Rejtőzködő gyilkos rombol Európa szívében.
Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent a hőség a szabadtéri munkát végzők számára, ami már halálos áldozatot is követelt. A szakszervezetek szigorúbb szabályozásokat sürgetnek a munkavállalók védelme érdekében - írta meg az ABC News.
Barcelonában a múlt hónapban tapasztalt hőhullám tragikus következményekkel járt: egy utcaseprő életét vesztette, és a szakszervezet nyilatkozata szerint további tizenkét városi takarító hőgutát szenvedett el. Európa jelentős szakszervezetei most a szigorúbb munkavédelmi szabályozások bevezetéséért harcolnak, hogy megakadályozzák hasonló tragédiák bekövetkezését a jövőben, és biztosítsák a munkavállalók biztonságát a szélsőséges időjárási körülmények között.
megvédjék az idősödő munkaerőt a klímaváltozás hatásaitól a világ leggyorsabban melegedő kontinensén.
Több száz utcaseprő és aggódó városlakó gyűlt össze Barcelona szívében a múlt héten, hogy kifejezze fájdalmát és felháborodását Montse Aguilar 51 éves korában bekövetkezett halála miatt, aki a júniusi extrém hőség ellenére is végezte a munkáját. Az eseményen részt vett egy másik utcaseprő, az 56 éves Antonia Rodríguez is, aki elmondta, hogy a forró nyarak már elviselhetetlenné tették a hivatását, és 23 éves pályafutása alatt évről évre egyre nehezebb körülményekkel kell szembenéznie.
A szélsőséges hőség Spanyolországban június és július során több mint 1000 többlethalálozást idézett elő, ahogyan azt a Carlos III Egészségügyi Intézet adatai is mutatják. Diana Gómez, az intézet napi halálozási adatokkal foglalkozó megfigyelőközpontjának vezetője rámutatott, hogy a klímaváltozás kulcsszerepet játszik az ilyen szélsőséges időjárási jelenségek előfordulásában.
Barcelona városvezetése új intézkedéseket hozott, amelyek célja a takarítócégek munkatársainak védelme a forró nyári hónapokban. Az új szabályok szerint a szerződött cégeknek légáteresztő anyagból készült egyenruhát, kalapot és napvédő krémet kell biztosítaniuk a dolgozók számára. Amennyiben a hőmérséklet meghaladja a 34 Celsius-fokot, kötelező óránkénti vízszünetek beiktatása, valamint árnyékos pihenőhelyek kialakítása is. E lépések célja, hogy a munkakörülmények javuljanak, és a dolgozók egészsége védve legyen a kíméletlen nyári hőségben.
40 fok felett pedig fel kell függeszteni a munkát.
A demonstrálók véleménye szerint ezek a lépések nem valósultak meg, és a munkavállalókat hátrányosan érinti, ha a hőség miatt lassabban teljesítenek. A résztvevők követelték, hogy biztosítsanak számukra megfelelő nyári öltözetet és több pihenőidőt, továbbá kifejezték nemtetszésüket amiatt, hogy saját maguknak kell vizet beszerezniük.
Görögországban a szabadtéri munkákra, például az építőipari tevékenységekre és az ételkiszállításra vonatkozó szabályok kötelező szüneteket írnak elő. A munkáltatóknak azt is javasolják - bár nem kötelezik őket -, hogy a műszakokat úgy alakítsák, hogy a munkavállalók elkerüljék a déli napsütést.
Az európai szakszervezetek és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) egy összehangolt, globális megközelítés mellett érvel a növekvő hőmérséklet munkavállalókra gyakorolt hatásainak kezelésére. Az ILO legutóbbi jelentésében a hőstresszt "láthatatlan gyilkosnak" titulálta, kiemelve, hogy Európában és Közép-Ázsiában a legjelentősebb növekedés tapasztalható a munkavállalók hőmérsékletnek való kitettségében az évszázad során.
Rómában a turistavezetők különösen nehéz helyzetben találják magukat, mivel a Fórum területén szinte teljesen hiányzik az árnyék. Francesca Duimich, aki 300 római idegenvezetőt képvisel az olasz nemzeti szövetség keretein belül, hangsúlyozta, hogy a nyári hőségben gyakori probléma, hogy a látogatók kiszáradnak vagy akár elájulnak. A szövetség javasolta, hogy a Colosseum Régészeti Park egy órával korábban nyisson, hogy a túrák a legmelegebb időszak előtt véget érhessenek, de eddig nem tudtak eredményt elérni.
