Karácsony Gergely: Politikai döntés nyomán 10,2 milliárd forintot vontak le Budapest számlájáról az Államkincstár által | szmo.hu

A főpolgármester álláspontja szerint jogellenesen vontak le 10,2 milliárd forintot a főváros bankszámlájáról. Karácsony Gergely a feljelentés lehetőségét mérlegeli, miközben a közszolgáltatások jövője is bizonytalanná vált.

Valószínű, hogy politikai indíttatás áll a háttérben, amikor az Államkincstár levonta a Fővárosi Önkormányzat számlájáról azt a 10,2 milliárd forintot, amelyről Karácsony Gergely csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján beszélt. A főpolgármester kiemelte, hogy... ez a lépés nem csupán erkölcsileg kifogásolható, hanem jogilag is megkérdőjelezhető, hiszen az azonnali jogvédelem a bírósági döntésig valóban biztosítja a jogi védelmet – tudósít a Telex.

Az inkasszóra nem a szerdai napon, hanem csütörtökön került sor.

Kiemelte: "bár tisztában vagyok vele, hogy a döntés a Karmelitában született." A főváros bírósági úton igyekszik visszaszerezni a pénzösszeget, ezért ideiglenes intézkedési kérelmet is előterjesztenek.

A főpolgármester kiemelte, hogy... "igazán drámai helyzetekre" is felkészülnek, amennyiben nem sikerül elnyerniük a jogvédelmet. Kiemelte, hogy a BKK működése is veszélybe kerülhet, ha a teljes, 50 milliárd forintos összeget kénytelenek lesznek átutalni a központi költségvetésbe. A BKK vészforgatókönyve várhatóan a jövő hét második felében fog elkészülni.

A legutóbbi inkasszó következtében három budapesti vállalat - a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ és a BDK - összesen 9 milliárd forinthoz nem jut hozzá. E helyzet kezelése érdekében a főváros likviditási munkacsoportot alakított, amely napi szinten figyelemmel kíséri a pénzügyi folyamatokat. A tervezett beruházások kifizetései szeptemberig el lesznek halasztva, ami számos kisebb fejlesztés késlekedését vonhatja maga után.

Karácsony beszélt arról is, hogy elkészült a főváros pénzügyi helyzetét összegző fehér könyv. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Budapest költségvetése jogszerű, és a budapestiek érdekeit szolgálja.

Újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy...

A szükséges különleges intézkedéseket ennek megfelelően fogják bevezetni. Emelte ki, hogy amennyiben sikerül megnyerniük a jogi ügyeket, akkor a járulékok kifizetése is biztosítottá válik. Olyan forgatókönyv nem létezik, amely ne befolyásolná a közösségi közlekedést.

A főpolgármester kiemelte, hogy...

Egy másik kérdésre reagálva kifejtette: "A BKV dolgozói nyilvánvalóan nem szívesen teljesítenek Lázár János vezetése alatt, de ha nem áll módunkban fedezni a BKV költségeit, akkor a kormánynak kell vállalnia a felelősséget."

Karácsony hangsúlyozta, hogy a rákosrendezői projekt nem gyakorol hatást a főváros költségvetésére. Kiemelte, hogy a telek eladása nem lenne megoldás a jelenlegi problémákra. Szerinte a főváros pénzügyi helyzete és a rákosrendezői ingatlan között nincs összefüggés.

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója lemondásának hátteréről is beszélt a főpolgármester, aki a fővárosi cégvezetők kiválasztásának politikai helyzetét igencsak bohózatnak minősítette. Kifejtette, hogy bár a BKK vezetői pozíciójára pályázatot hirdettek, a jelöltek meghallgatásáig még nem jutottak el. Hangsúlyozta, hogy a távozó vezérigazgató egy kiváló szakember, akinek nevéhez számos siker fűződik, és sajnálja a távozását, de megérti a döntését. Az új vezető személyéről azonban nem osztott meg információt, így nem derült ki, kit preferálna a BKK élén.

Hétfőn Karácsony arról beszélt, hogy azonnali jogvédelmet kérnek a bíróságtól annak érdekében, hogy az állam ne vonhassa le számlájukról a szolidaritási hozzájárulást. Mint mondta, 50 milliárd forint a tét, és ha nem kapják meg a jogvédelmet, nem tudják tovább finanszírozni a közszolgáltatásokat. Bíznak abban, hogy őszig - ameddig a jogvédelmet kérték - rendeződnek a kormánnyal szembeni jogi viták, és addigra megérkezik az iparűzési adóból származó bevétel is.

A fővárosi szakszervezetek bevonásával a Karácsony-kormány alaposan mérlegeli, hogyan befolyásolhatja egy ilyen döntés a budapesti közszolgáltatások működését. Továbbá, arra kérte a BKK-t, hogy készítsen el egy vészforgatókönyvet, amelyet aktiválni lehet, ha a szolidaritási hozzájárulás miatt indított jogi eljárás kedvezőtlenül alakul.

A Fővárosi Önkormányzat több pert is indított a szolidaritási hozzájárulás miatt. Februárban Karácsony bejelentette, hogy kártérítési pert is kezdeményeznek, miután kiderült: Budapestnek 89 milliárd forintot kell befizetnie. A főpolgármester szerint az állam 39 milliárd forint támogatást ad különféle jogcímeken a fővárosnak, miközben 89 milliárdot von el tőlük.

Karácsony Gergely véleménye szerint Budapest a központi költségvetés nettó befizetője, ezért évente újabb jogi eljárásokat indítanak. A legfrissebb per a 2023-as szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban zajlott, és januárban született meg a bírósági döntés. A főpolgármester úgy értékeli, hogy a bíróság az ő érveiknek adott igazat, és reményeik szerint az Államkincstár visszautalja a 28,3 milliárd forintos összeget, valamint annak 6 milliárd forintnyi kamatát.

Sára Botond főispán nyilatkozatában azonban hangsúlyozta, hogy a bíróság teljesen eltérő következtetésre jutott, miszerint az Államkincstárnak nincs kötelezettsége semmiféle visszafizetésre. Ennek következtében a főváros kártérítési pert indított, hogy visszakapja ezt az összeget.

A 2024-es évre vonatkozóan is zajlik peres eljárás, ahol már közel 40 milliárd forint visszafizetését várják. A főváros a 2025-ös költségvetést úgy fogadtatta el, hogy az idei 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulásból csak 39 milliárddal számoltak, vagyis annyival, amennyit támogatásként megkapnak az államtól. A fennmaradó 50 milliárd forintot nem építették be a költségvetésbe.

Sára Botond emiatt bírósághoz fordult, a Kúria pedig kimondta: a fővárosnak be kell építenie a teljes összeget. A költségvetést ugyanakkor nem semmisítették meg.