A menopauza idején az étkezésre való odafigyelés nem csupán a kívánt alak megőrzése miatt lényeges. Az egészséges táplálkozás kulcsszerepet játszik a hormonális egyensúly fenntartásában, a közérzet javításában és a különböző kellemetlen tünetek enyhítéséb

Az életmódváltás segíthet mérsékelni a klimax következtében fellépő betegségek megjelenését, valamint enyhítheti a kellemetlen tünetek hatását is, így a nők számára elviselhetőbbé válhat ez az időszak.

Hosszú ideig tabu témának számított, és sokáig nem mertek róla beszélni. Azt mondták, hogy túl kell élni, át kell vészelni ezt az időszakot, hiszen az élet természetes része. De tényleg így van ez? Természetesen nem! A menopauza és a perimenopauza komoly kihívásokat jelentenek a nők életében. Ekkor a hormonális változások számos tünetet idéznek elő, amelyek erőssége és gyakorisága az életmódunkkal is befolyásolható. A nők élete közel egyharmadát a menopauza után élik, ezért elengedhetetlen, hogy a menopauza egészséges kezelését holisztikus szemlélettel közelítsük meg. Az ösztrogénszint csökkenése nyomán bekövetkező élettani változásokhoz az étrend átalakítása is elengedhetetlenül szükséges.

Mielőtt belevágnánk az étrendi tényezők részletezésébe, fontos, hogy néhány alapfogalmat egyértelművé tegyünk.

A menopauza kifejezés az utolsó menstruációs ciklus időpontjára utal, amelyet követően egy éven belül már nem jelentkezik újabb menstruáció. Magyarországon általában 45 éves kor körül kezdődnek azok a hormonális és egyéb jellegzetes változások, amelyek a menopauzát megelőzik. Ezt az időszakot premenopauzának hívjuk. A menopauza időpontját körülvevő évek a perimenopauza szakaszába tartoznak, míg a menopauzát követő időszakot posztmenopauzaként ismerjük. A posztmenopauzán belül különbséget teszünk a korai posztmenopauza (amely a menopauzától egészen 60 éves korig tart) és a késői posztmenopauza (60 éves kor felett) között (1).

A női szervezetben az ösztradiol egy rendkívül sokoldalú hormon, amely széles spektrumú anyagcserehatásokat gyakorol. Ennek következtében a menstruációs ciklus elmaradása nem csupán a nemi hormonok célszöveteit érinti, hanem jelentős változásokat idézhet elő a reproduktív rendszeren kívül is. A menopauza időszakában a leggyakrabban tapasztalt tünetek közé tartoznak a hőhullámok és az izzadás, amelyeket együttesen vazomotoros tüneteknek (VMS) hívunk. Egy öt országot magában foglaló kutatás során megállapították, hogy a 40-65 év közötti posztmenopauzás nők körében a közepesen súlyos vagy súlyos VMS előfordulása viszonylag magas, elérve a 40%-ot. Emellett az alvászavarok és a súlygyarapodás is komoly hatással van az egészséggel kapcsolatos életminőségre.

Ez csupán a jéghegy csúcsát jelenti, hiszen a menopauza időszakában a látható és tapasztalható változások mellett számos rejtett kockázat is megjelenik. Az ösztrogénszint csökkenése számos krónikus betegség kialakulásának esélyét növeli, beleértve a szív- és érrendszeri problémákat, a hormonszenzitív daganatok, például a mellrák, valamint az inzulinrezisztenciát és a 2-es típusú cukorbetegséget (T2DM). A csontritkulás kockázata is emelkedik ebben az időszakban, ám ezek a kockázatok jelentősen csökkenthetők a tudatos életmódbeli változtatásokkal. Különösen figyelemre méltó, hogy a hormonérzékeny emlőtumorok előfordulása gyakoribb azoknál a nőknél, akiknél a menstruáció korábban kezdődött és később fejeződött be. Továbbá, a kockázat növekszik azoknál a nőknél, akik nem szültek gyermeket vagy nem szoptattak legalább egy évig.

