Munkahelyi baleset: Vajon a fejrándítás egy egyszeri külső hatás következménye, vagy inkább üzeminek minősül a történés?
Egy targoncás munkavállaló tolatás közben nyakfájdalmat érzett, miután hátranézett. Az olvasónk azt kérdezi, hogy ez az eset egy egyszeri külső hatásnak minősül-e, és így munkabalesetként elismerhető-e.
Természetesen! Itt van egy egyedibb változat: "Olvasónk érdeklődése: "
A munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzített eset a következőképpen fogalmazható meg: A munkavállaló logisztikai munkatársként tevékenykedett, amikor targoncával a raktár legmagasabb polcára raklapos árut töltött fel. A megfelelő pozíció eléréséhez hátra kellett néznie a bal válla irányába, ekkor azonban egy éles reccsenést érzett a nyakában, amely erős fájdalmat okozott számára. A feladatot befejezte, majd azonnal értesítette a felettesét, aki elsősegélyben részesítette, ezt követően orvosi vizsgálatra ment, ahol húzódást diagnosztizáltak. A targoncavezetés során elegendő hely állt a rendelkezésére, és hátrafordulásával kapcsolatban semmilyen akadály nem merült fel. A baleset helyszínén más személy nem volt jelen, és a sérülést egy helytelen mozdulat okozta. A munkavállaló rendelkezik a targonca vezetésére jogosító igazolvánnyal, érvényes orvosi alkalmassági papírral, és részesült munka-, valamint tűzvédelmi oktatásban is. Munkaképessége teljes mértékben megvolt a baleset időpontjában. A kérdés, hogy a munkavállaló hátranézése egy egyszeri külső hatásnak minősül-e, fontos szempont a baleset elismerése szempontjából. Mivel a baleset során nem történt más külső beavatkozás vagy zavaró tényező, és a munkavállaló a megfelelő előírások szerint végezte a munkáját, így az eset üzemi balesetnek tekinthető. A baleset a munkavállaló szakszerű tevékenysége közben történt, és a sérülés oka egy nem várt mozdulat volt, amely a munkafolyamat során következett be.
Szakértőnk véleménye:
Ha munkabalesetről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy az üzemiség kérdése nem vitás. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 53. paragrafusának (1) bekezdése szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosított személyt a munkahelyén végzett tevékenysége során, vagy annak kapcsán éri.
Ha baleset történt, annak munkabalesetnek történő minősítése sem vonható kétségbe, hiszen az a munkavállalót a szervezett munkavégzés során érte.
Fontos tisztázni, hogy történt-e baleset. A munkavédelmi törvény világosan meghatározza a baleset fogalmát: ez olyan külső, egyszeri hatás, amely az emberi szervezetet éri, és amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy viszonylag rövid időn belül következik be. E hatás következményeként sérülést, mérgezést, vagy más jellegű (testi vagy lelki) egészségkárosodást, esetleg halált okozhat. Külső hatásról akkor beszélünk, ha a probléma nem betegség, tehát a sérült szervezetének működése nem váltja ki az eseményt.
Valójában a munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítése során már megtörtént a helyzet értékelése, ezért ez a baleset egyúttal üzemi balesetként is elkönyvelhető.
