Csak keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy otthonról dolgozhassanak Magyarországon.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb munkavállalói igény mutatkozik a rugalmas munkavégzési formák, köztük a "home office" iránt, azonban a magyarok 81 százalékának jelenleg nincs rá lehetősége - derül ki a HR-szolgáltató WHC Csoport új munkaerőpiaci elemzéséből. A home office nem csupán a munkavégzés helyét változtatja meg, hanem a munkavállaláshoz való viszonyt is új alapokra helyezi a következő években.
Bár a magyar Munka Törvénykönyve kizárólag a rendszeres otthoni munkavégzést, azaz a távmunka fogalmát ismeri, a gyakorlatban az alkalmi jellegű home office egyre több munkaszerződés részét képezi. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az Európai Unióban a 15-64 éves foglalkoztatottak 22,2 százaléka végzett munkát otthonról, akár rendszeresen (8,9 százalék), akár alkalmanként (13,3 százalék). Ez a szám 10 évvel korábban, vagyis 2013-ban még csupán 11,9 százalék volt, míg a pandémia idején 2021-re elérte a 24 százalékot. Azóta enyhe csökkenés figyelhető meg, de a jelenség nem tűnt el - csupán új formákat ölt.
A HR-szolgáltató által készített elemzés alapján napjainkban két, párhuzamosan zajló tendencia formálja az otthoni munkavégzés jövőjét. Az egyik irányvonal szerint több cég fokozatosan visszahívja munkatársait az irodák falai közé, amit az is alátámaszt, hogy az EU-s átlagban a home office arányának 2023-ra tapasztalható enyhe csökkenése figyelhető meg. Ezzel szemben más vállalatok a "work from anywhere" (dolgozz bárhonnan) koncepciójára helyezik a hangsúlyt, lehetőséget biztosítva a helyfüggetlen munkavégzésre, ezzel szélesítve a munkavállalóik lehetőségeit.
A WHC Csoport szakértői szerint ez a kettősség komoly feszültséget szül a munkaerőpiacon, különösen a toborzás során. A munkavállalók részéről ugyanis erős az igény a rugalmas munkavégzésre, különösen a szellemi foglalkozások területén - az IT és back office munkakörökben például már alapelvárás a heti legalább egy-két nap home office.
