Az agrárium jelenlegi állapota nem tükrözi a digitalizációs kihívásokra való felkészültséget.

Fedezd fel, hogyan forradalmasíthatja az AI az üzleti világot! Unalmas elméletek helyett konkrét stratégiákat és gyakorlati megoldásokat kínálunk, valós példákon keresztül. Csatlakozz hozzánk egy izgalmas, interaktív napra, ahol a jövő technológiái életre kelnek! Ne hagyd ki, regisztrálj most, és ismerd meg a részleteket!

Az agrárdigitalizáció világában a különböző szintű eljárások nevezéktana izgalmas fejlődést mutat. A 3.0 szint a precíziós gazdálkodást jelöli, míg a 4.0 a smart megoldásokra utal, ahol az adatok elemzésével és feldolgozásával támogatjuk az üzemszintű döntéshozatalt, például mesterséges intelligencia alkalmazásával. Az 5.0 szint pedig a robottechnológia integrálását jelenti a mezőgazdasági folyamatokba. A Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián elhangzott, hogy a magyar mezőgazdaságban már most is széles spektrum terjedt el, a 2.0-tól egészen az 5.0-ig, tükrözve a technológiai fejlődés sokszínűségét és lehetőségeit.

Kóté László, a Delta Systems Kft. operatív és marketing vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az IT szakmában az ipar 4.0 már szitokszónak számít, és csak a digitalizációt használják helyette, ugyanakkor egyetértett azzal a megállapítással, hogy a digitalizáció egyre fontosabb a magyar agráriumban. A szakember a robotok, az IoT és a mesterséges intelligencia agráriumba történő integrációjával kapcsolatban arról is beszélt, hogy a különböző drónok, gépek és eszközök rengeteg adatot szolgáltatnak a földekről, viszont ezt fel is kell dolgozni, értelmezni kell.

Jelenleg az agrárium területén az egyik legnagyobb kihívást jelenti az adatok hatékony kezelése, míg egy másik, hasonló jelentőségű feladat az összegyűjtött és feldolgozott információk tárolásának megoldása.

Kóté László a drónok és robotok integrált alkalmazásának előnyeiről beszélt, különös figyelmet szentelve a síktárolók és gabonasilók területén elérhető innovatív megoldásoknak. Ezek a technológiák képesek pontosan mérni a hőmérsékletet és páratartalmat, ami jelentősen csökkenti az emberi hibák előfordulásának lehetőségét. László kiemelte, hogy ezek az eszközök lehetőséget adnak a rendszerintegrátor cégek számára, hogy hatékonyan bekapcsolódjanak az agrárszektor modernizálásába, és támogassák a fenntartható mezőgazdasági megoldásokat.

Ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladat az, hogy hogyan tudják a felmérések során kinyert adatokat feldolgozni, tárolni és hogyan tudnak biztonságosan működni

- mondta ki Kóté László, aki azt is elárulta, hogy 2025-ben a Delta Systems Kft.-nek is el fog indulni egy felhőszolgáltatása.

Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a vállalkozásuk mezőgazdasági monitoring és kijuttató drónokkal, valamint szervizzel és oktatással is foglalkozik. A robotokkal, robotikával kapcsolatban a szakember úgy vélekedett, hogy ezekkel már az agrárium minden területén elképesztő eredményességet lehet elérni, a precíziós gazdálkodástól kezdve, a talajművelésen át az állattartásig.

Talán ez az a terület, ahol az automatizáció már szinte természetesnek számít, de a digitális technológiák megjelenése a szántóföldi növénytermesztésben sem elhanyagolható. Gondoljunk csak a különféle autonóm traktorokra és munkagépekre, amelyek forradalmasítják a mezőgazdaságot. Az utóbbi négy évben a szélsőséges időjárási jelenségek egyre nagyobb kihívások elé állították a gazdálkodókat, és ebben a helyzetben a digitalizáció nyújtja azt a megoldást, amellyel fenntartható és eredményes gazdálkodás valósítható meg - hangsúlyozta Udvarhelyi Csaba.

A szakértő véleménye szerint fontos lenne átláthatóbbá tenni az adatokból származó információkhoz és döntésekhez vezető folyamatokat. Ebben a mesterséges intelligencia jelentős támogatást nyújthat, míg a jövőbeli drónos képalkotási technológiák is egyre nagyobb szerepet játszanak majd.

Jelenleg a magyar mezőgazdaságban a döntések még mindig egy meglehetősen korlátozott adathalmazon alapulnak.

„Tedd különlegessé a szöveged!” – javasolta Udvarhelyi Csaba.

