A Tisza Párt sajnálatos módon kampánycéllá redukálta az Álomvölgy ügyét.
Jelenleg folyamatban van a kártalanítási per, amelynek során fény derül arra, hogy mekkora kártérítést kell Budakeszi önkormányzatának kifizetnie. A jogi eljárás mögött az áll, hogy a lakosság egyetértésével a helyi hatóság megakadályozta egy természetvédelmi területen tervezett építkezést, amelyhez már építési engedélyeket is kiadtak. Az önkormányzat saját hatáskörén belül döntött arról, hogy védetté nyilvánítja a területet, ami lehetetlenné tette a vállalkozó számára az építkezést. Ennek következményeként a vállalkozó kártérítési pert indított az önkormányzat ellen. Az eljárás hamarosan véget ér, és kiderül, hogy pontosan mekkora kártalanítási összeget köteles az önkormányzat kifizetni. Rosszabb esetben a kamatokkal együtt ez az összeg akár az egymilliárd forintot is megközelítheti.
Természetesen! Íme három alternatív megfogalmazás: 1. Három különböző opció áll rendelkezésre: 2. Háromféle választási lehetőség létezik: 3. Három variáció közül választhatsz: Remélem, ez segít! Ha másra van szükséged, szólj nyugodtan.
Jelenleg Baumgartner Antal, a pert kezdeményező tulajdonos, elutasítja az önkormányzattal való egyezkedést, miután a Kúria megállapította, hogy kárigénye megalapozott. Az ügy most a pátyi jegyző előtt folytatódik, ahol a kártalanítás mértékének meghatározása zajlik. Budakeszi önkormányzata hangsúlyozta, hogy ha kedvezőtlen döntés születik az összeggel kapcsolatban, akkor jogorvoslatért fognak folyamodni.
"A helyi védett rendeletünk Álomvölgyre vonatkozó építési korlátozásait a képviselő-testület a pertaktikai szempontok figyelembevételével az eredeti mértékben módosította, több jogi szakértő állásfoglalása és jogértelmezése alapján" - tájékoztatta az önkormányzat hivatalos kommunikációs csatornáján.
A Tisza Párt egy új honlapot indított, amely arra utal, hogy komoly lépéseket tettek az ügy érdekében. Ez valószínűleg a közelgő országgyűlési választásokra való felkészülés része. A közösségi médiában a helyi csoportokban újra népszerűsítették azokat a régi látványterveket, amelyekhez a szükséges építési engedélyek már régen elvesztek.
Ha az önkormányzat kifizetné a közel egy milliárd forintos kártérítést, az jelentős zavarokat idézhetne elő a helyi fejlesztések és közszolgáltatások terén.
Mint ismert, Kollár Kinga, a Tisza Párt uniós és fővárosi képviselője Brüsszelben arról beszélt, az uniós források megakasztásával fejlesztésektől, kórházfelújításoktól fosztották meg a magyar embereket, amit pozitívan értékelt, mert ami rossz az embereknek, az jó a Tiszának. Ugyanez zajlik kicsiben Budakeszin, a Tiszának kommunikációs értelemben mindkét forgató könyv előnyös, hiszen ha a vállalkozónak enged a kormánypárti vezetés, akkor a természetkárosítással támadhatják a jobboldali vezetőket, ha pedig magas kártérítést kell kifizetni, akkor a helyi emberek a bőrükön fogják érezni a döntés súlyát.
A körzethatárok változása miatt Fidesz választókerületi elnöke Czuczor Gergely lett, aki a témával kapcsolatban lapunknak elmondta: támogatásáról biztosította Győri Ottilia polgármestert a természetvédelmi terület megvédésében. Álláspontjuk szerint Álomvölgynek meg kell maradnia a természetnek, legoptimálisabb eset az lenne, ha meg tudnának egyezni a tulajdonosokkal vagy abban reménykedhetnek, hogy alacsonyabb kártérítési összeget állapít meg a bíróság, ami még beleférhet a város büdzséjébe.
Czuczor Gergely, aki egykor egyházi iskolák vezetőjeként tevékenykedett, lapunknak így nyilatkozott: „Küldetésem része, hogy a természeti értékeket, amelyek függetlenek mindenféle befolyástól, megőrizzem a jövő generációk számára.”
A tiszai hergelés történetének kiindulópontja Baumgartner 2017-es ambiciózus terve, amely nyolc mikro-farmgazdálkodásra alkalmas terület létrehozására irányult, mindezt "juhászlakok" formájában. A projekt megvalósításához szükséges előzetes szakhatósági engedélyeket is sikeresen beszerezte. Ekkor a tulajdonos felvette a kapcsolatot a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályával, ahonnan azt az információt kapta, hogy a nyolc, egyenként kétezer négyzetméteres terület kijelölése, és az ott tervezett NATURA 2000 besorolásnak megfelelő épületek felállítása természetvédelmi szempontból nem ütközik akadályokba.
A helyi önkormányzat emlékeztetett arra, hogy a folyamat leállítása érdekében a képviselő-testület egyhangú döntést hozott a területre vonatkozó változtatási tilalom bevezetéséről. Ez a lépés azt jelentette, hogy a területen a következő három évben semmiféle építkezés nem folytatható a vonatkozó jogszabályok értelmében. Ennek ellenére 2018-ban a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Földhivatali, Növény- és Talajvédelmi, Erdészeti Főosztálya mégis engedélyezte a telekalakítást.
A döntés óriási felháborodást keltett a tulajdonosok körében, ami arra ösztönözte őket, hogy jogi lépéseket tegyenek a tilalom eltörlése érdekében, és eljárást indítsanak Budakeszi önkormányzatával szemben.
Az Álomvölgy sorsa Budakeszin mindig is kiemelkedő közérdek volt. A helyi közösség folyamatosan harcolt a térség természeti kincseinek védelméért. Ezt a képviselő-testület teljes mértékben figyelembe vette, ezért 2020 nyarán döntött a terület helyi védettségének bevezetéséről, így garantálva, hogy a környék ne válhasson beépített területté.
Önkormányzatunk a bírósági eljárás során folyamatosan bízott abban, hogy természeti értékeink védelme prioritást élvez a profitorientált tevékenységekkel és a magántulajdonosok gazdasági érdekeivel szemben. Ennek ellenére a Kúria 2024. májusában hozott döntésében megerősítette, hogy a kártalanítás jogalapja fennáll, és a mikro-farmgazdálkodás a természetvédelmi törvény keretein belül értelmezhető mezőgazdálkodásnak minősül. Az e gazdálkodási formához kapcsolódó földterületeken a természetvédelmi kártalanítás alapját képezi a természetvédelmi érdekből bevezetett gazdasági korlátozás - áll a Kúria határozatában. Az önkormányzat hozzátette, hogy sajnos nincs lehetőségük az Alkotmánybírósághoz fordulni, mivel a jelen ügyben nem történt alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása.
