Fedezd fel a Holt-tengeri tekercsek új dimenzióját! E különleges írások kora most egy új fényben tündököl, feltárva ősi titkokat és kulturális kincseket, amelyek évszázadok óta várták, hogy újra felfedezzék őket. Az elmúlt évtizedek kutatásai és a modern

A vizsgálat során 135 tekercset elemeztek. Az eredmények szerint sok kézirat sokkal régebbi, mint korábban gondolták. A hagyományosan Kr. e. 150 és Kr. e. 50 közé datált hasmoneus írású tekercsek egy része akár a Kr. e. 3. század végéről is származhat.

A kutatók a heródesi írás vizsgálata során is meglepő eredményre jutottak. Ez az írásstílus már a Kr. e. 2. század végén létezett, nem pedig csak a Kr. e. 1. század közepétől, ahogyan azt korábban vélték.

A bibliai szerzők korához kapcsolódó fragmentumok egyedülálló betekintést nyújtanak a régmúlt idők kulturális és vallási világába. Ezek a töredékek nem csupán irodalmi értékükkel bírnak, hanem a társadalmi és történelmi kontextus megértéséhez is elengedhetetlenek. A különböző írások és kéziratok, amelyek az ősi szövegek részeként maradtak fenn, gazdagítják a vallási narratívákat és segítenek feltárni a korabeli gondolkodásmódot. A bibliai szövegek töredékei tehát nem csupán múltnak tűnnek, hanem élő tanúi a hit és a kultúra fejlődésének, amely a mai napig hatással van a világra.

A kutatás különösen fontos felfedezése, hogy Dániel és Prédikátor könyvének két töredéke a Kr. e. 2. vagy 3. századból származik. Ez azt jelenti, hogy ezek a szövegek azonos korszakban íródtak, mint amelyben feltételezhetően éltek a Biblia névtelen szerzői.

Ez az első olyan alkalom, amikor bibliai töredékek ilyen nagy valószínűséggel köthetők azokhoz az időkhöz, amelyekben a szerzőik élhettek. A felfedezés kézzelfogható bizonyítékot nyújt a Biblia eredetének és szövegeinek továbbadásának vizsgálatához.

Új megközelítés a kormeghatározás precizitásának növelésére

A pisai kutatócsoport, melynek élén Ilaria Degano és Maria Perla Colombini professzorok, valamint Dr. Jacopo La Nasa álltak a Kémia és Ipari Kémia Tanszékről, izgalmas kihívás elé nézett. Feladatuk az volt, hogy precízen eltávolítsák a töredékekből származó szennyeződéseket, különös figyelmet fordítva a korábbi restaurálási munkálatok során alkalmazott anyagokra.

"A célunk az volt, hogy a kormeghatározásra benyújtott minták maximálisan tiszták legyenek, és mentesek a torzító maradványoktól" – nyilatkozta Ilaria Degano professzor. A kutatócsoport ennek érdekében egy különleges protokollt dolgozott ki és validált, amely képes volt eltávolítani a szennyeződéseket anélkül, hogy a minták szerkezetét sértené.

A módszer ellenőrzésére analitikai eszközöket vetettek be. A kihívás kiemelkedőnek bizonyult, mivel rendkívül törékeny és egyedi mintákon folytatták a munkát. Ez az innovatív megközelítés a jövőbeli kutatások során más ókori kéziratokra is kiterjeszthető, és potenciálisan új normákat állíthat fel a radiometrikus kormeghatározásra előkészített minták elemzésében.