Új lehetőség nyílik a megújuló energia és energiatároló projektek támogatására, hiszen készül egy friss céges pályázat, amely célja az ilyen irányú beruházások elősegítése.

Hamarosan új pályázat nyílhat a hazai energiaintenzív vállalkozások számára, melyen energiatároló és opcionálisan megújuló alapú energiatermelő beruházásaikhoz nyerhetnek el vissza nem térítendő támogatást. A kiválasztási eljárás fontos eleme lehet az elérhető önellátás mértéke, amelyre vonatkozóan a pályázóknak kellene adatokat bemutatniuk fogyasztási adataik és a tervezett projekt műszaki tartalma alapján. A cél az, hogy a beruházásokkal elérhető nagyobb energiafüggetlenség révén hosszú távon csökkenhessenek a vállalatok energiaköltségei, ezáltal pedig erősödhessen a versenyképességük.

Értesüléseink alapján az Energiaügyi Minisztérium jelenleg szakmai szervezetek és vállalatok bevonásával dolgozik egy új felhívás kidolgozásán. Ennek a kezdeményezésnek a középpontjában az ipari energiafogyasztók költségeinek csökkentése áll, amelyet a zöldberuházások révén elérhető nagyobb energiafüggetlenség biztosítása érdekében terveznek. A tervezet szerint a pályázati lehetőségek között nemcsak a jelentős energiafogyasztó iparvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások is részt vehetnének. Ugyanakkor nem lenne meglepő, ha a végső kiírásban ez a lehetőség mégsem valósulna meg, különösen figyelembe véve, hogy a Demján Sándor Program már kínál támogatást a mikro-, kis- és középvállalkozások számára hasonló célok érdekében.

Ez a megállapítás összhangban áll Lantos Csaba energiaügyi miniszter év végi bejelentésével, amelyben arról tájékoztatott, hogy az energiaintenzív vállalatok és a kisvállalkozások számára speciális támogatási programokat kívánnak kidolgozni.

A konstrukció várhatóan kifejezetten célzottan fog működni.

a jelentős energiafogyasztó vállalatok számára nyújthat majd beruházási támogatást energiatároló létesítmények telepítésére, továbbá ehhez csatlakozó megújulóenergia-termelésre.

A pályázat célja, hogy a vállalatok számára támogatást nyújtson költségeik mérséklésében, továbbá elősegítse a megújuló villamosenergia- és hőtermelés, valamint az ehhez kapcsolódó energiatárolási lehetőségek által biztosított nagyobb önállóság elérését.

A helyi villamosenergia-igények volumene és az igények várható növekedése folyamatos terhelést jelent- és rendelkezésre állást követel meg a villamos hálózat elemei esetén, ami jelentős hálózati tervezést és folyamatos fejlesztést igényel, ez pedig végső soron az ipari energiafogyasztás költségeiben is megjelenik.

A villamosenergia- és hőtárolási megoldások ösztönzése arra irányul, hogy leküzdjük a megújuló energiaforrások használatának korlátait. Ennek érdekében célunk olyan technológiák fejlesztése, amelyek képesek jelentős energiamennyiségeket tárolni akár napokon belül, de hosszabb időszakokra is. Ezek a fejlesztések nemcsak a vállalatok önellátását fokozhatják, hanem a rendszeres kiadások mérséklésével is hozzájárulhatnak a versenyképes működéshez.

Ha tehát megvalósul a pályázat kiírása, az jelentős segítséget nyújthat a közelmúltban Európában a legmagasabb áramdíjakat viselő magyar vállalatoknak energiaköltségeik csökkentésében. Ezt a lépést követően, január végén, a kormány az ipari fogyasztók terheinek enyhítése érdekében öt évre felfüggesztette a nagy napelemparkok és más megújuló energiaforrásokat támogató kötelező átvételi ár inflációkövetését, amelyet az energiafogyasztó cégeknek kellett megfizetniük. A döntés részleteiről és annak fogadtatásáról itt olvashatnak bővebben.