Szabó Levente, a 4iG Group projektigazgatója bejelentette, hogy a vállalatuk egy jelentős akvizíciós időszak után a holdinggá alakulás útjára lépett. Jelenlegi helyzetük szerint már nem csupán IT cégként határozzák meg magukat, hanem 85%-ban infokommunikációs vállalatnak tekintik magukat. Ezen kívül aktívan részt vesznek dróntechnológiák fejlesztésében, valamint saját gyártású műholdas hálózat létrehozásában is. A szakember optimizmussal tekint a jövő elé, és reméli, hogy hamarosan egy átfogó szolgáltatáscsomaggal tudják majd segíteni a gazdálkodókat.

Szabó Levente véleménye szerint egy technológia akkor válik igazán működőképessé és piacképessé, ha a felhasználó számára minimális időráfordítást igényel, miközben jelentős mértékben fokozza a hatékonyságát. A projektigazgató megjegyzi, hogy Magyarországon az agrárdigitalizáció jelenlegi állapota még nem éri el ezt a szintet. Ezt a helyzetet nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért az ágazat résztvevőinek kulcsszerepe van abban, hogy könnyebbé tegyék a gazdálkodók számára ezt az utat. Szabó Levente hangsúlyozza, hogy szükség lenne egy egységes, állami szintű mezőgazdasági adatrendszer létrehozására. Ez nem csupán egy homogén adatrendszer kialakítását jelenti, hanem azt is, hogy a jövőbeli technológiák között hatékony kommunikációs lehetőségek alakuljanak ki. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy létrejöjjön egy fejlesztési tér, amely jelenleg Magyarországon még hiányzik, és nincs olyan szereplő, aki ezt a kihívást magára vállalná.

Aki nem használja ki a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, az hátrányba kerülhet, és csökkentheti versenyképességét a piacon.

- mondta ki Szabó Levente.

Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja hangsúlyozta, hogy céljuk a régió mezőgazdasági termelői és élelmiszer-feldolgozói számára folyamatosan megújuló, versenyképességet növelő tudás biztosítása. A szakember említést tett a digitalizáció fontosságáról is, kiemelve, hogy a szenzorok és a robotok által mért adatok elengedhetetlenek a modern mezőgazdasági folyamatokhoz.

A Kar másik profilja, hogy rendkívül nagy pontossággal tudnak mérni, gyakorlatilag mindenféle biokémiai, molekuláris biológiai folyamatot. A következő feladat, hogy ezt egy szolgáltatási portfólióvá alakítsák, amelyet aztán a termelők rendelkezésére tudnak bocsátani. A szakember szerint mostanra már rengeteg adatot gyűjt a magyar mezőgazdaság, de ezt még kevéssé alakítjuk át információvá, mert még nem hiszünk benne eléggé.

Elengedhetetlen, hogy a gazdák nyitott szemmel járjanak, folyamatosan bővítsék tudásukat, és tanuljanak a környezetükben élőktől. Fontos, hogy ne csupán a sikeres történeteket, hanem a kudarcokat is figyelembe vegyék, hiszen mindkettő értékes leckéket tartogat számukra.

- emelte ki Stündl László, hangsúlyozva a mondandója fontosságát.

Kóté László szerint lassan nincs már olyan terület az agráriumban, ami ne találkozna a digitalizációval. Emiatt nagyon fel fog értékelődni a jövőben az egyetemek szerepe, mivel az agrárdigitalizáció központi kérdéssé vált az ágazatban. A mesterséges intelligencia kapcsán a szakember elmondta, hogy hinni kell a technológiában, de nagyon oda kell figyelni a biztonságra is. Kóté László szerint az ágazat szereplői ódzkodnak a felhőalapú szolgáltatásoktól, mert nem értik annak a lényegét, pedig máshol is használják már, gondoljunk csak a mobiltelefonokra.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a vállalkozások vezetőinek nyitott szemmel kell figyelniük az új információk befogadására, valamint az adatokra alapozott döntéshozatali folyamatok bevezetésére. Fontos tudatosítani, hogy ez egy forradalmian új megközelítést jelent a mezőgazdaság területén, amely nem csupán az agronómusok feladatkörébe tartozik, hanem újonnan képzett szakemberek alkalmazását is megköveteli. Emellett kiemelték, hogy a robotizáció jelentős tőkeigénnyel jár, amire a havidíjas szolgáltatások formájában lehetnek alternatívák. A szakértők véleménye szerint a pénzügyi nehézségek mellett a megfelelő tudás és ismeretek hiánya is jelentős akadályt jelent a robotizálás széles körű elterjedésében a hazai mezőgazdasági szektorban.