Összességében a menopauza okozta tünetektől a nők 75-80%-a szenved és 20-30%-uknál ezek erősebben jelentkeznek (5). A csökkent ösztrogénszintézis korai tünetei, következményei például a hőhullám, álmatlanság; középtávú a hüvelyi atrophia (hüvely nyálkahártyájának sorvadása, elvékonyodása), bőr atrophia; hosszútávú a csontritkulás, szív-érrendszeri betegségek (6). Ebben az életszakaszban az életmódváltás, ha nem is szünteti meg a tüneteket és a társuló betegségeket, késlelteti a kialakulásukat, elviselhetőbbé teszi azokat és ezzel párhuzamosan a mindennapokat is (7).

A hazai lakosság étkezési szokásai sajnos még távol állnak az egészséges táplálkozási irányelvektől, mint amilyen az OKOSTÁNYÉR®. A legfrissebb, 2019-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2019) adatai aggasztó képet mutatnak: a nők körében a résztvevők 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. A vizsgálat rámutatott, hogy a zsírbevitelük 38%-ot tesz ki az összes kalóriabevitelből, míg a napi sófogyasztásuk eléri a 12,3 grammot. Ezen kívül a zöldségek és gyümölcsök napi átlagos fogyasztása mindössze 347 gramm, míg a kalciumbevitelük csupán 708 mg-ra rúg. Ezek az eredmények hangsúlyozzák az egészséges táplálkozásra való törekvés fontosságát.

A perimenopauza és menopauza időszaka jelentős hormonális változásokkal jár, amelyek hatással vannak a női szervezet alapanyagcseréjére. E szakasz alatt a hormonális egyensúly felborulása miatt az alapanyagcsere csökkenése akár napi 250-300 kcal eltérést is jelenthet. Ez a többlet energia, ha az életmód nem változik, évente körülbelül 2 kg testsúlygyarapodáshoz vezethet. Ezért ebben az időszakban elengedhetetlen, hogy a napi energiafogyasztást a korábbiakhoz képest csökkentsük, hogy megőrizzük a testtömeget. Fontos azonban, hogy ne essünk a túlzott és tartós diéták csapdájába, amelyek egyes tápanyagok drasztikus csökkentésére vagy teljes kihagyására építenek, mivel az ösztrogénszint csökkenése a krónikus megbetegedések kockázatát is növelheti. A napi energiabevitelt tehát érdemes összehangolni az alapanyagcsere szintjével, valamint a betegségek megelőzésére irányuló táplálkozási irányelvekkel. Az alapanyagcsere csökkenésével párhuzamosan a testösszetétel is változik, így a testtömegcsökkentéshez elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás, amely különösen nagy hangsúlyt kap ebben az életkorban. A testösszetétel-mérések eredményei segíthetnek abban, hogy a kardió és izomépítő edzésformákat optimálisan kombináljuk a kívánt eredmények elérése érdekében.

A menopauza időszakában az érrendszer rugalmassága csökkenhet, ami a szervek vérellátásának romlásához vezethet. Az évek során a nőknél a koleszterin és trigliceridszintek romlása gyakran gyorsabb ütemben következik be, mint a férfiaknál. A kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében kulcsfontosságú a megfelelő tápláltsági állapot fenntartása vagy elérése, a magas vérnyomás kezelése (amelynek egyik jelentős kockázati tényezője a magas sófogyasztás), valamint a kedvezőtlen lipidprofil változások kezelése. A kiegyensúlyozott táplálkozás szigorú betartása 14-28%-kal csökkentheti a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát. Itthon a kiegyensúlyozott táplálkozás érdekében az OKOSTÁNYÉR® ajánlásai segíthetnek a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében. Fontos, hogy a zsírsavak minősége a mennyiségénél is lényegesebb, ezért a telített zsírsavak (amelyeket főleg a zsírosabb állati eredetű termékek tartalmaznak) csökkentésére és a többszörösen telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3 zsírsavak fogyasztásának növelésére kell törekedni. Az omega-3 zsírsavak legjobb forrásai közé tartoznak a zsíros tengeri halak, mint a makréla, lazac és hering, valamint egyes édesvízi halak, mint a busa és pisztráng. Növényi források között említhetjük a diót és a különböző növényi olajokat, például a repce- és lenmagolajat. Ezen kívül napi 30-45 g élelmi rost bevitele is ajánlott, amelyet elsősorban teljes kiőrlésű gabonák, valamint megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával érhetünk el. A változókorban a keringési betegségek megelőzéséhez a zsírsavak minőségi bevitele és a megfelelő rostfogyasztás mellett elengedhetetlen a...

