Riasztó, ami hazánkkal zajlik: nem tűr halasztást, cselekednünk kell - Agro Napló
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legfrissebb kutatása rávilágít arra, hogy Magyarország és a Balkán-félsziget az európai térség leggyorsabban melegedő és száradó területei közé tartozik, ami a klímaváltozás következményeként áll fenn. Szabó Péter doktorandusz, aki az ELTE Meteorológiai Tanszékén végez kutatásokat és a Másfélfok című projekt egyik szerzője, hangsúlyozza, hogy míg Északnyugat-Európában az Atlanti-óceán hatékonyan mérsékli a felmelegedés hatásait, addig a Földközi-tenger hatása már jóval csekélyebb. Ennek következtében a mi térségünk hőmérséklete sokkal drasztikusabb emelkedésen ment keresztül, mint a globális átlag.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó területei közé sorolhatók a klímaváltozás következtében. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak lesznek, ami az aszályok gyakoribbá válását és fokozott súlyosságát vonja maga után. A 2020-as években a felmelegedés üteme ismét felgyorsul, és az idei év is megerősíti ezt a trendet - írja az Infostart.
A szakértők az 1971 óta gyűjtött nyári hőmérsékleti és csapadéki adatokat elemezték az európai E-OBS adatbázis segítségével, amely a nemzeti meteorológiai szolgálatok állomásainak megfigyelésein alapul. Az elemzések alapján a legszembetűnőbb tendencia az északnyugat-délkelet irányú melegedés, amely az elmúlt több mint ötven évben figyelhető meg – mondta el Szabó Péter. Példaként említette, hogy míg Írországban mindössze 1 Celsius-fok alatti emelkedés tapasztalható, ami statisztikailag elhanyagolható, addig a Balkánon, valamint Magyarországon és a keleti szomszédainknál akár 3-4 Celsius-fokkal is nőtt a nyári hőmérséklet, ami jelentősen túllépi a globális átlagot.
A csapadékadatok alapján Európa egy megosztott képet mutat: az északi régiók, mint Írország, Svédország és Dánia, 30%-os növekedést tapasztalnak, míg a kontinens más részein, különösen hazánk környékén, 25-40%-os csökkenés figyelhető meg. Ezek a százalékos értékek azonban kissé félrevezetőek lehetnek, hiszen míg Portugáliában a csökkenés aránya kétszer akkora, mint Svájcban, a milliméteres csapadékmennyiség éppen fordított képet mutat. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy Portugália nyári időszakban szárazabb éghajlatú, így a csapadék elvesztése még drasztikusabb hatást gyakorol.
- hívta fel a figyelmet Szabó Péter.
A legfrissebb tanulmányok alapján térségünk fokozatosan a szárazabb, kontinentális éghajlat felé mozdul el, amelynek következtében a nyarak egyre szárazabbak és melegebbek lesznek. Az ELTE doktorandusza hangsúlyozta, hogy míg Északnyugat-Európában az Atlanti-óceán jelentős mértékben tompítja a felmelegedés hatásait, addig a Földközi-tenger e tekintetben már sokkal kevésbé hatékony. Ennek következményeként térségünk sokkal intenzívebben tapasztalja meg a globális felmelegedést, mint a világátlag.
A globális felmelegedés ugyanakkor nem egy lineáris folyamat - szögezte le Szabó Péter. Európában a 2005-2010 közötti időszakban átmenetileg lassult, több országban meg is állt, a 2020-as évvel kezdődően azonban újra exponenciálisa emelkedik a hőmérséklet. Az elmúlt öt évben extrém mód érvényesültek a nagy hatások: történelmi aszályok, hirtelen jött árvizek, ami arra figyelmeztet: alkalmazkodási stratégiákra van szükség, ám ezek megvalósítása éppen e kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre költségesebb és nehezebben kivitelezhető lesz - emelte ki az éghajlatkutató.
