Jégvihar és sorsdöntő választások: ezt hozza Trump elnöki beiktatása!
Cikkünk frissül!
Extrém hideg és szigorú biztonsági intézkedések kísérik Donald Trump elnöki beiktatását, amely különleges körülmények között zajlik. Az Egyesült Államok 47. elnökeként, magyar idő szerint hétfőn délután hat órakor tér vissza a Fehér Házba Amerika régi-új vezetője. A beiktatási ceremónia Trump kérésére (és a megszokott hagyományoktól eltérve) nem a Capitolium előtti National Mall parkban, hanem az épület Rotunda termében fog megvalósulni.
A hideg és szeles időjárás is hozzájárul a helyzethez, hiszen Washington D.C.-t ezen a napon jeges vihar sújtja, és az esti órákra akár mínusz tíz fok is várható. Ezen kívül a biztonsági kockázatok is fontos szerepet játszanak a rendezvények lebonyolításában. Lévai Dániel külügyi szakértő az Infostartnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az elnöki kampány idején két merényletkísérlet is történt, ami miatt az elnököt egy dróntámadások ellen is védelmet nyújtó arzenállal biztosították Floridától Washingtonig tartó útja során. A nemzeti gárdisták jelentős erőkkel biztosítják az ünnepségeket, beleértve a Capital One Arénában tervezett nagyszabású beiktatási bulit is, ahol Trump 20 ezer lelkes rajongója előtt fog felszólalni, igaz, korábban 240 ezer jegyet osztottak ki a rendezvény iránt érdeklődők között.
Donald Trump és felesége, Melania magyar idő szerint négy óra után tettek látogatást a Fehér Ház északi szárnyában, ahol a leköszönő elnök, Joe Biden és felesége, Jill Biden várta őket. Ezt követően a két elnök ünnepélyesen átsétált a Capitolium Rotundájába, ahol a beiktatási ünnepség zajlott.
A Trump-stáb számos európai jobboldali és szélsőjobboldali politikai szereplőt hívott meg a beiktatási ünnepségre. Képviselteti magát a rendezvényen Georgia Meloni olasz miniszterelnök, a brit Nigel Farage, valamint a francia Eric Zemmour is. Orbán Viktor viszont nem lesz jelen az eseményen; helyette Gál Kinga, a Fidesz és a Patrióták EP-párt alelnöke fogja képviselni az Orbán-kabinetet Washingtonban. Orbán egyébként úgy nyilatkozott, hogy várhatóan a közeljövőben újra találkozik Amerika vezetőjével.
Nem mindennapi esemény lesz, amikor Donald Trump két Bibliára helyezve teszi le ünnepélyes esküjét. Az egyik Biblia egy történelmi relikvia, amelyet Abraham Lincoln elnök használt 1861-es beiktatásakor, míg a másik egy személyes példány, melyet Trump édesanyjától kapott 1955-ben. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a dupla Biblia-használat sem tudja elhomályosítani azt a tényt, hogy Trump lesz az első amerikai elnök, aki jogerősen bíróság által elítélt. A politikust tavaly májusban bűnösnek találták üzleti adatok meghamisításában, a vádak szerint manipulált elszámolásokat készített annak érdekében, hogy eltüntesse egy pornószínésznőnek kifizetett, több mint 400 ezer dolláros "bánatpénz" nyomait, amelyet a nő hallgatásának biztosítása érdekében adott át.
Beiktatása után Trump várhatóan egy jelentős beszédet fog mondani, amelyben összefoglalja a következő négy évre vonatkozó célkitűzéseit és az Amerikának tett ígéreteit. Ezt követően részt vesz az elnöki teremben egy aláírási ceremónián is. Az ígéretek megvalósítását gyakorlatilag már ekkor elkezdheti, hiszen amerikai híradások szerint Trump a beiktatását követő órákban körülbelül száz rendeletet kíván aláírni, amelyek főként a migráció és a határvédelem területére fókuszálnak. Ezzel azonnal érvénytelenítheti a Biden-adminisztráció korábbi intézkedéseit.