A pályázati támogatások révén megvalósuló beruházások nem csupán a hazai energiaintenzív iparvállalatok versenyképességét hivatottak növelni, hanem közvetve hozzájárulnak Magyarország villamosenergia-importfüggőségének mérsékléséhez is. Ennek alapja, hogy ezek a fejlesztések lehetővé teszik a vállalatok számára a hálózati áram iránti igényük részbeni csökkentését.

A terv szerint a kiválasztási eljárás fontos eleme lenne az elérhető önellátás mértéke, amely historikus fogyasztási adatok és a projekt műszaki tartalma alapján határozható meg:

A pályázóknak kötelezően be kell mutatniuk konkrét számadatokat arról, hogyan kívánják a beruházás révén fokozni az önellátás mértékét.

Amennyiben a kedvezményezett a pályázat benyújtásának időpontjában már rendelkezik működő megújuló energiaforrást hasznosító kapacitással, akkor az energiatároló beszerzése és a telepítési folyamat során szükséges építési tevékenységek külön támogatásban részesülhetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy önállóan nem támogathatóak azok a beruházások, amelyek a saját felhasználású megújuló villamosenergia- és/vagy hőtermelést célozzák.

A támogatható energiatároló technológiák spektruma magában foglalná

Az opcionális tevékenységként támogatható saját felhasználási célú megújuló villamosenergia- és/vagy hőtermelési technológiák közé a fotovoltaikus energiatermelés, a szélenergia-termelés és a hőszivattyú (sekély geotermikus) kapacitás kiépítése tartozna. A támogatást igénylőnek azt is vállalnia kellene, hogy addicionális tároló kapacitás esetében a tárolt energia legalább 75%-át közvetlenül csatlakoztatott megújuló energiaforrásokból tárolja.

A tervezetben szereplő pénzügyi keretösszeg 50 milliárd forint, amelyből 25-25 milliárd forintot szánnak a nagyvállalatok, illetve a mikro-, kis- és középvállalatok támogatására. Fontos megjegyezni, hogy ezek az összegek az igények alakulását figyelembe véve átcsoportosíthatók. A pályázatok során igényelhető támogatás minimum 65 millió forint, maximum pedig 5 milliárd forint lehet, amely előleggel és utófinanszírozással érkezik. A támogatás mértéke a kedvezményezett vállalatok méretétől függően változik: mikro- és kisvállalatok esetén 50%, közepes vállalatoknál 40%, míg nagyvállalatoknál 30% támogatási intenzitásra lehet számítani.

A forrást az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének aukcióiból származó kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel képezné. E bevételeket a Modernizációs Alap kezeli, amely teljesen független uniós alap a kohéziós és helyreállítási forrásoktól. Ennek következtében a Magyarország és a Bizottság között folyó jogállamisági viták, valamint a folyósítási feltételek nem befolyásolják ezt az alapot.

Ahogy korábban már említettük, a nemzetközi irányzatoknak megfelelően a magyar villamosenergia-rendszerben is dinamikusan növekszik az energiatároló kapacitások volumene. Jelenleg a kizárólag akkumulátoros technológiát alkalmazó forrástípus beépített teljesítménye 2023 végén 21,8 megawattról (MW) 2025 elejére várhatóan 55,3 MW-ra emelkedik.

A kormány hosszú távú stratégiájának középpontjában áll, hogy az időjárás függvényében működő megújuló energiaforrások beépített teljesítőképességét 2030-ig 13 GW-ra emelje. E cél elérése érdekében az energiatároló kapacitást 2026-ra 500-600 MW-ra, míg 2030-ra 1 GW-ra kívánják növelni. Az akkumulátorok mellett a jövő energiarendszerében egyre nagyobb szerepet kaphatnak olyan innovatív technológiák, mint a sűrített levegős tárolás, a szivattyús tározók vagy a hőtároló rendszerek. Ezen kívül a hazai hidrogéngazdaság fejlesztése is hozzájárulhat a fenntartható energetikai célok megvalósításához.

A stratégiai célok megvalósítását jelentősen elősegítik az energiapiac szereplői, a kis- és középvállalkozások, valamint a lakossági napelemes beruházásokhoz nyújtott (valamint ígért) pályázati támogatások. Ezen kívül a MAVIR energiatároló-telepítései, valamint a fent említett konstrukciók kiírása is kulcsszerepet játszik e folyamatokban.