Újabb konfliktus küszöbén állhat a világ legnagyobb népességű országai, amelyek a Himalája térségében egymásnak feszülhetnek egy létfontosságú erőforrásért. A feszültségek fokozódása aggasztó jelenség, mivel a régió gazdasági és politikai stabilitása foro
India és Kína között a rivalizálás már a két ország megalakulása óta folyamatosan jelen van. Az al-Dzsazíra elemzésében kiemelik, hogy a legújabb feszültség forrása az édesvíz-készletek körüli ellentét, amelyben Kína egyértelmű előnyben van, és ez a helyzet tovább bonyolítja a két ország közötti viszonyt.
Kormányellenes demonstrációk robbantak ki India északkeleti részén, Arunácsal Prades államban, amelyet Peking is követel. A feszültség forrása Újdelhi nagyszabású gátépítési terve, amely a Sziang folyón valósulna meg, és amely súlyosan érintené a helyi közösségek földjeit a vízkészletek fenntartása érdekében. A 13,2 milliárd dolláros projekt keretében tervezett vízerőmű 11 000 MW kapacitásával a világ legnagyobb létesítményei közé emelkedne. Az elképzelések alapján a gát mögött felhalmozódó víz miatt a helyieknek el kellene hagyniuk otthonaikat, ami mintegy 20 települést érintene. A kormány a demonstrációk ellenére rendvédelmi erőket vezényelt a térségbe, hogy megfékezze a tiltakozásokat. A beruházás nem csupán a helyi lakosokat érinti, hanem része annak a szélesebb körű versengésnek, amely Kína és India között zajlik az édesvízkészletekért. Az elmúlt években ezek a nézeteltérések már komoly összecsapásokhoz is vezettek.
2020-ban a határvonalak körüli feszültségek és a folyóvölgy fölötti ellenőrzésért vívott harcok következtében számos katona tragikus módon életét veszítette a lőfegyverek nélküli összecsapások során.
A Sziang folyó forrása Tibet magányos hegyvidékén található, ám ahogy Indiába érkezik, úgy egyre szélesebbé és impozánsabbá válik. Az indiai területeken gyakran Brahmaputra néven emlegetik, ami a helyi kultúrában és földrajzban egyaránt jelentős szerepet játszik. A folyó végül Banglades irányába halad, ahol a Bengáli-öbölbe torkollik, gazdagítva ezzel a régió ökoszisztémáját. A Sziang különleges földrajzi elhelyezkedése miatt a felső szakasz Kínában található, és Peking ezt a lehetőséget igyekszik kihasználni. A folyó kínai szakasza, amelyet Yarlung Zangbónak hívnak, a világ legnagyobb gátjának építésének középpontjába került. Ez a monumentalitás a 2020-ban bejelentett kínai projekt részeként valósulna meg. Az indiai válaszlépés sem maradt el: a helyi hatóságok egy nagyméretű gát megépítését tervezik, amely célja a folyó felsőbb szakaszának okozta zavarok és károk mérséklése. Ez a gát várhatóan hatékonyan tudna működni mind aszályos, mind áradásos időszakokban, így hozzájárulva a térség vízgazdálkodásának javításához.
a gátépítési projektek révén jelentős mennyiségű energia nyerhető ki. A környezetvédők azonban figyelmeztetnek arra, hogy a gátak megépítése drámai módon megváltoztathatja a helyi ökoszisztémát, és hosszú távú következményekkel járhat a természeti egyensúlyra. A Himalája ezen szakasza nemcsak a földrengések miatt kockázatos, hanem a helyi vízrendszerek és élővilág védelme szempontjából is. Kína ambiciózus tervei, amelyek a 2060-ra kitűzött "zéró kibocsátás" célkitűzés elérésére irányulnak, komoly kihívások elé állítják a döntéshozókat. Míg a hatalmas vízesések és a hegyek által kínált potenciál valóban lenyűgöző, a természetes táj megóvása és a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében sürgős lépésekre van szükség. Az energiaigény kielégítése és a környezet védelme közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú feladat a régió jövője szempontjából.
Évente körülbelül 300 milliárd kilowattóra villamos energiát fog előállítani a gátrendszer.
Bár ezek a beruházások elsőre csupán gazdasági fejlődésnek tűnnek, a háttérben egy komoly nagyhatalmi rivalizálás bontakozik ki. India számára különösen aggasztó, hogy Kína potenciálisan elérheti, hogy a vízforrásokat tőle elvonja, ezzel létfontosságú természeti erőforrásaitól fosztva meg. Újdelhiben folyamatosan attól tartanak, hogy a felső szakaszon épülő gátak révén Kína megpróbálja majd elterelni a folyót, ezzel súlyos következményeket okozva déli szomszédja számára. Noha hivatalosan létezik megállapodás az erőforrások közös használatáról, a gyakorlatban a felek gyakran nem tartják be ezt az egyezséget. A gátrendszerek körüli feszültség már éles vitát generált Újdelhi és Peking között, amelynek megoldása a kölcsönös bizalom erősítésében rejlik, ám erre sajnos nem sok esély mutatkozik. A konfliktusban Banglades is érintett, hiszen számára létfontosságú, hogy Kína ne befolyásolja a folyó vízhozamát, így biztosítva a szükséges vízmennyiséget. Ez a helyzet lehetőséget teremt Indiával való együttműködésükre, amelyben közösen léphetnek fel a keleti nagyhatalom törekvéseivel szemben.