A testtömeg szabályozása érdekében célszerű figyelembe venni az alapanyagcserét, amely a testösszetétel-mérések alapján kerül meghatározásra. Ennek megfelelően javasolt az energiabevitel kiszámítása, hogy a kívánt eredmények eléréséhez optimális étrendet alakíthassunk ki.

A sóbevitel ideally a napi 5 g-ot (ami körülbelül egy teáskanálnyi mennyiség) célozza meg, miközben a fűszerezés során érdemes előnyben részesíteni a zöld és szárított növényi fűszereket.

Az OKOSTÁNYÉR® 2021-es frissítése alapján a napi ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztás 5 adagban kerül meghatározásra. Ebből 3-4 adag zöldség és 1-2 adag gyümölcs ajánlott, ami összesen 500 grammnyi napi bevitelnek felel meg. Ezen belül 300-400 gramm zöldség és 100-200 gramm gyümölcs fogyasztása javasolt.

Magyarországon a 19-70 éves korosztályban a cukorbetegség előfordulásának aránya meghaladja a 8%-ot, és hasonló arányban találhatóak olyan egyének is, akik a cukorbetegséget megelőző állapotban vannak. Ennek következtében a felnőtt lakosság körülbelül 15%-ának van valamilyen szénhidrátanyagcsere-zavara. A nőknél a menopauza időszaka különösen fokozza a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A szénhidrátanyagcsere-zavarok kialakulását tovább súlyosbítja a változókorra jellemző testsúlynövekedés és a testösszetétel kedvezőtlen változása. A cukorbetegség megelőzésének és kezelésének alapja az életmódbeli változtatások, amelyek közé tartozik az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás. Perimenopauzában és menopauzában, ha még nincsen cukorbetegség vagy annak megelőző állapota, különösen fontos a megfelelő tápláltsági állapot és testösszetétel elérése és fenntartása. A túlsúly és elhízás kezelése kiemelt jelentőséggel bír a diabéteszt megelőző állapotokban és a már kialakult cukorbetegség esetén is. Ebben az időszakban a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás elengedhetetlen. Javasolt, hogy a zöldségfogyasztás keretein belül legalább heti egy alkalommal beiktassunk hüvelyeseket, mint például babot, borsót, lencsét, csicseriborsót vagy szóját. Az étrendnek mértékletes zsiradék- és édességfogyasztásra kell épülnie. A zsíros húsú mélytengeri halak, mint a lazac, makréla, tonhal, hering és szardínia heti két adag (100-120 g/alkalom) fogyasztása ajánlott, akárcsak a pisztráng vagy busa édesvízi halak esetében. Ezen kívül sótlan diófélék és olajos magvak, napi 30 g mennyiségben, szintén szerepeljenek az étrendben. Bár nem szükséges teljesen elhagyni a hozzáadott cukrot, fontos tudni, hogy a WHO irányelvei szerint a napi energiabevitel legfeljebb 10%-át ajánlott hozzáadott cukorból fedezni, ami egy napi 1600 kcal bevitel esetén csupán 40 g cukrot jelent.

A meglévő szénhidrátanyagcsere-zavarral küzdő egyének számára az étrend optimalizálása elengedhetetlen a normál testtömeg eléréséhez vagy fenntartásához. Ennek alapja a korábban említett táplálkozási elvek, valamint a mértékkel és módosított összetétellel megvalósított szénhidrátbevitel. Ekkor kiemelt szerepet kapnak a rostban gazdag gabonafélék, a teljes kiőrlésű kenyerek és a zöldségek, amelyek alacsony glikémiás indexszel rendelkeznek. Ajánlott a napi szénhidrátbevitel keretein belül 30-50 gramm élelmi rostot beiktatni, mivel a rostok lassítják a szénhidrátok felszívódását, és telítettségérzetet biztosítanak, javítva ezzel a bélműködést. A hozzáadott cukrok és méz elkerülése szintén fontos szempont. A kiegyensúlyozott és sokszínű táplálkozás alapvető, mivel minden tápanyagnak megvan a maga szerepe az élettani folyamatokban. Például az ómega-3 zsírsavak hatását a vércukorszintre és az inzulinrezisztenciára metaanalízisek bizonyították, melyek szerint a kiegészítők szignifikánsan csökkentették az éhomi vércukorszintet és az inzulinrezisztenciát.

