Friss bizonyítékok kerültek napvilágra a Balti-tengeren történt kábelszakadással kapcsolatban.
A Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 villamosvezeték még december 25-én rongálódott meg, emiatt karácsonykor leállt az áramszállítás és négy telekommunikációs kábel is megsérült. A finn rendőrség közzétett egy felvételt a feltételezett tettes tankerhajóról.
A víz alatti felvételek tanúsága szerint a hajótörzsön olyan sérülések figyelhetők meg, melyeket a rendőrség szerint a horgonylánc okozhatott. A finn hatóságok véleménye szerint ez újabb bizonyíték arra, hogy a vezetéken keletkezett károkért a tanker horgonya a felelős. A tengerfenéken is hasonló nyomokat fedeztek fel, amelyek megerősítik ezt a feltételezést.
Az Eagle S jelenleg Helsinkitől keletre horgonyoz, miután a miután a finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózó, de az EU szerint Oroszország úgynevezett árnyékflottájához tartozó tankert.
Az ügyben jelenleg nyomozás zajlik; a hétfős legénységet hétfőn hallgatták meg. Az információk alapján a legénység tagjai együttműködtek a finn hatóságokkal, azonban gyanúsítottként vannak nyilvántartva az ügy kapcsán, és utazási korlátozásokkal sújtották őket.
A történtek kiderítése szempontjából további nyomokat remél a rendőrség a fedélzeti műszerek adatainak kiértékelésétől, különösen, ami a hajó útvonalát illeti.
A Helsingin Sanomat, a helyi sajtó egyik prominens képviselője szerint a hajót üzemeltető vállalat egy finn jogászt bízott meg azzal a feladattal, hogy jogi lépéseket tegyen a tanker szabadon engedése érdekében.
A finn biztonsági hatóságok jelezték, hogy a hajót alapos ellenőrzésnek vetik alá, hogy feltárják az esetleges hiányosságokat – számolt be róla az MTI. Az STT hírügynökség a Traficom finn szállítmányozási és távközlési hatóságra hivatkozva tette közzé, hogy a tanker végső soron visszatartható, amíg a megállapított problémák megoldása meg nem történik.
Ahogy korábban említettük, december 25-én megszakadt a Finnország és Észtország közötti Estlink2 tenger alatti elektromos kábel, ami következtében aznap 12 óra 26 perckor leállt az áramszolgáltatás a vonalon. Ezen kívül négy telekommunikációs vezeték is károsodott.
A balesetet követően a finn áramszolgáltató nem zárta ki a szabotázs lehetőségét. Az észt áramszolgáltató viszont arról tájékoztatott, hogy a kiesett Estlink2 ellenére a balti állam rendelkezik elegendő elektromos árammal, így az áramszolgáltatás folyamatosságában nem várható zavar.
Ez nem először fordult elő, hogy a Balti-tenger mélyén futó kábelek sérültek. A közelmúltban, egy hónappal ezelőtt, két távközlési kábel szakadt el Dánia és Svédország között, ami miatt szabotázsgyanú merült fel. A figyelem hamarosan egy kínai hajóra irányult, amely éppen a kábel meghibásodásának időpontjában haladt el a helyszín felett. Kína azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy a svéd ügyészség átvizsgálja a hajót, amely a baleset után elhagyta a területet.
A tenger mélyén futó kábelek alapvető szerepet játszanak a globális internetkapcsolat fenntartásában, hiszen több mint 1,4 millió kilométernyi, fémburkolattal ellátott üvegszálas kábel szeli át a világ óceánjait. A Financial Times 2023-ban figyelmeztetett arra, hogy a tengereken egy újfajta hidegháború bontakozik ki. A kábelek sebezhetősége, amely lehetőséget adhat a kémkedésre és a szabotázsra, egyre inkább aggasztja a nemzetállamokat. Ennek következményeként sok kormány fokozottan védelmezi a saját felségvizeit, ami jelentős késedelmeket okoz a kábelek telepítéséhez és karbantartásához szükséges engedélyek beszerzésében.
