Magyarország hidat építhet a Nyugat és a Kelet között, miközben Trump egy személyes harcot kíván vívni.

A magyar-kínai együttműködés 2024-ben a legmagasabb szintre emelkedett, és ez új lehetőségeket teremt Magyarország számára: egyre fontosabb szereplővé válik a nagyhatalmi és eurázsiai kapcsolatokban. Az Indexnek Horváth Levente Kína-szakértő, volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója értékelte Magyarország és Kína viszonyát az elmúlt egy év történéseit figyelembe véve.

Idén májusban Magyarországra látogatott a kínai államfő, Hszi Csin-ping, egy háromnapos program keretében. Ezt követően júliusban Orbán Viktor miniszterelnök utazott el Pekingbe, hogy részt vegyen a békemissziójában, amely a két ország közötti kapcsolatok erősítésére irányult.

Horváth Levente hangsúlyozta, hogy a magyar és kínai diplomáciai kapcsolatok a 2010-ben bejelentett keleti nyitás keretében fokozatosan egyre szorosabbá váltak. E folyamatot tovább erősítette a 2012-ben elindult Kína-Közép-Kelet-Európa együttműködés, amely évente miniszterelnöki csúcstalálkozókat rendez. Továbbá, az Övezet és Út kezdeményezés révén politikai szempontból is jelentős magasságokba emelkedett a két ország viszonya. Ezáltal a magyar keleti nyitás és a kínai nyugati nyitás politikái találkoztak és kölcsönösen erősítették egymást.

"Főkonzulként és későbbi munkám során is abban a megtiszteltetésben részesülhettem, hogy én magam is hozzájárulhattam a magyar-kínai kapcsolatok elmélyítésében a gazdasági, pénzügyi, oktatási és kulturális területeken. Az elmúlt tizennégy évben a keleti nyitás jegyében a magyar export Kínába megduplázódott, a magyar import pedig megháromszorozódott, emellett a Magyarországra érkező FDI is kiegyensúlyozottabbá vált, hiszen míg 2014-ben az ázsiai befektetések az összbefektetések 18-19 százalékát érték el, mára már 34 százalékon van" - fogalmazott az Eurázsia Központ igazgatója, hangsúlyozva, hogy a keleti nyitás jegyében nem csak Kínával, de más ázsiai országokkal is egyre szorosabb a gazdasági kapcsolat.

Bár a média folyamatosan hangsúlyozza Kína jelentős gazdasági hatását Magyarországon, és azt, hogy ez mennyire aggasztó lehet, érdemes megemlíteni, hogy a dél-koreai befektetések szintén figyelemre méltóak, sőt, egyes esetekben akár magasabb szinten is állnak, mint a kínaiak. Továbbá, a német tőkeállomány továbbra is dominál a magyar piacon, hiszen a külföldi működőtőke-állomány terén messze az élen jár.

- mondta lapunknak Horváth Levente.

Rámutatott arra is, hogy a kínai befektetések révén 25 ezer új munkahely fog megnyílni, emellett a magyar cégek is integrálódnak a globális értékláncokba, hiszen a kínai vállalatok beszállítói szerepét töltik majd be.

"Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy a Magyarországra érkező kínai nagy befektetések tulajdonképpen a jövő megatrendjének, a zöld energiának az éllovasai, tehát a legjobb technológiákat hozzák el hozzánk, és ezáltal Magyarországot is feltették a térképre a lítium-ion akkumulátorokat gyártó országok ranglistáján a Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence adatai szerint. Hazánk ugyanis a harmadik helyen áll a gyártókapacitásban a kínai befektetéseknek köszönhetően" - magyarázta a Kína-szakértő.

Az Eurázsia Központ által kiadott A magyar-kínai diplomácia 75 éve című tanulmánykötetben Gong Tao, Kína nagykövete, előszavában hangsúlyozta, hogy Hszi Csin-ping idei, történelmi jelentőségű látogatása Magyarországon új fejezetet nyitott a két ország közötti kapcsolatok történetében.

és sikerült elérnie az újkori, minden helyzetben hatékonyan működő átfogó stratégiai partnerségi kapcsolatának csúcsát.

