Úgy tűnik, hogy a helyzet egyre világosabbá válik: Izrael és az Egyesült Államok készülnek a konfrontációra Iránnal.

Izrael és az Egyesült Államok együttműködve, szoros szövetségben lépnek fel Iránnal szemben, hogy közös érdekeket védjenek és biztosítsák a stabilitást a térségben.

Jeruzsálemi megbeszélésük után Netanjahu elmondta, hogy "rendkívül eredményes tárgyalást" folytattak több fontos témában, amelyek közül a legkiemelkedőbb Irán kérdése volt - írja a Reuters.

Rubio határozottan kifejtette véleményét: "Minden egyes terrorista szervezet, minden erőszakos cselekedet és minden destabilizáló akció mögött, ami veszélyezteti a békét és a stabilitást ebben a régióban, Irán felelőssége áll."

Az iráni és izraeli konfliktus gyökerei mélyen nyúlnak vissza az évtizedek során, és számos titkos háború, valamint különféle támadások formájában manifesztálódtak, legyen szó szárazföldi, tengeri, légi vagy kibertéri összecsapásokról. Irán hivatalosan azt hangoztatja, hogy urándúsítási programja kizárólag békés szándékokat szolgál, ám közismert, hogy támogat olyan csoportokat a Közel-Keleten, amelyek magukat az "Ellenállás Tengelyének" nevezik. E csoportok nemcsak Izraellel, hanem az Egyesült Államokkal is nyíltan szemben állnak, és deklarált céljuk a zsidó állam megsemmisítése.

Ez a tengely magában foglalja a Hamászt, amely 2023 októberében bestiális terrortámadást indított Izrael ellen, valamint a libanoni Hezbollahot, a jemeni húszikat, továbbá különböző síita fegyveres csoportokat Irakban és Szíriában. Az elmúlt 16 hónapban - a gázai háború kitörése óta - Izrael számos Hamasz- és Hezbollah-vezetőt likvidált, miközben Izrael és Irán is korlátozott csapásokat mért váltott egymásra.

Netanjahu hangsúlyozta, hogy Izrael a háború kezdete óta jelentős ütést mért Iránra, és hozzátette: "Trump elnök támogatásával biztos vagyok benne, hogy sikerül befejeznünk a feladatunkat."

A miniszterelnök köszönetet mondott Rubiónak Izrael gázai politikájának "egyértelmű támogatásáért", és hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnökkel közös stratégiát követnek a palesztin enklávéban, ahol jelenleg törékeny tűzszünet van érvényben.

"Biztosítani szeretném mindenki számára, aki jelenleg hallgat minket, hogy Trump elnökkel teljes mértékben együttműködünk és szoros összhangban dolgozunk" - nyilatkozta Netanjahu.

Rubio megjegyezte: "A Hamász nem tarthatja meg a hatalmát Gázában, sem katonai, sem kormányzati formában. Amíg létezésük fenyegetést jelent, vagy kormányzati szerepet töltenek be, a tartós béke elérhetetlenné válik."

Izrael hadműveletet indított a Gázai övezet ellen, miután 2023 októberében a Hamász fegyveresei betörtek a dél-izraeli területekre. Az izraeli források szerint az incidenst követően 1200 ember életét vesztette, és több mint 250 túszt ejtettek. A palesztin egészségügyi hatóságok jelentései alapján az izraeli offenzíva következtében Gázában már több mint 48 000 ember halt meg, miközben a térség jelentős része romokban hever. A háború előtti 2,3 milliós lakosság nagy része többször is kénytelen volt elhagyni otthonát, így a humanitárius helyzet rendkívül súlyossá vált.

Donald Trump amerikai elnök legfrissebb megnyilatkozásai újabb feszültségeket gerjesztettek a közel-keleti térségben. Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész átvenni Gáza irányítását, kitelepíteni a palesztin lakosságot, és a területet nemzetközi üdülőparadicsommá kívánja átalakítani. Ezek a kijelentések komoly aggodalmakat vetettek fel, és további vitákat indítottak el a régió jövőjéről.

Ez a bejelentés mély felháborodást keltett az arab világban, s újraélesztette a palesztin közösség régóta dédelgetett aggodalmait, hogy történelmük sötét fejezete, az 1948-as "Nakba" ("Katasztrófa") megismétlődhet. Ekkor több százezer palesztin kényszerült elhagyni otthonát az Izrael állam létrejöttét követő háború következtében, és most sokan attól tartanak, hogy a múlt árnya ismét rányomhatja bélyegét a jelenre.

Rubio védelmébe vette Trump elképzelését, hangsúlyozva, hogy az nem csupán a régi, megszokott, unalmas megoldások egyike. "Ez egy merész és innovatív lépés, ami igazi bátorságot és jövőbe mutató látásmódot követel. Lehet, hogy sokakat meglepett és sokkolt, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy továbbra is a végtelen, önmagába visszatérő körforgásban ragadjunk."

A közel-keleti konfliktusok másik kulcsterülete Szíria, amely a másfél évtizedes polgárháború után továbbra is romokban hever. A térség jövője bizonytalan, különösen miután a szíriai lázadók 2024 végén megdöntötték Bassár el-Aszad elnök uralmát.

Ahmed al-Saraa, aki radikális iszlamista múlttal rendelkezik, a Hayat Tahrir al-Sham (korábban al-Káida szíriai ága) vezetőjeként ideiglenes államfői szerepet vállalt, és január végén bejelentette, hogy ő fogja irányítani az ország átmeneti időszakát. Ez a fejlemény újabb kérdéseket vet fel a szíriai stabilitás jövőjével kapcsolatban. Felmerül a kérdés, hogy Szíria valóban egy stabilabb korszak felé halad-e, vagy csupán egy újabb szélsőséges csoport lép a helyére az Irán- és Moszkva-barát Aszad-rezsim elnyomó uralma után.

Rubio óvatosan kifejtette véleményét a helyzetről: "Bár Aszad megbukása kétségtelenül jelentős lépés, fontos, hogy ne csupán egy destabilizáló erőt cseréljünk le egy másikra, mert ez nem tekinthető kedvező fejlődésnek. Ezt a helyzetet folyamatosan nyomon követjük, miközben dolgozunk azon, hogy kidolgozzuk a stratégiánkat a szíriai események kezelésére."