A króm, mint esszenciális nyomelem a szénhidrát-, lipid- és fehérjeanyagcserében is részt vesz, egyes anyagcsere-betegségekben, így cukorbetegség esetében is jól alkalmazható a kiegészítő terápia részeként. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a króm képes aktiválni az inzulinreceptorokat és fokozni a hasnyálmirigyben található béta-sejtek működését. A biológiai hasznosulása attól is függ, hogy szerves vagy szervetlen formában található a króm. A szerves vegyületeiből sokkal inkább felszívódik, mint szervetlen sóiból (18). Az élesztőalapú krómkészítmények azonban kimagasló felszívódással rendelkeznek. Az EU-ban az erre vonatkozó engedélyezett állítás az élelmiszerekre alkalmazott, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások nyilvántartásában: "A króm hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához" (19). A legjobb forrása a sörélesztő. Nagyobb mennyiségben a teljes kiőrlésű gabonamag, a hüvelyesek, a hús, a máj, és a sajt tartalmazza (20).

Az International Osteoporosis Foundation (IOF) 2019-es felmérései szerint Magyarországon a lakosság 5,5%-a, azaz körülbelül 559.000 ember küzd csontritkulással. Az érintettek túlnyomó többsége, 82,2%-a nő. A csontritkulás egy krónikus és fokozatosan romló egészségügyi állapot, amely különösen a menopauza időszakában érinti a nőket, és súlyos következményekkel járhat. A csontritkulás megelőzésének és kezelésének kulcsa a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel, valamint a rendszeres fizikai aktivitás. Az egészséges csontok érdekében fontos a kalcium és a D-vitamin szint optimalizálása, a rendszeres mozgás, a dohányzás mellőzése és a mértéktartó alkoholfogyasztás. A tejtermékek a legjobb forrásai a könnyen felszívódó kalciumnak, de a magas ásványianyagtartalmú ásványvizek is hozzájárulnak a szükséges mennyiség biztosításához. A kalciumbevitelt segítik továbbá az olajos magvak és a kalciummal dúsított élelmiszerek is. Menopauzában lévő nők számára, 51 éves kortól, a napi ajánlott kalciummennyiség 1000-1200 mg, míg a hazai nők átlagosan csupán 708 mg kalciumot visznek be (OTÁP 2019). Fontos hangsúlyozni, hogy a kalcium hatékony beépüléséhez elengedhetetlenek más tápanyagok is, például a fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok. A D-vitamin szerepe különösen jelentős, mivel elősegíti a kalcium beépülését a csontokba. Klinikai vizsgálatok is alátámasztják, hogy a csontritkulás kezelésének hatékonysága megfelelő D-vitamin-pótlás mellett érhető el. Magyarországon, októbertől márciusig, az UV-B sugárzás szint olyan alacsony, hogy a bőr nem tud elegendő D-vitamint termelni, ezért ezekben a hónapokban javasolt a folyamatos D-vitamin-kiegészítés, napi 2000 NE adagban.

Tegyünk, együnk, mozogjunk a jobb életminőségért, csökkentsük a változókori tüneteket, rizikófaktorokat!

A változókort sokan klimax néven ismerik, amely kifejezés a görög nyelvből származik, és egy kritikus időszakot jelöl. E név nem véletlen, hiszen a folyamat során jelentkező tünetek – ha rangsorolnánk őket gyakoriság szerint – nem éppen a legkellemesebb élmények közé tartoznak:

1) A vazomotoros tünetek közé tartoznak a hőhullámok, a bőr kivörösödése, az éjszakai izzadás és a fejfájás, amelyek a nők körülbelül 75%-át érintik.

