Nem süllyedtünk bele a fiskális alkoholizmusba, de vajon nem teremtettek-e előfeltételeket a választási ígérgetéseknek?

A hazai költségvetési folyamatok a második negyedévben rendkívül pozitívan alakultak. A kormányzati szektor 480 milliárd forintos többletet mutatott fel, ami figyelemre méltó teljesítmény. Ilyen mértékű szufficitre már több mint nyolc éve, 2017 első negyedév óta nem volt példa.

Azt már előre sejteni lehetett, hogy a fogyasztás lendületes növekedése kedvező hatással lesz a kormányzati szektor áfabevételeire, és a bérek emelkedése révén a munkavállalói hozzájárulások is emelkedhetnek. Azonban mégis váratlanul érte a közvéleményt, hogy 2019 második negyedéve óta először a kormányzati szektor bevételei – beleértve a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok, valamint bizonyos állami intézmények és vállalatok bevételeit – túlszárnyalták a kiadásokat. Ennek következményeként a költségvetési hiány GDP-arányosan 4,5 százalékponttal csökkent, ami jelentős előrelépésnek számít.

Ez a helyzet nem csupán a hiány mértékének jelentős csökkentésére volt elegendő, hanem áprilistól májusig 480 milliárd forintos, a GDP-hez viszonyítva 2,2 százalékos többletet is tapasztalhattunk. Ezzel szemben tavaly ilyenkor még 2,3 százalékos deficitről kellett beszélnünk.

2024-re a kormányzati szektor összesen 4090 milliárd forint hiányt könyvelhetett el, ami a bruttó hazai termék 5%-ának felel meg. Az idei év első félévében a deficit 310 milliárd forintra rúgott, ami a GDP 0,7%-át jelenti. Ezen adatok alapján világosan látható, hogy a kormány számára jelentős lehetőségek nyíltak meg a költések, jóléti kiadások és osztogatások növelésére.

Már csak azért is, mert az ESA-szemléletű hiány a kedvező első félév ellenére 2025 egészében a GDP 4,4 százalékán alakulhat - írja kommentárjában Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. De a várakozások előtt nézzük még meg, milyen tételek is okozták az első hat hónap pozitív meglepetését!

A kormányzati szektor többletének megjelenése egy negyedévben Magyarországon rendkívül ritka esemény, hiszen 1999 óta mindössze ötször fordult elő, ha a mostani időszakot nem számítjuk. Az április és június közötti időszakban a költségvetési bevételek 11,8%-kal emelkedtek, míg a kiadások csupán 1,2%-os növekedést mutattak. Az első félévről szóló statisztikák szerint a bevételek 10,1%-os, a kiadások pedig 2,6%-os emelkedést jeleznek.

Molnár Dániel kifejtette, hogy a háttérben egy 11,7%-os áfabevétel-növekedés áll, amelyet a fokozódó fogyasztás és a kiutalások csökkenése segített elő. A legjelentősebb növekedést a jövedelem- és vagyonadókból származó bevételek produkálták, elérve a 15,7%-os emelkedést. Emellett a dinamikus béremelkedés következtében a társadalombiztosítási hozzájárulásból származó bevételek is jelentősen, 9,2%-kal bővültek a költségvetés számára.

Van egy további tényező is, amely jelentősen befolyásolta az eredményeket, mégpedig a részben vagy teljesen állami tulajdonú cégek első félévi osztalékfizetései. Ez az elem az egyéb bevételek kategóriájában szerepel, és 11 százalékos növekedést tükröz.

A legnagyobb osztalékfizetők között a 100%-os állami tulajdonban lévő MVM állt az élen, amely 213,5 milliárd forintot juttatott az államkasszába. Ezt követi a Szerencsejáték Zrt., amely tavaly 100 milliárd forintot, míg idén júniusban már 200 milliárd forintot biztosított. A Mol, az ANY Biztonsági Nyomda, a Magyar Posta Zrt., az OTP és a Richter szintén jelentős mértékben hozzájárultak az osztalékfizetéseikkel, emellett a Waberer's is kisebb mértékben részesült az osztalékokból, mindannyian segítve az állami bevételek növelését.

Az osztalékfizetések egyedi eseményekként jelennek meg, míg a gazdasági tevékenységeket a fogyasztás és a jövedelmek által generált bevételek révén lehet a legjobban megérteni.

"Amennyiben csupán e két számra fókuszálunk, egy olyan gazdasági környezet körvonalazódik előttünk, amely figyelemre méltó növekedési tendenciákat mutat. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági növekedés általánosságban alacsony, csupán két specifikus tényezőnél tapasztalhatunk jelentősebb emelkedést, amelyek a költségvetés szempontjából kiemelkedően fontosak: a bérek és a fogyasztás terén" - nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Nézzük hát a kiadási oldal alakulását! Az államkassza kiadásai az első félévben csupán egy enyhe, 2,6 százalékos emelkedést mutattak. "A kiadások növekedését részben a munkavállalói jövedelmek 10,7 százalékos emelkedése táplálta, amely mögött a költségvetési szektor bérfejlesztései állnak. Ezzel szemben a legnagyobb visszafogó tényező a kamatkiadások 11,1 százalékos csökkenése volt" - emelte ki Molnár Dániel.

