Horváth József megállapítja, hogy a nácizmus borzalmas tettei következtében Németországban hosszú évtizedeken át tartó vezeklés zajlott, melynek eredményeként új típusú antiszemitizmus kezdett el teret nyerni.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója és biztonságpolitikai szakértő, a Vasárnapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Nyugat-Európa jelenleg egy mérföldkőhöz érkezett. Azok a hagyományos nézetek, amelyeket a balliberális elit hirdetett a multikulturalizmus, a sokszínűség és a szexuális másság elfogadása kapcsán, mostanra kezdenek megkérdőjeleződni, és látszólag összeomlanak.

Néhány nappal ezelőtt Barbara Slowik, Berlin rendőrfőkapitánya, figyelmeztette a zsidó közösséget és a homoszexuálisokat, hogy fokozott óvatossággal járjanak el a német főváros egyes városrészeiben.

Kétségtelen, hogy Berlinben, mint sok más városban is, előfordulhatnak támadások azok ellen, akik kipát viselnek vagy az azonos neműek közötti nyilvános megnyilvánulásokat vállalnak, például kézen fogva sétálnak. Ez a jelenség sajnos részét képezi a társadalmi feszültségeknek és a diszkriminációnak, amelyek különböző formákban – mint például vallási vagy szexuális orientációval kapcsolatos előítéletek – jelennek meg. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy Berlin, mint sokszínű metropolisz, számos olyan közösséggel büszkélkedhet, amelyek támogatják az elfogadást és a toleranciát. A helyi hatóságok és civil szervezetek is folyamatosan dolgoznak a diszkrét és nyílt támadások elleni védelem érdekében, hogy mindenki biztonságban élhesse meg identitását.

Jelenleg Nyugat-Európa egy olyan fordulóponthoz érkezett, ahol azok a hagyományos nézetek, amelyeket eddig a balliberális elit hirdetett a multikulturalizmusról, a sokszínűségről és a szexuális másság elfogadásáról, most mind-mind meginognak, sőt, látványosan összeomlanak. Ennek következményeként egyre nagyobb a feszültség, és ez a robaj nem véletlen. Azonban a balliberális politikai vezetők egyelőre nem tudják, hogyan reagáljanak erre a helyzetre, és szinte képtelenek beismerni, hogy esetleg tévedtek, vagy hogy rossz úton jártak. Most, a karácsonyi időszak küszöbén, azt sulykolják, hogy az emberek ne viseljenek kipát, mert terrorfenyegetés leselkedik rájuk, és a homoszexuális párok se merjenek kézen fogva közlekedni, mert radikális iszlamisták támadhatják meg őket. Az ünnepek alatt fokozott veszélyre hivatkoznak, miközben Nyugat-Európában a terrorveszély – akár egyéni támadásokról van szó – folyamatosan jelen van, függetlenül attól, hogy éppen keresztény ünnep zajlik-e. Sajnos, a keresztény ünnepek szimbólumait az a bizonyos elit, akiről már szóltam, kiüresítette. Sok helyen már nem is használják a „karácsonyi vásár” kifejezést, és Jézus születéséről való beszéd helyett fenyőünnepekről és különféle fényünnepekről esik szó. Ezzel a lépéssel pedig sikerült aláásni a társadalom alapvető értékeinek tiszteletét.

Németországban az antiszemitizmus egy különösen érzékeny téma, amely a második világháború sötét öröksége miatt folyamatosan jelen van a társadalmi diskurzusban. Ezen felül, a nyugat-európai szivárványos közösségek megerősödése új dimenziókat ad a helyzethez, hiszen úgy tűnik, hogy a társadalom identitásának alapjai meginognak. Az aktuális események tükrében egyre inkább látható, hogy a kulturális és történelmi feszültségek miként formálják a német társadalmat.

- Abszolút mértékben. Németország, ahogy ön is említette, a második világháború borzalmai után hosszú-hosszú évtizedekig vezekelt. A nácizmus rémtettei miatt, a holokauszt miatt. Ezzel szemben most egy újfajta antiszemitizmus jelent meg az országban, ez pedig a radikális iszlámból fakadó antiszemitizmus. Ez az elmúlt 9 évben, 2015-től az illegális migráció tömegessé válásával és folyamatosságával egy olyan lökést adott Nyugat-Európában a radikális iszlámnak és az ebből fakadó antiszemitizmusnak, illetve Izrael-ellenességnek, aminek a következményeivel a német politikai elit nem mer szembenézni. Több millió illegális migráns él az országukban, akik már potenciális szavazók is, hiszen a széteső balliberális kormány most nyújtotta be a könnyített állampolgársághoz jutási törvény tervezetét. S míg a német állam az elmúlt hat évtizedben a szélsőjobboldallal szemben konzekvensen és radikálisan fellépett, úgy most az iszlámból fakadó antiszemitizmussal szemben már egész egyszerűen - sajnálatos módon - nem mernek fellépni, mert félnek attól, hogy az iszlám gyökerű potenciális szavazóikat elveszítik.

Horváth József emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány idején a zéró tolerancia politikáját hirdették meg, amelynek célja az volt, hogy Budapesten megakadályozzák a neonáci felvonulásokat és meneteléseket. Ezek az események a Horn-kormány időszakában folyamatosan zajlottak, majd a Gyurcsány-kormány alatt ismét felélénkültek. A politikai vezetés már 1998 és 2002 között arra utasította a magyar titkosszolgálatokat, hogy tegyenek meg mindent a zéró tolerancia elvének érvényesítése érdekében.

"Amit elértünk, az az, hogy Budapest utcáin nem vonultak fel fogaskerekes zászlóval Szabó Albert különös múltú emberei, és 2010-ben ez a politikai irányvonal tovább folytatódott az újjáalakult Orbán-kormány időszakában - fogalmazott."

A Vasárnap.hu-nak az antiszemitizmusról, illetve arról, hogy ez hazánkban miért nem képzelhető el Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője azt mondta, hogy

Magyarország biztonsága azon alapul, hogy határainkat sikeresen megóvtuk. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a döntés kizárólag a magyar emberek kezében legyen arról, kivel szeretnének közösséget vállalni, kikkel osztják meg mindennapjaikat, és kiket engednek be az ország területére.

- Ezen alapelv következtében már közel egy évtizede támadások kereszttüzében állunk, az első jelentős illegális bevándorlási hullám óta. Ennek ellenére mi továbbra is kitartunk és megőrizzük az álláspontunkat - fogalmazott.

A berlini eset, valamint a legutóbbi belga események világosan tükrözik, hogy álláspontunk helytálló, és Nyugat-Európa bevándorláspolitikája súlyos tévedéseken alapul. Az ott élő zsidó közösség, de a nem zsidó állampolgárok is egyre inkább érzik a mindennapi életükben a biztonság hiányát, amelyet az erőszakos cselekmények egyre növekvő száma okoz.

„Tedd egyedivé a mondanivalódat!” – javasolta Hollik István.