2) a szöveti atrófia tünetei: hüvelyszárazság, a bőr ráncosodása, szem-szárazság;

3) Ízületek körüli kellemetlenségek és csontritkulás problémái;

4) Pszichológiai tünetek: az ingerlékenység, depresszió, memóriazavarok, a figyelem összpontosításának nehézségei, a szexuális vágy csökkenése és az alvási problémák mind olyan jelenségek, amelyek a nők 10-40%-át érinthetik (1).

Három hónapon át tartó kutatás során vizsgálták a homoktövisolaj kiegészítők hatását a posztmenopauzás nőknél tapasztalható hüvelysorvadásra. Az eredmények azt mutatták, hogy az olaj kedvezően befolyásolta a hüvely egészségét a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A homoktövisolaj gazdag forrása mind a négy ómega zsírsavnak: ómega-3 (alfa-linolénsav), ómega-6 (linolénsav), ómega-9 (olajsav) és ómega-7 (palmitoleinsav). Különösen figyelemre méltó, hogy a homoktövisből származó olaj jelentős mennyiségben tartalmaz ómega-7 zsírsavat, amely hozzájárul a bőr és a nyálkahártyák egészségének megőrzéséhez.

A menopauza természetes folyamat, bizonyos életmódbeli változások (táplálkozás, fizikai aktivitás, mentális egészség) javíthatják az általános jólétet, és segíthetik a tünetek kezelését. Egy öt európai országot felölelő vizsgálatban a hölgyek 75%-a változtatott valamilyen szinten az életmódján a változókori tünetek enyhítésére (3). A menopauza az átalakulás időszaka, egy új életszakasz kezdődik. Mindazok a betegségek, laborparaméter-módosulások, amelyek a nők ezen időszakára jellemzőek jelentősen javíthatók az étrendi rizikófaktorok kiküszöbölésével, csökkentésével (26). Az orvosi kontroll mellett mindezen betegségek rizikófaktorainak csökkentésében, illetve a kialakult betegség esetén, amikor a dietoterápia a kezelés szerves részét képezi, érdemes dietetikus segítségét igénybe venni.

A nők egészségének védelme és a betegségek megelőzése a menopauza időszakában kiemelt fontosságú. A Magyar Menopausa Társaság 2016 augusztusában közzétett állásfoglalása részletes ajánlásokat tartalmaz a menopauzális hormonterápiáról. E dokumentum célja, hogy támogassa a nőket ebben az élethelyzetben, elősegítve ezzel a testi és lelki jólét megőrzését. A teljes ajánlás elérhető itt: [link].

Ellen W. Freeman, Mary D. Sammel és Hui Lin kutatása a menopauzába való átmenet során tapasztalt hőhullámok és a depresszió közötti időbeli összefüggéseket vizsgálja. A tanulmány, amelynek az azonosítója PMID: 19188849, a PMC2860597 alatt érhető el, és a DOI-ja 10.1097/gme.0b013e3181967e16. A kutatás célja, hogy jobban megértsük, miként befolyásolják a hőhullámok a hangulati zavarokat ebben az életkorban, és milyen következményekkel járhatnak a nők mentális egészségére.

A következő tanulmány bemutatja a menopauzával összefüggő vasomotoros tünetekkel küzdő nők globális, keresztmetszeti felmérését, amely rávilágít ezen tünetek előfordulására és az életminőségre gyakorolt hatására. A kutatás eredményei alapján a szerzők, Nappi RE, Kroll R, Siddiqui E és munkatársaik, 2021-ben publikálták a Menopause folyóiratban, amelyben részletezik a vizsgálat során nyert adatokat és megállapításaikat. A cikk a 28. kötet 875-882. oldalain található.

4. Harvie M. Breast cancer. In: Gandy J, editor. Manula of Dietetic Practic. UK: Wiley Blackwell; 2019. p. 842-846.

5. Menopauza és táplálkozás: Ételinformációs adatlap elérhető itt: www.bda.uk.com/resource/menopause-diet.html.

6. Várbíró Szabolcs dr. A változókorban előforduló leggyakoribb endocrin zavarok és kezelési lehetőségeik étrend-kiegészítő terápiákkal Gyógyszerész Továbbképzés 2023.XVII.évf. Supplementum A

7. Bussell G. Menopause. In: Gandy J, editor. Manual of Dietetic Practice. UK: Wiley Blackwell; 2019.

8. Okostányér: A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által készült útmutató, amely 2021-ben jelent meg. További részletekért látogasson el a www.okostanyer.hu/okostanyer-felnott/ weboldalra.

