Kelemen Hunor: A dühös emberek többsége nem a magyarok ellen irányul Kelemen Hunor hangsúlyozza, hogy a dühös emberek nagy része nem a magyar közösség ellenfeleként lép fel. Ő egyfajta elgondolkodásra és párbeszédre hívja fel a figyelmet, amely lehetőség

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke figyelmeztetett, hogy el kell kerülnünk a múlt tanulságait figyelmen kívül hagyva, hogy a következő kormánykoalíció több jelöltet indítson a közelgő tavaszi elnökválasztáson. Ezt taktikai és stratégiai szempontból is súlyos hibának nevezte a hirado.hu-nak adott interjújában. Az interjú során szóba került a román közoktatásban terjedő, magyarellenességet fokozó hamis történelmi elméletek hatása is, amely aggasztóan befolyásolja a közvéleményt és a két nép közötti kapcsolatokat.

Az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást, ami jelentős fejlemény a politikai tájképen. Romániában is előfordult már hasonló eset?

- Ez teljesen szokatlan. Nem volt hasonlóra példa az országban az az elmúlt 35 évben, sőt az elmúlt évtizedek során az Európai Unióban is csak egyetlen egyszer fordult elő hasonló, mikor technikai okok miatt érvénytelenítették az elnökválasztás 2. fordulójának eredményeit Ausztriában.

Mi rejlik a szokatlan döntés mögött? Milyen indokok és tényezők formálhatják azt, ami eltér a megszokottól?

- Az állami intézmények közleményei szerint egy külső szereplő beavatkozását vélik fölfedni abban a befolyásolási kísérletben, amelyet aztán a Tiktokhoz kötnek, de egyelőre ennél többet nem hoztak nyilvánosságra. Ezzel viszont senki sem fog megelégedni. Ezért mondtam - az Alkotmánybíróság döntése után -, olyan mélyen megrendült a bizalom az állami intézményekben, hogy a közvélemény felé sokkal több információt és érvet kell adnia az államelnöki hivatalnak, az ügyészségnek, rendőrségnek, a hírszerzésnek. A bizalom helyreállítására van szükség, ezért fontos, hogy sokkal átláthatóbb módon hozzák nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek elvezettek az Alkotmánybírósági döntéshez.

- Néhány politikus még a parlamenti választás megismétlését is szorgalmazza. Azt a szép eredményt, amelyet az RMDSZ elért, ugye nem vehetik már el?

- A parlamenti mandátumokat pénteken szétosztotta az országos választási iroda. A következő napokban pedig hivatalosan is kiosztják a mandátumokat a megyei törvényszékek és várhatóan december 18 -19. körül összehívja az új parlamentet az államfő. Ebben a politikai káoszban az imént említett transzparencia mellett fontos, hogy egy stabil parlamenti többség mielőbb hivatalba iktasson egy stabil kormánykoalíciót, amely elkezd dolgozni. Az elnökválasztásra pedig a törvényes határidők alapján március közepén vagy végén kerülhet sor.

A romániai magyar sajtónak tett nyilatkozataiban arra célozgatott, hogy a koalíciós partnerek számára előnyös lenne, ha egy közös jelöltet támogatnának. Ez alapján tehát úgy tűnik, hogy nem kíván részt venni a következő elnökválasztáson.

- A mostani kormánykoalíciónak rengeteg téves döntése volt, többek között az, hogy két nem különösebben meggyőző államfőjelölttel futott neki a választásnak, közülük egyik sem került be a második fordulóba, hiszen a polgárok nagyon nagy mértékben a most kormányzó pártok ellen, tehát a mainstream ellen szavaztak. Eltűntek a nagy pártok, a legnagyobb politikai erő is csak 22 százalékkal van a parlamentben. Azt a hibát nem lehet még egyszer elkövetni, hogy az elkövetkező kormánykoalíció több jelöltet indítson a tavaszi elnökválasztáson, hiszen az taktikai és stratégiai vakság lenne. Úgy vélem, közös jelöltet kell majd indítani, de túl korai még erről beszélni.

Az ideális jelölt számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek kiemelik a többi pályázó közül. Először is, fontos, hogy rendelkezzen a szükséges szakmai tudással és tapasztalattal, amely megfelel a pozíció követelményeinek. Ezen kívül a kiváló kommunikációs készségek és a csapatmunkára való hajlandóság is elengedhetetlen. A személyes jellemzők között szerepel a rugalmasság és a problémamegoldó képesség, hiszen a dinamikus munkahelyi környezet gyakran megköveteli, hogy a jelölt gyorsan alkalmazkodjon a változásokhoz. Emellett a proaktív hozzáállás és a kezdeményezőkészség is nagy előny, hiszen ezek révén a jelölt képes lehet új ötletekkel és megoldásokkal előállni. A lelkesedés és a motiváció szintén kulcsfontosságú; az ideális jelölt szenvedélyesen érdeklődik a szakmája iránt, és elkötelezett a folyamatos fejlődés mellett. Végül, de nem utolsósorban, a kulturális illeszkedés a cég értékeivel és céljaival szintén meghatározó tényező, hiszen a közös értékek elősegítik a harmonikus munkakapcsolatokat.

- Az látszik, hogy akik igen sok szavazatot kaptak, nagyon rendszerellenes üzeneteket fogalmaztak meg, ide tartozik Calin Georgescu, aki függetlenként mérette meg magát, az USR színeiben induló Elena Lasconi, aki a pártjánál több szavazatot szerzett az elnökválasztáson. Ebből minden túlzás nélkül lehet arra következtetni, hogy a társadalom nagy része egy pártoktól független államelnökelnök-jelöltnek szavazna bizalmat. Aki el tudja magáról hitetni, hogy független, az jó eséllyel nyerni tud.

