A zöldenergia térnyerése nem csupán egy választás, hanem a sebessége, amellyel ezt megvalósítjuk, kulcsfontosságú. - Figyelő
Sverla Viktor, a Mol csoportszintű stratégia és fenntarthatósági igazgatója a Figyelő powered by Világgazdaság "Tőke. Versenyképesség. Egyensúly" című konferenciáján hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Európának sürgősen javítania kell versenyképességét, mivel az uniós országok lemaradásban vannak az Egyesült Államokkal szemben.
Sverla Viktor, a Mol csoportszintű stratégia és fenntarthatósági igazgatója egy nemrégiben tartott előadásában kiemelte, hogy energiahordozóink 60 százalékát importból biztosítjuk, és ez a helyzet a közeljövőben valószínűleg nem fog változni. Az importálás lehetősége szorosan összefonódik azzal is, hogy az általunk előállított termékeket sikeresen kell a külpiacokra eljuttatnunk, ami viszont elengedhetetlenül megkívánja a versenyképességet. A Mol ezen a területen kedvező eredményekkel büszkélkedhet: tavalyi bevételeik több mint 70 százaléka külföldről származott.
Örömteli hír, hogy a versenyképesség kérdése egyre nagyobb figyelmet kap az Európai Unióban. Ez különösen releváns a zöldenergia átmenetének szempontjából: bár az átmenet helyes irányt mutat, a kontinens gazdasági jövőjét nem szabad ennek érdekében kockára tenni – emelte ki. Úgy tűnik, ezt az érzést már az EU vezetői is osztják, hiszen a Draghi-jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a versenyképesség megőrzése fontos szempont a fenntartható fejlődés mellett.
Különösen szembetűnő, hogy Európa a gazdasági sokkokra való reagálás terén gyengébben teljesít, mint az Egyesült Államok. Ennek hátterében a szigorúbb gazdasági szabályozások állnak az EU-ban. Reménykedhetünk abban, hogy a legnagyobb kihíváson, az energiaárak 2022-2023-as csúcsán már túlléptünk, azonban nem dőlhetünk hátra: az amerikai gázárakhoz viszonyítva az európai árak 4,7-szer magasabbak. Ez különösen aggasztó a műtrágya-előállítás szempontjából, ahol a gáz ára a termelési költségek csaknem felét teszi ki, így a magas árakat lehetetlen kompenzálni.
- utalt ismét a Draghi-jelentésre, amely szerint utóbbit alaposan meg kell fontolnunk. Sverla Viktor ehhez évtizedekre lesz szükség, addig egyszerre kell finanszírozni az átmenetet és fenntartani közben a gazdaság működését.
Európa versenyképessége bizonyos iparágakban nem szenved hiányt, ám a magas hozzáadott értékű új technológiák terén egyre inkább lemarad. Ez a tendencia önmagában is felnagyítja a hátrányokat. A világ legnagyobb 50 technológiai vállalatából csupán 4 található az európai kontinensen. Emellett az EU másik gyenge pontja a fenntartható technológiák szegmense, ahol a lemaradás mértéke 70-80%-ra tehető.
Közben a legfejlettebb nyugat-európai országok versenyképessége az Egyesült Államokhoz képest erősebb, ám ezt az előnyt fokozatosan elveszítik. A vállalatok mérete szintén kulcsszerepet játszik a versenyképesség szempontjából, de nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyik vállalati méretet kellene különösen támogatni. Minden esetben fontos, hogy a támogatás eredményességét alaposan megvizsgáljuk - mondta.
Felmerül a kérdés, mit tehetne az állam a versenyképesség fokozása érdekében. Ezt kiemelve hangsúlyozta, hogy az innováció ösztönzése kulcsfontosságú lenne. Az innováció azonban nem kényszeríthető, sokkal inkább egy stabil és támogató környezetben tud igazán virágozni. Emellett szóba került az extraadókkal kapcsolatos helyzet is, ahol az utóbbi hónapokban biztató előrelépéseket tapasztaltak, de még bőven van mit tenni. A vállalatoknak folyamatosan arra kell törekedniük, hogy javítsák működési hatékonyságukat, hiszen nem várhatjuk el, hogy az állam minden problémát megoldjon - emelte ki.