A 9. OGYEI dokumentum, amely a 2009 és 2019 közötti időszakban jelentkező fontos kockázati tényezők trendjeit elemzi, elérhető a következő linken: [OGYEI Kockázati Tényezők Trendjei](https://ogyei.gov.hu/dynamic/11_a_jelentosebb_kockazati_tenyezok_trendjei2009_2019.pdf). A tanulmány részletes adatokat és statisztikákat tartalmaz, amelyek segítenek megérteni a kockázati faktorok alakulását az elmúlt évtizedben.

10. Poehlman ET. Menopause, energy expenditure, and body composition. Acta Obstet Gynecol Scand. 2002;81(7):603-11.

Anagnostis P, Stevenson JC, Crook D, Johnston DG és Godsland IF kutatásukban a menopauza, a nem és az életkor hatását vizsgálták a lipidekre és a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin alosztályokra. E tanulmány 2015-ben jelent meg a Maturitas folyóiratban, a 81. kötet 1. számában, 62-68. oldalakon.

12. Gardner CD, Vadiveloo MK, Petersen KS, Anderson CAM, Springfield S, Van Horn L, et al. Popular Dietary Patterns: Alignment With American Heart Association 2021 Dietary Guidance: A Scientific Statement From the American Heart Association. Circulation. 2023;147(22):1715-30.

13. Magyar Diabetes Társaság: Információk a cukorbetegségről Available from: https://diabet.hu/betegtajekoztato.aspx

14. Wainberg M, Mahajan A, Kundaje A, McCarthy MI, Ingelsson E, Sinnott-Armstrong N, et al. Homogeneity in the association of body mass index with type 2 diabetes across the UK Biobank: A Mendelian randomization study. PLoS Med. 2019;16(12):e1002982.

Természetesen! Íme a kérésednek megfelelően egyedi megfogalmazásban: Slopien R., Wender-Ozegowska E., Rogowicz-Frontczak A., Meczekalski B., Zozulinska-Ziolkiewicz D., Jaremek JD és munkatársaik (2018) a menopauza és a cukorbetegség kapcsolatát tárgyalják az EMAS klinikai útmutatójában. A tanulmány a Maturitas folyóirat 117. számában, 6-10. oldalon jelent meg.

Az EEM 16. számú irányelve a diabetes mellitus diagnosztizálására, az antihyperglykaemiás kezelésekre és a felnőtt cukorbetegek gondozására vonatkozik. A 2020-as dokumentum részletes útmutatót nyújt a szakemberek számára, hogy miként közelítsenek a cukorbetegség kezeléséhez és monitorozásához. A forrást itt találhatja: [NEAK dokumentum](http://neak.gov.hu/pfile/file?path=/letoltheto/EOSZEF_letoltheto_doku/002029-2020_A_diabetes_mellitus_korismezeserol_a_cukorbetegek_antihyperglykaemias_kezeleserol_es_gondozasarol_felnottkorban&inline=true).

Delpino, F. M., Figueiredo, L. M., da Silva, B. G. C., da Silva, T. G., Mintem, G. C., Bielemann, R. M., és Gigante, D. P. (2022) által végzett kutatás az omega-3 kiegészítők és a cukorbetegség kapcsolatát vizsgálta. A tanulmány egy átfogó rendszeres áttekintést és meta-elemzést nyújt, amely a Critical Reviews in Food Science and Nutrition folyóirat 62. kötetének 16. számában jelent meg, oldalszáma 4435-4448. A cikk elérhető a következő linken: https://doi.org/10.1080/10408398.2021.1875977.

A 2014-es EFSA Jelentés, amelyet a Kontaminánsokkal Foglalkozó Panel készített, részletesen elemzi a króm jelenlétének közegészségügyi kockázatait az élelmiszerekben és az ivóvízben. Az EFSA folyóiratának 12. kötetének 3. számában megjelent cikk, amely a 3595. szám alatt található, fontos információkat nyújt a króm hatásairól, és rámutat a potenciális veszélyekre, amelyeket a króm fogyasztása jelenthet. A dokumentum DOI száma: 10.2903/j.efsa.2014.3595.

