Nissan Interstar 2.0 dCi 150 L3H2: Az év furgonja, japán stílusban | ma7.sk Fedezd fel a Nissan Interstar 2.0 dCi 150 L3H2-t, amely nem csupán egy furgon, hanem egy új mércét állít a haszongépjárművek világában. Ez a japán prémium minőségű kiadás nemcsak

A személygépkocsikhoz hasonlóan az Év Furgonja címet is minden évben egy neves szakmai bizottság ítéli oda; idén a megtisztelő elismerést a Renault Master érdemelte ki. Ezzel együtt a modell japán megfelelője, a Nissan Interstar is reflektorfénybe került. Ezek a furgonok a tipikus áruszállítók kategóriájába tartoznak: az első üléssor egyetlen sorban helyezkedik el, míg a hátsó rész - hosszúságtól és magasságtól függően - 10,8, 13 vagy akár 14,8 köbméteres rakodóteret kínál. A tesztelésre kapott változatunk a legnagyobb hazai piacon elérhető verzió, amely az L3H2 kódot viseli; ez a maximális hosszúságot és a közepes magasságot jelenti, és 13 köbméteres raktérrel büszkélkedhet.

Ezek az autók nem éppen a formatervezés csúcsát képviselik. A hangsúly kizárólag a funkcionalitáson van, különösen a maximális rakodókapacitáson, ami miatt márkától függetlenül szinte mindegyikük egy tojásra emlékeztet: alapvetően mindegyik egy hatalmas tárolószekrényként funkcionál.

Egyedül a frontrész, azon belül is a maszk kínál némi variációs lehetőséget, és itt nemcsak a Masterrel, hanem az összes többi konkurenssel (Peugeot Boxer, Fiat Ducato, Citroën Jumper, Ford Transit, VW Crafter stb.) szemben is az Interstar a nyerő. Óriási, mégis kompakt négylamellás hűtőmaszk, krómozott külső szelvényekkel, amit a LED-fényszórókkal együtt karcsú, C alakú menetfények fognak közre.

A lámpák között egy impozáns INTERSTAR felirat hirdeti a jármű hovatartozását, amely a maszk teljes szélességében dominál. A kocsiszekrény ebben a változatban teljesen fém burkolattal rendelkezik, a jobb oldalán pedig egy 1,3 méter széles tolóajtó nyílik, míg hátul egy 270 fokos szögben nyitható aszimmetrikus szárnyasajtó található. Nos, a külső részletek tekintetében most ennyit osztanék meg.

Miután felbaktattunk a lépcsőn, egy emeletnyi magasságban található utastérbe lépünk be, ahol egy klasszikus furgon belső tere vár ránk. A háromszemélyes üléssor, a bádogfal miatt, kicsit korlátozottan dönthető, de ne csüggedjünk! A két különálló utasülés alatt tágas rakodódobozok bújnak meg, melyek praktikus tárolási lehetőséget kínálnak, ahogy azt a mellékelt ábra is szemlélteti.

A pakolhatóság a jármű utasfülkéjének egyik kiemelkedő előnye: tágas dupla ajtórekeszek, a szélvédő teljes szélességében elnyúló polc, és három praktikus rekesz a műszerfalon. Ugyanakkor legalább az egyik rekesz esetében örömmel üdvözöltem volna egy fedelet, mert így a benne tárolt dolgok szinte kihívóan a szemünk elé tárulnak. Különösen azok számára, akik egy kicsit is elérik ezt a járművet.

A műszerfal és az egész frontpanel ízléses, mondhatni személyautós; ráadásul a klímapultot és a tízcolos központi kijelzőt a vezető felé fordították, mint egy sportverdában. A vezető klasszikus körműszereket lát maga előtt, közöttük 3,5 hüvelykes digitális kijelzővel, amely lényegében fedélzeti számítógépként funkcionál.

A magasan elhelyezett sebességváltó kar rendkívül könnyen kezelhető, míg a kézi légkondicionáló elegáns körtárcsás kialakítása praktikus megoldást nyújt, és talán senkit nem ér meglepetésként, hogy ez egyzónás. Ami a rakodóteret illeti, az adatlapon találhatóak a legfontosabb paraméterek; itt csupán annyit emelünk ki, hogy ez a modell öt raklap befogadására is képes.

A végső simítások során érdemes kiemelni a legfontosabb felszereltségi elemeket: elülső és hátsó parkolóradar, a kormányhoz szinkronizált tolatókamera, valamint az Android Auto és Apple CarPlay telefoncsatlakozási lehetőség. Ezen kívül található benne 2 darab C-típusú USB-port, és egy FM-adók vételére alkalmas rádió is, amely még élvezetesebbé teszi az utazást.

A Nissan Interstar a hazai piacon elérhető 130 és 150 lóerős dízelmotoros, valamint 105 kW-os (141 LE) teljesen elektromos változataival tűnik ki. Tesztautónkat a Renault kínálatából származó, kétliteres dCi motor erősebbik verziója mozgatta, amely a hozzá tartozó hatfokozatú kézi váltóval együtt biztosítja a dinamikus teljesítményt.

A nagy nyomatékú, "húzós" dízel ideális választás ehhez az autóhoz, a váltó is okosan osztja el az erejét. A fogyasztás pedig erősen rakományfüggő: nekem néhány nehezebb cucc szállításával együtt jött ki a 8,7 literes átlag, ami egy ilyen autónál abszolút elfogadható.

A fejezet további érdekessége, hogy a sofőr a magas üléspozíciónak köszönhetően szinte madártávlatból figyelheti a forgalmat, így könnyedén átlát a körülötte lévő átlagos méretű autók felett. Manőverezés közben, legyen szó előzésről, sávváltásról, tolatásról vagy parkolásról, a széles látószögű kettős külső tükrök, valamint a már említett parkolóradarok és a precíz nyomkövető tolatókamera rendkívül hasznos támogatást nyújtanak.