A WHO súlyos kihívásokkal néz szembe: az Egyesült Államok távozása drámai döntések meghozatalára ösztönzi a szervezetet - Pénzcentrum.
A szervezet éves végrehajtó tanácsi ülésén Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató határozottan kiállt az ügynökség tevékenysége és a legutóbbi reformok mellett. Emellett ismételten felszólította az Egyesült Államokat, hogy reconsiderálja a WHO-ból való kilépés lehetőségét, és nyitott párbeszédet kezdeményezzen a szervezettel a jövőbeni változások kapcsán.
"Örömmel várjuk az Egyesült Államok és minden tagállam javaslatait, amelyek segíthetnek abban, hogy még hatékonyabban szolgálhassuk önöket és a globális közösséget" - nyilatkozta Gebrejeszusz.
A költségvetés csökkentésének kérdését a jövő héten, Genfben zajló végrehajtó tanácsi ülés keretében tárgyalják meg. Ezen a találkozón a tagállamok képviselői az ügynökség finanszírozási lehetőségeit és a 2026-2027-es időszakra vonatkozó terveket vitatják meg.
A végrehajtó tanács a hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentum alapján javasolja, hogy a költségvetés alapprogramjaira fordítandó összeget 5,3 milliárd dollárról 4,9 milliárd dollárra csökkentsék. Ez a lépés a 2026-2027-es időszakra vonatkozóan előterjesztett, összesen 7,5 milliárd dolláros keret része, melynek célja a gyermekbénulás felszámolása és a különféle vészhelyzetek kezelése.
"A legfontosabb pénzügyi támogató távozásával a költségvetés már nem tarthatja meg megszokott struktúráját - derül ki a dokumentumból."
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépését követően viszonylag hamar bejelentette, hogy az Egyesült Államok el kívánja hagyni a WHO-t. A kilépés folyamata egy évig tartott, és mivel az Egyesült Államok a WHO legnagyobb kormányzati támogatója, a globális költségvetés körülbelül 18 százalékát fedezi, ez jelentős hatással volt a szervezet működésére. Az USA bejelentését követően a WHO már azonnal lépésekbe kezdett, hogy csökkentse a költségeit, reagálva ezzel a váratlan helyzetre.
Az Egészségügyi Világszervezet működésének finanszírozása két fő forrásra támaszkodik: a tagállamok által befizetett tagdíjakra és az önkéntes adományokra, valamint beruházásokra. Érdekes módon, egyes programok költségvetésének kétharmadát csupán öt donorország állja, ami komoly hatással van a globális egészségügyi kezdeményezések fenntarthatóságára.
