Navracsics Tibor: egy vitatott aspektus kikerülhet a helyi önazonosság védelmét célzó törvényjavaslatból.

A helyi önazonosság védelmét szolgáló törvénytervezet társadalmi egyeztetése során az ingatlanszerzés korlátozásának bevezetése váltotta ki a legélénkebb vitákat. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter keddi nyilatkozatában, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen tartott lakáspolitikai fórumon elmondta, hogy "ez a kérdés akár le is kerülhet a törvényjavaslat napirendjéről".

Navracsics Tibor az egyetem által rendezett "Lakás - lakáspolitika - lakhatás a XXI. században" című konferencián kifejtette, hogy a helyi önazonosság megóvására irányuló törvénytervezet öt konkrét lehetőséget kínál azoknak a településeknek, amelyek úgy érzik, hogy a különböző kiköltözési hullámok fenyegetik közösségük, szerkezetük vagy infrastruktúrájuk stabilitását. A javaslatok között szerepel az ingatlanszerzés korlátozása, a helyben élők elővásárlási jogának általánosítása, az ingatlanszerzés és lakcímlétesítés bizonyos feltételekhez kötése, valamint helyi adók bevezetésének lehetősége.

A miniszter szerint ezek közül a legnagyobb vitát az ingatlanszerzés korlátozása okozza.

"Amennyiben ezek a viták továbbra is fennmaradnak, ez az elem akár ki is maradhat a törvényjavaslatból" - nyilatkozta Navracsics Tibor, megjegyezve, hogy "a többi négy elem is megfelelő biztosítékot nyújt".

Kiemelte ugyanakkor, hogy határozottan ellenezi azokat az érveket, amelyek azt sugallják, hogy ez az intézkedés csökkentené az ingatlanok értékét az adott településen. "A magas ingatlanárak gyakorlatilag bezárják a települést. Nyilvánvaló, hogy csak a jómódúak, a tehetősek számára válik elérhetővé ez a hely, ami részben a közösség elöregedéséhez vezethet, így a korfát is az idősebb generációk irányába tolhatja el. Ezen kívül jelentősen megnehezíti a fiatalok pályakezdését, akik pedig az ottani gazdaságba friss ötleteket és innovációt hozhatnának" - mondta.

Megjegyezte, hogy 2010 óta 230 százalékkal nőttek az ingatlanárak Magyarországon, ez az arány az Európai Unióban a legmagasabb.

Kiemelte, hogy a törvénytervezet körüli országos konzultáció alatt a polgármesterek különösen lelkesedtek az ingatlanszerzés kizárása mellett. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a lépés várhatóan csökkentené az ingatlanárakat, ami jelentős előnyt jelentene a fiatalok számára a lakáshoz jutás terén.

A miniszter előadásában a lakhatási problémák enyhítésére irányuló kormányzati intézkedések további két fontos aspektusát is érintette. Az egyik a Versenyképes Járások Program, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok iparűzésiadó-növekményét visszaforgassák a helyi térségek fejlesztésébe, így elősegítve a regionális felzárkózást. A másik intézkedés a gyarapodó közösségek támogatása, amely magában foglalja azokat a fejlesztési és családtámogatási programokat, amelyek célja a vidéki térségek újbóli vonzóvá tétele és a területi egyenlőtlenségek csökkentése.

Magyarország fővárosa, Budapest, dominálja az ország képet, hiszen a lakosság jelentős része itt él és a környező területeken. Ezen a helyzeten szeretnénk javítani különféle intézkedésekkel, hogy a vidéki települések is jobban érvényesülhessenek.

- jelentette ki Navracsics Tibor, hangsúlyozva a téma fontosságát.

A legfrissebb adatok szerint Budapest lakossága 1990 és 2023 között 330 ezer fővel csökkent, és ez a csökkenés tendencia a legtöbb megyeszékhelyre is kiterjedt, kivéve Győrt és Sopront. A statisztikai hivatal nyújtotta információkra támaszkodva, a főváros környezetében, például a gödöllői, a szigetszentmiklósi, az érdi és a budakeszi járásokban az elmúlt évtizedben jelentős népességnövekedés figyelhető meg.

Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb ingázási rátájával büszkélkedhet, hiszen a foglalkoztatottak 42 százaléka napi szinten ingázik - nyilatkozta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy ez a folyamat hozzájárul a megyeszékhelyek és a főváros nemzeti össztermékéhez, valamint az iparűzési adó bevételeihez, miközben kihasználják az adott területek infrastruktúráját is. Ezzel a jelenséggel a Versenyképes járások koncepciójának szilárdságát is alátámasztják.

A miniszter kiemelte, hogy a fővárosban az egy főre jutó nemzeti össztermék a nemzeti átlag több mint kétszeresét teszi ki. Csak három vármegye – Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér – képes megközelíteni ezt az átlagot. "A fennmaradó 16 vármegye szinte mindegyike a nemzeti átlag alatt teljesít, ami nem csupán a területi egyenlőtlenségek szempontjából aggasztó, hanem a lakhatási lehetőségeket is jelentősen befolyásolja" – hangsúlyozta a miniszter.

Navracsics Tibor a balatoni szolgálati lakás-programról beszélt, amely keretében 5 milliárd forintos támogatás áll rendelkezésre az önkormányzatok számára szolgálati lakások létrehozására. A célcsoportba fiatal tanárok, orvosok és rendőrök tartoznak. Az első pályázati körben a vártnál kevesebb önkormányzat jelentkezett, ezért a kormány második fordulót is kiírt. Ennek eredményeként összesen 27 településen épülhet meg 104 szolgálati lakás. "Ha a program sikeresnek bizonyul, lehetőségünk lesz más térségekben is hasonló intézkedéseket hozni, hogy csökkentsük a helyi szakemberhiányt" - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.