Magyarország kiemelkedő szereplője a világ élelmiszerár-emelkedésének, és csupán egy másik ország tudta megközelíteni az inflációs mutatóinkat.
Akciók, kuponok, applikációk - látszólag azon vannak a bolthálózatok, hogy valamiképp mérsékeljék a nagybevásárlás végösszegét, ám így is nagyon erőteljes volt a drágulás mértéke az elmúlt években Magyarországon. Mint a legutóbbi statisztikákból kiderült, nem véletlenül volt ennyire feltűnő az áremelkedés, amely világszinten is kiemelkedő hazánkban.
A Financial Times elemzése 2019 és 2025 között vizsgálta az infláció és az élelmiszerinfláció alakulását, Magyarország pedig mindkét esetben az első helyen végzett. A kumulált infláció mértéke 49,9% volt, az élelmiszereké pedig 81,6%.
Ez pedig Kolumbia volt, ahol 36,9% volt az infláció mértéke az elmúlt 6 évben, az élelmiszerek pedig hasonló mértékben drágultak, mint Magyarországon. Hazánk az EU-átlagot is alaposan átlépte, igaz, voltak olyan országok, mint például Finnország vagy Olaszország, ahol jóval kisebb mértékben emelkedtek az árak - ők lefelé húzták a számokat.
Az élelmiszerinfláció 2025 augusztusi adatai szerint Magyarország továbbra is a legnagyobb mértékben érintett az áremelkedés terén, míg Bulgária, Észtország és Románia némileg lemaradva követi a sort. A Portfolio elemzése alapján az árrésstopok ugyan kismértékben csökkentették a növekedés ütemét, azonban a keresztárazások következtében más termékek áraiban észlelhető lassú emelkedés tapasztalható.
Hosszabb időskálán nézve a kenyér ára egy évtized alatt két és félszeresére emelkedett, hasonlóra csupán a lengyeleknél és a bolgároknál volt példa. A hús és a tej esetében azonban több európai országban is jelentősebb volt a drágulás, a tojást vizsgálva viszont ismét odafért a képzeletbeli dobogóra Magyarország - Szlovákia és Észtország után - 110%-os növekedéssel. A gyümölcsök és zöldségek drágulásában azonban magasan az első helyen áll hazánk, 170, illetve 130%-os áremelkedéssel.