Az egyik ilyen, új rendelet a bevándorlók tömeges deportálásának megkezdése lehet, ami több mint 10 millió, papírok nélkül az Államokban illegálisan tartózkodó embert érinthet. Trump ebben az úgynevezett 42-es közegészségügyi jogszabályt is felhasználhatja, amit még a Covid-járvány idején alkalmaztak, és ami megkönnyítheti a bevándorlók megállítását, kitoloncolását. Az új elnök megszüntetné a születéssel automatikusan megszerezhető amerikai állampolgárság intézményét - bár ennek joggyakorlatát az amerikai alkotmány is védi.
Donald Trump továbbá már január 20-én amnesztiát adhat annak az 1500 ember nagy részének, akit a Capitolium 2021. januári ostroma miatt ítéltek el. Mint ismert, Trump 2020-as választási veresége miatt felbőszült hívei csalást emlegetve ostromolták meg az amerikai törvényhozás épületét - indulataikat szította a régi-új elnök is, aki maga szervezte a tüntetésként induló tiltakozást. Az összecsapások következtében öt civil és egy rendőr meghalt, 140 rendfenntartó megsérült. A résztvevők közül 900-an később elismerték bűnösségüket, de Trump szerint ezt nyomás alatt, egy korrupt rendszer bosszújától tartva tették. Az elnök azt ugyanakkor jelezte, hogy lehetnek kivételek, a radikális és őrült tiltakozóknak ő sem adna kegyelmet.
Trump újbóli hatalomra kerülése drámai átalakulásokat idézhet elő az Egyesült Államok diplomáciai és külkereskedelmi viszonyaiban. A republikánus elnök ambíciói, mondhatni, aggasztóak: nem kevesebbre áhítozik, mint hogy Kanadát Amerika 51. tagállamává nyilvánítsa. Ennek érdekében hajlandó brutális lépéseket tenni, például 25%-os vámot vetne ki a kanadai termékekre, hogy egyfajta gazdasági kényszerhelyzetbe hozza szomszédját. Justin Trudeau, Kanada leköszönő miniszterelnöke, csupán egy legyintéssel hárította el ezt a nagyravágyó tervet, utalva arra, hogy a lehetőségek olyan valószínűtlenek, mint egy hógolyó túlélése a pokolban. Azonban felmerül a kérdés: vajon Trump mennyire ragaszkodik ehhez a látszólag irreális vízióhoz?
Az új elnök emellett akár katonai erő bevetésével annektálná a Panama-csatornát, és Dániától is meg akarja szerezni a hivatalosan a Dán Királyság fennhatósága alá tartozó, azonban autonómiával és saját kormányzással bíró Grönland szigetét is. Ezekre a területi igényekre Trump minden érintettől határozott "nem" választ kapott, ám ez nem jelenti, hogy fel is adná nagyra vágyó terveit.
Beiktatása előtt Donald Trump grandiózus terveket szőtt az orosz-ukrán háború lezárásáról, kijelentette, hogy akár 24 órán belül képes lenne békét teremteni a konfliktusban álló felek között. A CNN értesülései szerint eddig mindössze annyi valósult meg, hogy az elnök utasította tanácsadóit: a beiktatás után közvetlenül szervezzenek számára egy telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A hírek szerint Trump nemzetbiztonsági szakértői hetek óta azon fáradoznak, hogy ezt az egy hívást előkészítsék, ami nem éppen arra utal, hogy az eredmények gyorsan megérkeznének.
Tisztázatlan továbbá, hogy az új amerikai elnök fenntartja-e az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást eddigi, Biden-érában kialakított szintjét, vagy visszavágja a fegyverszállítmányok mennyiségét is. Az elhúzódó harc ugyanakkor kifejezetten káros lehet az új vezető számára: mint Stephen Bannon, Trump volt stratégiai tanácsadója fogalmazott a Politicónak, az elnök beleragadhat a konfliktusba, ami Nixon vietnámi kudarcához mérhető veszteség lenne számára.