Kérdésünkre, hogy ez pontosan mit takar, Horváth Levente kifejtette: Kína történelmi hagyományai szerint nem szövetségeket alakít ki más országokkal, hanem inkább együttműködési partnerségeket hoz létre. E folyamatnak 24 (vagy akár ennél is több) szintje létezik, és jelenleg a legmagasabb fokozat, az újkori, minden körülmények között működő átfogó stratégiai partnerségi viszony, amelyet csupán két ország esetében alakítottak ki. Az első ilyen megállapodást 2024. január 24-én Üzbegisztánnal, míg a másodikat 2024. május 9-én Magyarországgal kötötték.

A 2017-ben létrejött átfogó stratégiai partnerség a két ország között új dimenzióba lépett, amely kedvező feltételeket teremt a gazdasági együttműködések elmélyítéséhez. Magyarország Európában élen jár a mezőgazdasági termékek import-exportjára vonatkozó protokoll-engedélyek számában, ami jelentős előnyt biztosít a piacon. Emellett a légiközlekedés terén is kiemelkedő szerepet játszik, hiszen Budapestről összesen hét kínai nagyvárosba – Pekingbe, Sanghajba, Csungkingba, Sencsenbe, Hszianba, Kantonba és Ningbóba – közvetlen járatok üzemelnek. A befektetések terén is Magyarország vezeti a listát, hiszen itt érkezett a legtöbb kínai tőke egész Európában, és a "legek" sorozata még hosszasan folytatható.

- hangsúlyozta az Eurázsia Központ vezetője.

Kiemelte, hogy mindezek következtében Magyarországon folyamatosan növekszik a kínai turisták száma, akik híresek arról, hogy utazásaik során jelentős összegeket költenek el. Ez a tendencia nem csupán a turizmus szempontjából előnyös, hanem a magyar-kínai kapcsolatok gazdasági aspektusait is erősíti: a kínai befektetések új munkahelyeket teremtenek, és a magyar vállalkozások fejlődésére is kedvező hatással lehetnek.

Novemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megrendezte az Eurázsia Fórumot, amelynek kapcsán Horváth Levente nyilatkozott. Elmondta, hogy a jegybank 2019-ben indította el az Eurázsia Fórumot, és idén Matolcsy György hangsúlyozta: véget ért az 500 éves atlanti korszak, és most egy új, 500 éves Eurázsia-korszak küszöbén állunk.

A globális hatalmi struktúra átalakulásáról van szó, amely során a Nyugat dominálta, egypólusú világrend helyét egy multipoláris rendszer veszi át, ahol Kína kiemelkedő szerepet játszik. Az ázsiai országok gazdasági és politikai megerősödésével a világgazdaság súlypontja ismét a keleti régiók felé mozdul el, így az ázsiai nemzetek egyre hangsúlyosabb szereplőkké válnak a globális térképen. Az IMF és a Világbank adatai alapján jelenleg az ázsiai országok a világgazdaság több mint 40%-át képviselik, és 2024-re várhatóan a globális GDP-növekedés 60%-át is ők generálják. A jövőbeli előrejelzések szerint 2030-ra ez az arány akár 58%-ra is emelkedhet, ami tovább erősíti Ázsia pozícióját a világgazdaságban.

- sorolta az Eurázsia Központ igazgatója, aki szerint ezek az adatok is igazolják a magyar kormány keleti nyitását.

Magyarország számára kulcsfontosságú a nemzetközi kapcsolatok sokszínűségének előmozdítása és a konnektivitás erősítése, különös figyelmet fordítva a kialakuló multipoláris világrend meghatározó szereplőivel, például Kínával való szorosabb együttműködésre. Ez a stratégia lehetővé teszi hazánk számára, hogy kedvezőbb pozíciót építsen ki az új világrend keretein belül. Az MNB által kidolgozott Eurázsia-koncepciót Kína is támogatja, amit jól mutat, hogy minden évben magas szintű politikai és szakértői delegációk érkeznek a Fórumra, ahol jelentős tárgyalások és együttműködési lehetőségek kerülnek terítékre a két ország között.

„Tedd egyedivé a mondandódat!” – szólította fel Horváth Levente.

"Magyarország kulcsszerepet játszik Európa sokszínűségének megértésében, hiszen itt teremtődnek meg a kelet és nyugat közötti szinergiák" - hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idei Fórumon. Az Eurázsia Központ vezetője e témához kapcsolódóan az Indexnek kifejtette: Magyarország Kína egyik legjelentősebb politikai partnere az Európai Unión belül, mivel a magyar kormány olyan közös gondolkodásmódot képvisel, amely párhuzamba állítható a kínai állami vezetés elképzeléseivel.

Horváth Levente kifejtette, hogy a két fél folyamatosan a békés együttműködés, a kölcsönös tisztelet és az előnyök közös keresésére építi nemzetközi kapcsolatait. Mint említette, Magyarországról már hét közvetlen repülőjárat üzemel Kínába, és a kínai befektetések száma is folyamatosan növekszik hazánkban. Ezek a befektetések szoros kapcsolatban állnak a jövő megatrendjeivel, és a magyar-kínai együttműködés más területeken is kiemelkedő teljesítményt mutat. Így már most kijelenthető, hogy Magyarország Kína egyik legfontosabb logisztikai központjává vált.

Az MNB által rendezett őszi Fórumon Orbán Viktor az eurázsiai koncepció jelentőségéről értekezett, hangsúlyozva, hogy Európa és Ázsia egy integrált egységet képez. Kifejtette, hogy a közeljövőben Eurázsia dominanciája fog megnyilvánulni, és ez az időszak valóban az eurázsiai együttműködés évszázadává válhat.

A Kína-szakértő hangsúlyozza, hogy a különböző térképek alapos tanulmányozása rendkívül fontos, mivel ezekből kiderül, hogy a globális kereskedelem jelentős része, körülbelül 80-90 százaléka, tengeri utakon bonyolódik. Ezen kívül figyelemre méltó, hogy az Amerikai Egyesült Államok 800 külföldi katonai bázisának hálózata határozza meg ezeket az útvonalakat, így a tengeri kereskedelem irányítása és védelme nagymértékben az amerikai befolyás alatt áll.

Ha megvizsgáljuk még jobban, hogy hol helyezkedik el ez a 800 amerikai katonai bázis a világtérképen, akkor azt láthatjuk, hogy Oroszország, Kína és egész Ázsia körbe van véve. Tehát biztonságosan Kína is tulajdonképpen az eurázsiai szárazföldön tud kereskedelmi kapcsolatokat fejleszteni, az Övezet és Út kínai kezdeményezés is tulajdonképpen egy eurázsiai konnektivitás létrehozása

- összegezte Horváth Levente.

Lapunknak tett nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy Zbigniew Brzezinski, aki Jimmy Carter amerikai elnök tanácsadójaként tevékenykedett, már a 90-es években megfogalmazta a gondolatot A nagy sakktábla című művében. Brzezinski szerint az Egyesült Államoknak egy kulcsfontosságú célt kell elérnie ahhoz, hogy megőrizzék dominanciájukat a globális színtéren: meg kell akadályozniuk egy erős eurázsiai szuperkontinens kialakulását. Az Eurázsia Központ igazgatója hangsúlyozta, hogy "jól látható, hogy az orosz-ukrán háború és a közel-keleti feszültségek jelenleg gátolják ennek a szuperkontinensnek a létrejöttét."

Az Index azon kérdésére válaszolva, hogy miként változtathatja meg az új amerikai elnökség, a Trump-adminisztráció Európa és Kína viszonyát, illetve Kína mozgásterét Nyugaton, továbbá hogyan tud majd Magyarország egyszerre az Egyesült Államokkal és Kínával gyümölcsöző viszonyt ápolni, Horváth Levente kijelentette: Kína egy teljesen más nemzetközi politikát folytat, mint amit a Nyugat által dominált világrendben megszoktunk.

A világrendszerváltás fogalma napjainkban kiemelkedő jelentőséggel bír, amit Békés Márton, a XXI. Század Intézet vezetője és a Kommentár folyóirat főszerkesztője népszerűsített. A jelenlegi világrendi átalakulás során nem csupán a nyugati nagyhatalmak közötti hatalomváltásokat figyelhetjük meg, hanem egy nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, és egy keleti nagyhatalom, Kína között zajló intenzív hatalmi összecsapásokat is – hívta fel a figyelmet az Eurázsia Központ igazgatója.

Kína a nemzetközi politikai színtéren a békés együttélés öt alapelvét hirdeti, amelyeket idén júniusban ünnepeltek meg a 70. évfordulójuk alkalmából. Ezek az alapelvek a következőket foglalják magukban:

"Kína nem avatkozik be más országok belügyeibe, mivel a kínai vezetés úgy véli, hogy minden nemzetnek megvan a saját fejlődési pályája, amelyen végig kell haladnia. Nem lehet arra kényszeríteni más államokat, hogy a kínai politikai modellt kövessék, hiszen ami egy adott kultúrában működik, az korántsem biztos, hogy más civilizációkban, hagyományokkal és társadalmi rendszerekkel rendelkező helyeken is érvényes lesz. A kínai külkapcsolatokban kiemelt szerepet kap az egyenlőség és a kölcsönös előnyök megteremtése. A nemzetközi politikai színtéren Kína jelenleg nem mint a világ csendőre, hanem mint a béke előmozdítója lép fel" - fejtette ki Horváth Levente.

A BRICS, az Övezet és Út kezdeményezés, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és más multilaterális együttműködések egyértelműen jelzik, hogy Kína az Eurázsia Központ igazgatója szerint komolyan követi az öt alapelvét a globális kapcsolatok terén. Ezek a kezdeményezések nem csupán együttműködéseket képviselnek, hanem egy átfogó javaslatot is a világrend átalakítására, amely Kína nemzetközi szerepének megerősítésére irányul.

Horváth Levente kifejtette, hogy a Biden- és Trump-adminisztráció közötti legfőbb különbség Kína szemszögéből nézve abban rejlik, hogy Biden a szövetségeseit is bevonja a Kína-ellenes stratégiájába, míg Trump inkább egyéni harcra törekszik, és sokszor szövetségeseit is saját érdekeivel szembefordítja, Kína irányába terelve őket a védővámok révén. A világ jelentősen megváltozott: míg korábban az Egyesült Államok volt a globalizáció és a szabadkereskedelem élharcosa, most Kína vette át ezt a szerepet. Összességében Kína számára nem jelent problémát, hogy Magyarország jó viszonyt ápol az Egyesült Államokkal, amennyiben ez nem befolyásolja kedvezőtlenül a magyar-kínai politikai kapcsolatokat. Az Egyesült Államok pedig a Trump-adminisztráció alatt a "naggyá tétel" küldetésével lesz elfoglalva.

Magyarország számára kedvező lehetőségeket teremtett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi években erős baráti kapcsolatokat épített ki a többpólusú világrend meghatározó szereplőivel. Ennek köszönhetően hazánk a nagyhatalmak közötti hídként funkcionálhat, hasonlóan Ausztria, Svájc és Szingapúr történelmi szerepéhez. Ez a stratégiai helyzet lehetőséget ad arra, hogy Magyarország a nemzetközi diplomáciai és gazdasági játszmákban aktív szereplővé váljon.

Természetesen! Itt van egy egyedi változat: - végigfutott rajta a toll.

"Milyen fejleményekre számíthatunk 2025-ben a magyar-kínai kapcsolatok terén?" – tettük fel ezt a kérdést az Eurázsia Központ vezetőjének. A válasz alapján a két ország gazdasági együttműködésének további megerősödése várható, azonban ezt a folyamatot jelentősen befolyásolhatják az Európai Unió intézkedései, a gazdasági helyzet az EU-n belül, valamint a globális politikai és gazdasági környezet fokozódó feszültségei is.

"Mindenesetre a magyar kormány bejelentette, hogy a Budapest-Belgrád vasút 2025 végére befejeződik, ami egy komoly mérföldkő lesz a magyar-kínai kapcsolatokban" - jelentette ki Horváth Levente, hozzátéve, hogy egyre több oktatási és kulturális együttműködés is előkészítés alatt áll, amelyek szintén tovább erősítik a magyar-kínai kapcsolatokat.

Arra is felhívta a figyelmet: jövőre, 2025-ben lesz a tizedik évfordulója annak, hogy Magyarország Európából elsőként csatlakozott a kínai Övezet és Út kezdeményezéshez, ebből kifolyólag pedig további nagy eredmények és értékelések várhatóak.