fogja orvosolni a felmerülő problémákat.

A konferencia délelőtti szekciója a globális világrend válságának aktuális kérdéseivel foglalkozott. A beszélgetés során Benkő Tibor, a korábbi honvédelmi miniszter, Erhard Bühler vezérezredessel, a Clausewitz Society elnökével, valamint Szemerkényi Rékával, az Európai Politikai Elemzések Központjának ügyvezető alelnökével együttműködve osztották meg gondolataikat. Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője is részt vett a diskurzusban. Szemerkényi Réka kiemelte, hogy...

Szemerkényi, aki korábban az Egyesült Államok nagyköveteként tevékenykedett, úgy gondolja, hogy bár Trump célja világosan az Egyesült Államok nagyságának visszaállítása és a korábban támogatott államoktól való jogos követelések behajtása, ez a bezárkózó megközelítés, a kereskedelmi partnerek megbántása és a konfrontatív politika nem feltétlenül hozza meg a kívánt eredményeket az Egyesült Államok számára.

Kiemelte, hogy nem éppen a legokosabb döntés Amerika részéről, ha hátat fordít azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek a világháborúk után az ő érdekeik védelmében és szemszögük figyelembevételével alakultak meg.

Kína jelentős szerepet játszik a globális kereskedelemben, és a vámokkal kapcsolatos intézkedések hatásait sokan elemzik. Az amerikai oldal számára úgy tűnik, hogy a vámok révén szerzett előnyök és a potenciális veszteségek egyensúlya szoros lehet. Valószínű, hogy Amerika a vámokból származó bevételekkel éppen annyit nyer, mint amennyit elveszít a kereskedelmi kapcsolatok romlásával. Azonban azt is nehéz megjósolni, hogy a mérleg végül hogyan alakul, és a nullszaldóra való törekvés kockázatos vállalkozásnak tűnik.

Koller Boglárka Európa szempontjából vizsgálta a változásokat, és hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben akkor járna legjobban Európa, ha gyakorlatilag egységes államként tudna működni nemzetközi téren. Kiemelte még az unión belüli és azon kívüli nemzetközi európai együttműködések szerepét, és felhívta a figyelmet, Magyarországnak az érdekérvényesítés szempontjából fontos, hogy az együttműködések belsejében tudjon elhelyezkedni, minél közelebb a maghoz, és ne szoruljon perifériára.

A délutáni első szekció témája a kialakuló új világrend volt, amelyet Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlés volt elnöke vezetett. A nap végén pedig azt vitatták meg a szakértők, hogy mi lesz Magyarország szerepe az új világrendben.