Fekete-Győr András képviselői mandátumától megfosztották.

Fekete-Győr András 2024. október 21-én, utolsó parlamenti felszólalását követően távozott az ülésteremből. - Fotó: Fekete-Győr András / Facebook

Hétfő délután az Országgyűlés megszavazta azt a határozatot, amely szerint Fekete-Győr András jogerős ítélete miatt összeférhetetlen a képviselői mandátummal. Ezzel a döntéssel hivatalosan is véget ér a képviselői megbízatása.

Október közepén a Fővárosi Ítélőtábla harmadfokon hozott döntést a Momentum korábbi elnökével kapcsolatban, aki csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt került a bíróság elé. A végeredmény egy évi börtönbüntetés lett, ám ezt két év próbaidőre felfüggesztették. Az érintett képviselő 2018-ban, a túlóratörvény elleni demonstráción dobott füstgyertyát a rendőrsorfal irányába a Parlament előtt.

"Jelenleg egy olyan folyamatban helyezkedünk el, amelynek a kivitelezésére eddig még soha nem volt szükségünk."

- mondta a szavazás előtt Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke, és ismertette bizottság döntését.

A parlamenti dokumentum értelmében, amely az országgyűlési képviselők jogállásával foglalkozik, világosan megfogalmazódik, hogy "az összeférhetetlenséget ki kell mondani azon képviselő esetében, akit képviselői tevékenysége alatt bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek". A hétfői szavazáson a képviselők 142 támogató és 32 ellenző vokssal döntöttek erről a fontos kérdésről. Az Alaptörvény értelmében, ha az összeférhetetlenség megállapításra kerül, a képviselői megbízatás automatikusan megszűnik.

Fekete-Győr András, a Momentum Indítsuk be Magyarországot elnevezésű pártalapítvány elnökeként folytatja tevékenységét, míg mandátumát Cseh Katalin, korábbi európai parlamenti képviselő veszi át.

Fekete-Győrt 2023 májusában az első fokú bíróság felmentette, ám februárban a másodfokú bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte, amelyet két év próbaidőre felfüggesztettek. A Fővárosi Ítélőtábla október közepén jogerősen megerősítette a törvényszék másodfokú döntését.

A momentumos országgyűlési képviselő az utolsó szó jogán a Polt Péter irányítása alatt álló ügyészség koncepciós peréről osztotta meg véleményét. Állítása szerint a hatalom először a NOlimpia-kampányra, majd a túlóratörvény ellenállására reagált, és nem szükséges jogi végzettséggel rendelkezni ahhoz, hogy az ember észlelje: az ő esetében nem történt hivatalos személy elleni erőszak.

A mai napon (...) történelmi pillanatot élünk meg: újra megjelentek politikai elítéltek hazánkban. A rendszerváltozás óta először fordul elő, hogy egy országgyűlési képviselőt bűncselekmény elkövetéséért ítélnek el csupán azért, mert bátor módon fellépett a hatalommal szemben. Az ítélet azt is jelzi, hogy én leszek az első olyan országgyűlési képviselő, aki megfosztatott a parlamenti mandátumától. Fekete-Győr később így reagált: élete végéig büszke leszek arra, hogy egy önkényes és korrupt rendszer ellen küzdve ítéltek el.

A jogszabályok alapján lenne arra lehetőség, hogy a megfosztási eljárás után a Momentum ismét neki adja a megüresedett listás mandátumot, ő azonban átadja a lehetőséget Cseh Katalinnak.

Fekete-Győr a legutolsó parlamenti felszólalásában, október 21-én hangsúlyozta, hogy "az Orbán-rendszer által manipulált Fővárosi Ítélőtábla egy koncepciós per keretében" hozta meg ellene a döntést, amiért kiállt a rendszer ellen és a magyar munkavállalók jogaiért tüntetett. Véleménye szerint ez az eset a megfélemlítés eszközéről szól, és felszólalásában Illyés Gyula híres költeményének, Az zsarnokságról szóló egy mondatának sorait idézte.

"Újra értjük, hogy miért félthetjük a munkánkat, a családunk megélhetését, az előmenetelünket ebben a rendszerben, ha ennek a hatalomnak nem tetsző módon viselkedünk" - mondta a momtumos politikus, és arról is beszélt: ha a hatalom valamire rá akarja tenni a kezét, azt megteszi, és hazug propagandát indítanak bárki ellen.

A Momentum politikai képviselője hangsúlyozta, hogy a június 9-i választás eredménye világosan jelzi: a választók sürgetik az alapvető átalakulás szükségességét. "Én ott leszek ennek a változásnak az élvonalában, még ha önök ezt nem is kívánják" – mondta. A beszédét végül azzal zárta, hogy elhagyja a parlamentet. "Ne aggódjanak, önök is távozni fognak. Csak önök nem saját akaratukból."

"Ön nem csupán egy politikai elítélt, hanem egy elítélt, akinek politikai ambíciói voltak."

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány álláspontját képviselve reagált az ügyre. Kifejtette, hogy Fekete-Győr köztörvényes bűncselekményt követett el, ezért a bíróság ítélete teljesen indokolt. "A bíróság független hatóság, amelynek döntéseit mindenkinek, így a politikai szereplőknek is el kell fogadniuk, függetlenül attól, hogy milyen pozícióban vannak, ha törvénysértést követnek el" - tette hozzá.

Hidvéghi kifejtette, hogy a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga nem azonos az erőszak alkalmazásával, és hogy a rendőrökre irányuló erőszakos cselekedetek elfogadhatatlanok. Úgy véli, hogy a Momentum, amelynek története a végéhez közelít, a baloldal korábbi hagyományait követi, amikor bolsevik módszerekkel próbálta megszerezni a hatalmat. Az államtitkár Fekete-Győrt összehasonlította olyan történelmi alakokkal, mint Kun Béla, Rákosi Mátyás, Kádár János és Apró Antal. Ezen kívül Gyurcsány Ferenc fenyegetéseit és a 2006-os "rendőrterrort" is említette, mint olyan eseményeket, amelyek mély nyomot hagytak a közgondolkodásban.

Fekete-Győr András a Momentum Mozgalom élén állt 2016 és 2021 között, irányítása alatt a párt jelentős fejlődésen ment keresztül. A 2021-es ellenzéki előválasztás során őt jelölték miniszterelnök-jelöltnek, ám végül az ötödik helyen zárta a versenyt. Az előválasztás után a Momentum küldöttgyűlése úgy döntött, hogy megvonja tőle a bizalmat, így lemondott elnöki tisztségéről. 2022 májusától országgyűlési képviselőként folytatta politikai pályafutását.