Majdnem Prémium árkategória | ma7.sk
Nemrégiben napvilágot látott egy megdöbbentő hír, amely szerint a lipótvári (Leopoldov) börtön büféiben az árak kifejezetten elszálltak. A negyed kilogrammos vaj ára 5,50 euróra rúg, míg a kifli, a tej és egyéb alapvető élelmiszerek ára az átlagos piaci árak duplájáért kapható. Az első riport után számos hasonló beszámoló látott napvilágot az országból, amelyek mind azt mutatták, hogy más fegyintézetekben is hasonló helyzetek uralkodnak. Kassán például még drágább árakról számoltak be a fogvatartottak, akik a pénztári blokkjaikkal is alátámasztották állításaikat. Itt a vaj ára már 6,50 euró, ami a többi termék esetében is arányosan magasabb költségeket jelent, mintha csak egy exkluzív étteremben vásárolnának.
Az első riport készítésekor a tévéstáb kérésére a lipótvári büfék üzemeltetője megígérte, hogy az esti hírzárásig írásban elküldi állásfoglalását. Azóta azonban már három hét eltelt, és a válasz még mindig nem érkezett meg. Az ország összes börtönbüféje magánvállalkozások által működik. A Börtön és Igazságügyi Testület képviselői a tévéstáb kérdéseire válaszolva kifejtették, hogy nincs befolyásuk a büfék árazására. Ezzel szemben Szlovákia ombudsmana, Róbert Dobrovodský határozottan kijelentette, hogy ez a megállapítás nem állja meg a helyét, és sürgette a testületet, hogy azonnali intézkedéseket tegyen.
Az igazságügyi minisztérium szintjén megkezdődött az ügy rendezése. A börtönben dolgozó elítéltek havi átlagkeresete 230 euróra rúg. A mindennapi élethez szükséges alapvető dolgok, mint például tisztálkodási szerek, levélpapír és vitaminok, elengedhetetlenek számukra, emellett a börtönkoszt kiegészítése is kulcsfontosságú.
Még akkor is, ha a börtönparancsnok a mikrofonba belekiáltja, hogy az elítéltek naponta három étkezést kapnak, a valóság néha egészen másként fest. Meglepetésünkre, időről időre felbukkan a vágy egy kis édesség, egy csésze kávé vagy tea iránt... Ráadásul a főétkezések között sem restellnek valami falatozót keresni, hogy enyhítsék az éhségüket.
Engem megdöbbentett a téma kirobbanásával kapcsolatban valami, amikor az első riportot készítő szerkesztő megkérdezte az utca emberét, mit szólnak az eltúlzott árakhoz a börtönökben. Az első három-négy ember igazságtalannak, sőt csalásnak ítélte meg ezt a tényt. Aztán egy szendén pislogó hölgy is elmondta véleményét: Úgy gondolom, hogy ezt érdemlik.
Ki lehet az, aki megérdemli, hogy mások manipulálják, átverjék, vagy a hátán nyerészkedjenek? Ilyen esetben a lényeg nem is annyira az, hogy ki az áldozat, hanem hogy miért van szükség az ilyen tettekre. Az elsődleges kérdés nem az, hogy ki szenved, hanem hogy mi vezetett el odáig.
Csakis a csaló bűntette számít, meg azoké, akik szemet hunyva lehetővé teszik számára a jogtalan meggazdagodás eshetőségét. És bocsánat, nem szoktam alaptalanul ítélkezni, sőt még feltételezni sem, de most kikényszerül belőlem a kérdés: Ki mindenki lehet a részese ennek a nyerészkedésnek? Nem konkretizálom. De egy tippem mégsem alaptalan: a tévé szerkesztőségébe beküldött számlákon ott szerepelt az általános forgalmi adó is, amely óriási "rendetlenségről" tanúskodik. Az operatőr hosszasan elidőzött felettük a kamerájával. Az alapélelmiszerek többsége 23 százalékos áfá-t jelez a számlákon. Ez a tétel pedig az államkasszába vándorol.
Ha valaki még mindig úgy véli, hogy a bebörtönzötteknek csak lakolniuk kellene a tetteikért, fontos lenne hangsúlyozni, hogy ők már megkapták a büntetésüket, és éppen a börtön életét élik. Nekünk, mint kívülállóknak, nincs jogunk felettük ítélkezni. Ugyanakkor az uzsorások, vagy ahogy sokan nevezik őket, büféfenntartók, tevékenységét érdemes észrevételezni. Ők ugyanis folyamatosan kihasználják mások nehéz helyzetét, jogtalan módon gyarapodva, miközben büntetlenül úsznak meg mindent. Ez a lényegi különbség!
