Megkötötték a megállapodást a klímakonferencián: a Nyugat új lehetőségekről és korszakról értekezik, míg a fejlődő országok hangot adtak csalódottságuknak.
A hétvégén zajló ENSZ bakui klímakonferenciáján fontos megállapodás született. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap kiemelte, hogy ez az egyezmény a klíma együttműködésének és finanszírozásának egy új fejezetét nyitja meg. Ugyanakkor a fejlődő országok képviselői kifejezték elégedetlenségüket, és úgy érzik, hogy az elért eredmények nem elegendőek.
A megállapodás központi célkitűzése 2035-ig évi 300 milliárd dollár klímafinanszírozás, ami háromszorosa a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de elmarad a szakértők szerint szükséges, évi több mint 1000 milliárd dollártól. Ezenfelül további donorországokat is arra akarnak biztatni, hogy önkéntes alapon vegyenek részt a finanszírozásban.
Von der Leyen véleménye szerint a hosszú, maratoni megbeszélések eredményeként létrejött megállapodás "növelni fogja a zöld átmenet iránti befektetéseket, hozzájárul a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, és erősíti a klímaváltozással szembeni ellenállóságot".
- írta a bejegyzésében az X közösségi platformon.
A kevésbé fejlett országok képviselői a megállapodást kudarcnak ítélik meg. A legszegényebb államok csoportja egy közös nyilatkozatban kifejezte, hogy a megállapodás ambíciói nem felelnek meg a globális kihívásoknak. Nigéria képviselője a kialakult egyezséget viccnek és megalázónak nevezte, míg Bolívia képviselője arra figyelmeztetett, hogy a fejlődő országok a klímaválság idején "elhagyatottan szenvednek".
A német külügyminiszter, Annalena Baerbock, úgy véli, hogy a megállapodás jelentős üzenetet hordoz, amely a jelenlegi összetett geopolitikai helyzet ellenére jött létre. Kiemelte, hogy most a világ vezető gazdaságainak kell lépniük, hogy "egy részben megbízható életbiztosítást kínáljanak a legnagyobb szegénységben élőknek". Baerbock hangsúlyozta, hogy ezt az Európai Unió egyedül nem tudja végrehajtani, utalva Kínára és a gazdag Perzsa-öböl menti államokra, amelyek eddig nem mutattak kellő hajlandóságot az ügy támogatására.
António Guterres, az ENSZ főtitkára, kifejezte optimizmusát a konferencián részt vevő körülbelül 200 ország ígéreteivel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy azoknak "teljes mértékben és a megadott határidőknek megfelelően" kell megvalósulniuk. "Az ígéreteknek sürgősen konkrét tettekké kell átalakulniuk!" - tette hozzá hangsúlyosan.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök történelmi eredménynek nevezte a megállapodást. Kijelentette azt is: "senki sem képes visszájára fordítani vagy lelassítani a megújuló erőforrások Egyesült Államokban és más országokban zajló forradalmát, még akkor sem, ha egyesek ezzel próbálkoznának".
A 2015-ös párizsi konferencián született megállapodás alapján a fejlettebb nemzetek elkötelezték magukat amellett, hogy támogatják azokat a országokat, amelyek a klímaváltozás következményeivel a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe.
A fejlődő országok összegzései alapján összesen 1300 milliárd dollárra van szükségük a klímaváltozás hatásainak kezelésére. Ezen összeg célja, hogy támogassa az aszályok és árvizek elleni védekezést, segítsen alkalmazkodni a tengerszint-emelkedéshez és a szélsőséges hőséghez, kompenzálja a szélsőséges időjárás által okozott károkat, valamint elősegítse a tiszta energiaforrásokra való átállást.