Milyen mértékben lehet Georgescut függetlennek tekinteni?

- Nem független, hiszen ő a régi '89 előtti rendszernek is tagja volt és különböző állami intézményekben dolgozott a 2013-2014-es esztendőig, de róla elhitte a társadalom, hogy függetlenként bírálja a rendszert. Ezért komoly kérdés lesz az elnökjelölt személye, nagyon nagy bölcsességre és önmérsékletre lesz szükség, ehhez az kell, hogy államférfiak üljenek majd az asztalnál, nem csupán feltörekvő politikusok.

Egy erdélyi publicista véleménye szerint a nacionalisták megerősödésének egyik okaként azt jelöli meg, hogy Romániában a történelemoktatás során hamis elméletek kerültek kiemelésre.

A román oktatási rendszer sajnos magával hozza a nacionálkommunista nézőpontokat, amelyek már Nicolae Ceaușescu idejében is meghatározták a történelem tanítását. Ezek a nézetek, amelyek gyökerei a vasgárdához és az 1930-as évekhez nyúlnak vissza, a Ceaușescu-rezsim által hirdetett ősi román föld eszméjében is megnyilvánulnak. Calin Georgescu is ezt az elképzelést képviseli, amely szerint a kisebbségeknek, így a magyaroknak sincs igazán helyük ezen a területen. Az ideológia követői úgy vélik, hogy a magyaroknak elég, ha a románok földet és vizet biztosítanak számukra, és nem szabad további igényeikkel élniük. Sajnos ez a gondolkodásmód nemcsak a történelemoktatásban, hanem számos intézmény működésében is érezhető, és ez komoly problémát jelent.

- És mi a következő?

- Az, hogy Romániának szinte zéró a demokratikus politikai hagyománya. A múlt században volt egy kevéske egészen a királyi diktatúra bevezetéséig, de az a néhány év nem volt elegendő ahhoz, hogy a román társadalom kollektív tudatában gyökeret eresszen a demokratikus politikai szemlélet. Az elmúlt 35 év pedig sokak számára csalódást, kiábrándultságot hozott, ezek az emberek dühösek, ezért könnyen megszólíthatók buta, leegyszerűsített hamis történelemszemléletből kiemelt egybites üzenetekkel. A tetszetős mondatokkal szinte mindenki egyetért, ám emellett misztikus ködbe burkolt történelemszemléletet és konspirációs elméletek sorát hirdetik. Például azt, hogy a víz nem H2O, hanem információ és, hogy a Pepsiben mikrochipek vannak. Eszméletlen butaságokat hangoztatnak olykor, mégis milliók szavaznak rájuk.

- A társadalom szintjén is erősödött a magyarellenesség vagy csak a politika szítja a tüzet?

- Ennek a nagyon magyarellenes tábornak, amely a parlamentben most már 33 százalékos arányt alkot - ami brutálisan sok - a szavazói nem mind magyarellenesek, sokkal inkább rendszerellenesek, a politikai rendszer iránti elégedetlenségüket fejezték ki a voksukkal. Vannak köztük legionáriusok, vasgárdisták, fasiszták, magyarellenesek, antiszemiták, holokauszttagadók, de a többségük szerintem olyan dühös ember, aki a szociális, gazdasági, társadalmi körülmények viszonyok miatt a rendszerváltásnak és az utána következő évtizedeknek a vesztese. Több mint ötmillióan vannak külföldön, akiknek nagy része Nyugaton olyan munkát végez, amit más nem vállal el, tehát nem professzorok vagy idegsebészek. Nehéz körülmények között élnek, itthon kellett hagyniuk a családjuk egy részét, gyerekeket, házat. Dühösek, akik külföldi munkára kényszerültek és azok is, akik itthon maradtak. A kohéziós politikák sem érték el a céljukat, nem sikerült felszámolni a regionális különbségeknek. A dühös emberek zöme nem magyarellenes, ők a rendszer ellenségeire akartak szavazni, viszont, azok a politikusok, akiket bejuttattak a parlamentbe, sajnos magyarellenesek. Ezért nekünk fontos, hogy van erős frakciónk, mert csak így tudjuk megvédeni a közösségünket a magyarellenes ideológiát hirdetőktől.

- Mi várható a következő ciklusban?

- Sok feszültség. A 33 százalékkal bíró magyarellenes parlamenti erő azt fogja mondani, hogy ellopták és elcsalták tőlük a választást, erre fogja építeni a saját politikai üzeneteit a következő években. A kormány nem lesz könnyű helyzetben, hiszen 8 százalékos költségvetési hiány és jelentős eladósodás mellett kell majd úgy gazdálkodni, hogy ne a polgárok fizessék meg a költségvetést rendbetételének a költségeit, mert nem ők tehetnek róla, hogy a mostani kormánykoalíció szétbarmolta a költségvetést.

- Magyar politikai vezetőként ebben a környezetben való eligibilitás biztosan nem egyszerű feladat.

Fontos, hogy mindig megtaláljuk azokat a román partnereket, akikkel képesek vagyunk kompromisszumokat kötni. A parlamenti 6,4 százalékunkkal önállóan nem tudunk többségi döntéseket hozni; csak akkor érhetünk el eredményeket, ha melléjük tudunk állítani még 43-44 százalékot. Ez a helyzet folyamatosan megköveteli a politikai párbeszédet és a kompromisszumkeresést. Már jelentős tapasztalatunk van ezen a téren. A munkánknak ez az egyik legnagyobb kihívása: mindig talpon kell maradnunk.