A 19. számú dokumentum a Bizottság 432/2012/EU rendeletével foglalkozik, amely fontos jogszabály az Európai Unió keretein belül. A rendelet tartalmát és hatályát a hivatalos EU-s forrásból, a következő linken érhetjük el: [Bizottság 432/2012/EU rendelete](https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:136:0001:0040:HU:PDF). E jogszabály célja, hogy szabályozza a különböző termékek és szolgáltatások követelményeit, biztosítva ezzel a fogyasztók védelmét és a piac tisztességes működését az EU területén.

I. Rodler, 2005-ben publikálta az "Új Tápanyagtáblázat" című munkáját, amely Budapest városában jelent meg a Medicina kiadónál.

Carl Willers, Nicholas Norton, Nicholas C. Harvey, Trolle Jacobson és munkatársaik bemutatják a SCOPE értékelő panel jelentését az IOF keretein belül, amely az európai csontritkulás helyzetét vizsgálja. Ez a kompendium országonkénti jelentéseket tartalmaz, amelyek részletes áttekintést nyújtanak a csontritkulásról Európában. A teljes dokumentum elérhető itt: [Osteoporosis in Europe: a compendium of country-specific reports](https://www.osteoporosis.foundation/sites/iofbonehealth/files/2022-01/Willers2022_Article_OsteoporosisInEuropeACompendiu.pdf).

A posztmenopauzális nők osteoporosisának kezelése: A North American Menopause Society állásfoglalása A posztmenopauzális nők osteoporosisának menedzsmentje kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a menopauza után a csonttömeg csökkenése fokozott kockázatot jelent a törések szempontjából. A North American Menopause Society 2021-es állásfoglalása részletesen foglalkozik ezzel a problémával, hangsúlyozva a megelőzés és a kezelés fontosságát a nők egészségének megőrzése érdekében. A dokumentum a legújabb kutatásokra és klinikai gyakorlatra alapozva ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek célja a posztmenopauzális nők osteoporosisának hatékony kezelése és a törések kockázatának csökkentése. A megfelelő diagnózis felállítása, a gyógyszeres kezelés és az életmódbeli változtatások együttesen hozzájárulhatnak a csontok egészségének fenntartásához.

A következő hivatkozásban szereplő tanulmány a D-vitamin betegségmegelőzésben és kezelésben betöltött szerepéről szól. A kutatás során a szerzők, Takacs I, Dank M, Majnik J, Nagy G, Szabo A, Szabo B és mások, egy magyar konszenzus ajánlást dolgoztak ki, amely részletesen ismerteti a D-vitamin fontosságát az egészségmegőrzés szempontjából. A tanulmány az Orvosi Hetilap 2022-es évfolyamának 15. számában jelent meg, és az 575-584. oldalon található.

Petra S Larmo, Baoru Yang, Juha Hyssälä, Heikki P Kallio és Risto Erkkola kutatása a tengeri homoktövis olaj fogyasztásának hatásait vizsgálta a posztmenopauzális nők hüvelyi atrófiájára. A 2014 novemberében publikált, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált tanulmány eredményei a Maturitas folyóiratban jelentek meg, 79. kötet 3. számában, 316-321. oldalon. DOI: 10.1016/

A következő cikkben Anca-Mihaela Gâtlan és Gheorghe Gutt a homoktövis szerepét vizsgálják a növényi alapú étrendekben. Az írás elemzi a homoktövis gyümölcsök összetételét, tápláló értékét, alkalmazásait és egészségügyi előnyeit. A tanulmány a "International Journal of Environmental Research and Public Health" folyóiratban jelent meg 2021. augusztus 26-án, a 18. kötet 17. számában, és a DOI: 10.3390/ijerph18178986 azonosítóval érhető el. A cikk teljes szövege itt található: [PMC8431556](https://pmc-ncbi-nlm-nih-gov.translate.goog/articles/PMC8431556/?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc).