Előfordulhat, hogy a tudatos bőrápolási rutinod, amit jónak hiszel, valójában káros hatással van a bőrödre.

Krémek, szérumok, hámlasztók, arclemosók és -olajok. Retinol, AHA-, szkvalén-, hialuron- és szalicilsav, niacinamid, koffein, kollagén. Ember legyen a talpán, aki képes laikusként eligazodni a kozmetikai ipar gyorsan változó világában, ahol az újabb és újabb hatóanyagok gyorsabban jelennek meg, mint ahogy időpontot foglalnánk a kozmetikusunkhoz.

A tudatos arcápolás iránti lelkesedés napjainkban egyre szélesebb körben terjed: a TikTok skinfluenszerek ajánlásai alapján válogatunk arckrémet, alapozót és rúzst, mindezt pedig abban a megnyugtató hitben tesszük, hogy jól informáltak vagyunk. Mégis, a tükörképünk néha nem éppen azt a képet mutatja, amit várnánk.

Dr. Tamási Béla bőrgyógyász is lépést tart a legújabb trendekkel – sőt, ő maga is aktívan részt vesz a platformon szakértői minőségében. Rendelőjében gyakran megfordulnak azok, akik a káros vagy legalábbis félrevezető TikTok-divatok áldozataivá váltak.

"A tudatos bőrápolás mára egy kicsit elcsépelt kifejezés lett, amely mögé bújva gyakran éppen az ellenkezőjére buzdítanak a közösségi médiában felbukkanó megmondóemberek. A szó valódi értelmében vett tudatos bőrápolás ugyanis házi feladatot ad az embernek. Azt, hogy ne pusztán a trendekre, termékreklámokra, fizetett posztokra hagyatkozzon, hanem ismerje meg a bőrét, tudja, milyen problémákkal kell foglalkoznia, hiteles forrásból (!) nézzen utána a hatóanyagoknak, és ezek fényében valóban tudatosan válasszon" - mondja a szakember, aki bevallása szerint nagyon kevés hiteles forrással találkozik a közösségi médiában.

Nyakra-főre próbáljuk ki az újabb és újabb kozmetikumokat, amelyeknek aztán nem adunk időt, hogy hassanak; bedőlünk a tudományosnak tűnő állításoknak; felesleges termékekkel ápoljuk magunkat - miközben pont azt hagyjuk ki, ami igazán fontos. Ezek a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk. Dr. Tamási Béla szerint ez részben a közösségi médiának, részben pedig annak köszönhető, hogy türelemből van a legkevesebb.

Nap mint nap újabb és újabb kozmetikai csodák bukkannak fel, és szinte percenként tűnik fel egy újabb, „forradalminak” titulált termék, amely arra ösztönöz, hogy minél több mindent kipróbáljunk. Ez azonban igazi csapda, hiszen a legtöbb esetben nem derül ki egyetlen videóból sem – pedig ez a tudás kulcsfontosságú – hogy a hatékony eredményekhez bizony 3-4 hét türelem szükséges. Kivételt képeznek azok a termékek, amelyek nyilvánvalóan károsak, hiszen azok hatását azonnal észlelhetjük. Gyakran találkozom a rendelőmben olyan páciensekkel, akik hetente váltogatják a kozmetikumokat, így egyetlen terméknek sincs lehetősége, hogy valóban kifejthesse a hatását. Az azonnali csodák nem léteznek – legalábbis a hagyományos kozmetikai szerek világában, kivéve persze az injekciós kezeléseket.

A bőrgyógyász szakorvos szerint érdemes észrevenni, hogy sok skinfluenszer nem csupán a ránctalan és feszes bőr iránti vágyunkat célozza meg, hanem valójában az emberek kétségbeesését is kihasználja, különösen, amikor súlyosabb bőrproblémákra ígérnek gyors megoldásokat. Érdemes elgondolkodni rajta: egy pattanás megjelenéséhez körülbelül hat hét szükséges, és pontosan annyi időre van szükség ahhoz is, hogy a megfelelő termék kifejtse a kívánt hatását.

"Az igazság az, hogy bőven elég 3-5 jó termék a tudatos és hatékony bőrápoláshoz" - mondja Dr. Tamási Béla. Ő egyébként kifejezetten károsnak tartja azt a jelenséget, hogy egyes influenszerek zsúfolásig telepakolt fürdőszobapolcukról készített képeikkel azt a téves képzetet sugallják, hogy egy kisebb drogéria készletének felhalmozásával megváltjuk a jegyünket a szépség és egészség birodalmába.

"Az alap napi rutin része az arctisztítás, a hidratálás és a fényvédelem - amíg ezek nem teljesülnek, addig felesleges más termékekről és lépésekről beszélni" - jelenti ki. Különösen az utóbbi, a fényvédő használata a kritikus, pedig "az az anti-aging nulladik lépése".

A TikTok tavalyi "sunscreen contouring" trendje komoly fejtörést okoz a szakemberek körében. A követők ugyanis a fényvédőt nem a bőr védelmére használják, hanem a krémet csupán az arc bizonyos pontjaira viszik fel, így hozva létre kontrasztot a világosabb és a sötétebb részek között. Ez a furcsa divat azonban nemcsak esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázat is, hiszen a szakértők figyelmeztetnek, hogy ez az eljárás "közvetlen veszélyt jelenthet a bőrrák kialakulására".

Sajnos a legfrissebb statisztikák szerint a magyarok a bőrrákos esetek terén vezető pozíciót foglalnak el, hiszen az elmúlt húsz évben megduplázódott a diagnosztizált esetek száma. Ezért elengedhetetlen, hogy az egészségnevelés programját már gyerekkorban, az iskolai környezetben kezdjük el, hogy tudatosítsuk a fiatalokban a megelőzés fontosságát.

A fényvédőt tartalmazó sminktermékek ne csapjanak be minket: ezekből a készítményekből jellemzően túl kevés mennyiséget használunk, így például egy alapozó nem biztosít elegendő védelmet. A hidratáló krémek esetében már más a szituáció, hiszen azokból általában nagyobb adagot alkalmazunk. Az igazi védelem azonban kizárólag a kifejezetten fényvédő célú készítmények révén érhető el.

Szakértőnk szerint az ideális mennyiség könnyedén meghatározható: pumpás termékekből nyomjunk ki egy olyan "gilisztát", amely éppen hogy befedi az egész mutatóujjunkat. Bár ez a mennyiség elsőre talán ijesztőnek tűnik, a modern kozmetikumok gyorsan beszívódnak a bőrbe. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy újabb adagot, amely a középső ujjunkat is befedi, nyomjunk ki: ezt alkalmazzuk a nyakra és a dekoltázsra, hogy a bőrünk minden részét ápolhassuk.

A kozmetikumok "túlzott alkalmazásába" sokan beleesnek, különösen azok, akik érzékeny bőrrel rendelkeznek. Gyakran nem is gondolják át, hogy minden új termék bevezetése újabb lehetőséget teremt a bőr irritációjára. Ráadásul a különböző készítmények irritáló hatása összeadódik, ami újabb bőrproblémákhoz vezethet. Így alakul ki egy ördögi kör, amelyből nehéz kiszabadulni.

A legnagyobb kihívás számomra akkor kezdődik, amikor egy beszélgetés során azt kell mondanom valakinek, hogy mostantól minden eddigi terméket felejtsen el, és csak azt az egyetlen krémet használja, amit én ajánlok neki. Ilyenkor gyakran tapasztalom, hogy az érintett személy orvostól orvosig jár - ezt hívják "doctor hopping"-nak -, amíg rá nem talál egy olyan szakorvosra, aki azonnali eredményeket ígér egy újabb, gyakran mellékhatásokkal teli szteroidos készítménnyel. Sajnos azt kell látnom, hogy amikor a szakértői tudáson alapuló, de türelmet igénylő megközelítés és a csodás, azonnali megoldások közül kell választani, az emberek túlnyomó többsége az utóbbit választja.

Sokan könnyen csapdába esnek a félrevezető reklámok hálójában, hiszen a kozmetikai piacon nap mint nap újabb hatóanyagok bukkannak fel. Azonban nem mindegy, hogy milyen bizonyítékokkal támasztják alá ezeknek a hatékonyságát.

Ne tévesszenek meg a "vizsgálatok igazolják", "nemzetközi teszteken bizonyított", "a résztvevők 80%-ánál csökkentette a ráncokat" szlogenek - mert nem mindegy, hogy ötven vagy tízezer alany véleményéről van szó. "A mi felelősségünk, hogy késleltessük az azonnali vásárlási kényszert, amit az ilyen reklámok és posztok gerjesztenek" - tanácsolja a bőrgyógyász.

Szerencsére léteznek olyan hatóanyagok, amelyek már hosszú idő óta bizonyítják hatékonyságukat, és szilárd orvosi kutatások támasztják alá őket. Ilyenek például a retinol, valamint az alacsony koncentrációban alkalmazott AHA- és BHA-savak. Különösen fontos hangsúlyozni az alacsony koncentrációt, hiszen a közösségi média hatására sokan hajlamosak a túlhámlasztásra, amely nemcsak hogy megbontja a bőr természetes védelmét, hanem el is érzékenyítheti az arcbőrt.

Az azonnali vásárlásra ösztönző kifejezések, mint a "bio", "vegán" és "mentes", valóban vonzóak lehetnek, de Dr. Tamási Béla figyelmeztet arra, hogy a mentes termékek sem mindig a legjobb választások. A drogériák polcain található termékek között érdemes alaposan körülnézni, és nem szabad minden ajánlatra automatikusan rábólintani. A tudatos vásárlás kulcsfontosságú lehet az egészségünk megőrzésében.

Az utóbbi években számos kisebb márka, valamint bio- és natúrkozmetikum bukkant fel a piacon, és ezek hatékonyságának megítélése egyre nehezebb feladattá vált. Sokszor azt a benyomást keltik, hogy ha egy termék bio jelzőt visel, akkor automatikusan hatékonyabb is, mint a szintetikus alternatívák. Pedig nem ritka, hogy a szintetikusan előállított anyagok sok esetben tisztábbak és jobb minőségűek, mint azok, amelyeket természetesnek mondanak. E kérdéskör a köztudatban komoly zűrzavart okoz.

A legfontosabb, tanácsolja Dr. Tamási Béla, hogy az ember ismerje a saját bőrtípusát - ebben egy jó kozmetikus aranyat ér. És persze vannak valóban hasznos és működő módszerek is, amelyeket - ha fenntartásokkal kezelve is - elleshetünk a skinfluenszerektől. Ilyen például a bloggerek egyik kedvenc trendje, a "slugging", amikor vazelinalapú anyagokat használnak arra, hogy "bezárják" a bőrbe a felvitt arckrémet vagy szérumot.