Felmerül a kérdés, hogy az év elején kifizetett, lejáró állampapírok után járó kamatok miért nem gyakoroltak nagyobb hatást a költségvetésre. A válasz a technikai részletekben rejlik. "Az Európai Unió által előírt módszertan (ESA) szerint ezek a kamatfizetések nem egy időben, a kifizetéskor kerülnek elszámolásra, hanem folyamatosan, az év folyamán elosztva. Így az év elején kifizetett, magasabb kamatozású prémium állampapírok kamatai részben a tavalyi évet terhelték, míg az idei év első fél évében már az alacsonyabb kamatozású papírok után esedékes kifizetések érvényesültek" - részletezte Regős Gábor.

A jelenlegi makrogazdasági trendek mélyebb megértéséhez érdemes megvizsgálni, hogy az államkassza beruházásokra szánt kiadásai mindössze 2,5 százalékos növekedést mutatnak. Ez a szám reálértéken, inflációval kiigazítva gyakorlatilag csökkenést jelent. Ebből is világosan kirajzolódik a magyar gazdaság kettőssége: míg az ipar szenved, addig az állami és vállalati beruházások folytatódnak, emellett a bérdinamika továbbra is magas (bár csökkenő tendenciát mutat), és a fogyasztás is emelkedik. Az állami infrastruktúra-fejlesztések lassúságának hátterében pedig nem elhanyagolható tényező az európai uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférés.

A második félév során a költségvetés terén jelentős mozgástér bontakozik ki, mivel az első félévben tapasztalt 0,7 százalékos hiány a várakozások szerint év végére 4,4 százalékra nőhet a GDP-hez viszonyítva. Már most észlelhetjük azokat a tényezőket, amelyek elkerülhetetlenül hozzájárulnak a július utáni költségvetési egyensúly felborulásához. Molnár Dániel kiemelte, hogy a családi adókedvezmény 50 százalékos emelése júliustól, valamint a háromgyermekes édesanyák szja-mentessége októbertől jelentős mértékben csökkenti a bevételeket. Ezzel párhuzamosan a közszolgáltatói szektor bérrendezései – például a pedagógusok és az önkormányzati, kormányzati tisztviselők esetében – újabb kiadási terhet jelentenek. Ráadásul a Demján Sándor Program elemei is egyre inkább kihatnak a költségvetésre, tovább rontva a helyzetet.

Jövőre választásokra készülhetünk, ami mindig komoly kihívások elé állítja a költségvetési fegyelmet. Jelenleg az elemzők úgy vélik, hogy nem valószínű, hogy drámai mértékben nőne a hiány. Ugyanakkor, a választási kampány intenzitása alatt bármi megtörténhet, és ez komoly hatással lehet a pénzügyi helyzetre.

Molnár Dániel megosztotta gondolatait a jövőbeli gazdasági kilátásokról: „Januártól folytatódik a családtámogatások kiterjesztése, és az Otthon Start Program költségvetési hatásai is 2026-tól várhatóak. Ugyanakkor pozitívum, hogy a kamatkiadások csökkenése mellett a gazdasági növekedés is várhatóan felélénkül a következő évben.”

Az elemző véleménye szerint a jövő évben a GDP-arányos költségvetési hiány 4 százalék körüli szintre csökkenhet, ami kedvező fejlemény lenne. Ezen kívül a régiónkban jelenleg magas, 73 százalék körüli államadósság-ráta is mérséklődhet. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy nemcsak a jövőbeli, még ismeretlen választási kiadások, hanem egy esetleg kedvezőtlenebb 2026-os makropálya is befolyásolhatja ezt a forgatókönyvet. Emellett fontos kérdés, hogy a kormányzat mennyire kívánja a gazdasági növekedést a hiány csökkentésére és az államadósság mérséklésére fordítani.

Regős Gábor szerint sem borítékolhatók a jelenlegi várakozások a választási évre fordulva. "A mostani, első féléves adat egy kifejezetten szigorú költségvetési politikáról, és semmiképp sem fiskális alkoholizmusról árulkodik. Kérdés persze, hogy ez az év második felében is így tud-e maradni, közeledve a választásokhoz" - fogalmazott az elemző.

Ami talán reménysugárként hat, az a magyar kockázati megítélés szempontjából kulcsfontosságú költségvetési helyzet. A kormány valószínűleg nem kívánja kockáztatni a befektetésre ajánlott státusunkat, és a helyzet jelenleg igencsak kritikus: az S&P és a Moody's egyaránt csupán egy lépéssel helyezte a magyar államadósság besorolását a bóvli kategória fölé.

Regős Gábor szerint az idei negyedik negyedévben ugrik majd meg igazán látványosan a hiány, de az éves deficit így is vélhetően csökken a tavalyihoz képest. "Ahhoz, hogy ez így is történjen, továbbra is kell a fegyelmezett fiskális politika" - tette hozzá az elemző. Jövőre pedig meglátjuk: ember tervez, választás végez.