"Futó hidegrázás járta át a gerincemet! A Föld nem csupán megrepedt, hanem úgy tűnik, hogy meg is hajlott."

Eddig rosszul használtuk a mikrót - ez az oka, hogy a tányér forró, az étel pedig hideg marad

Jesse Kearse geofizikus és munkatársa, Kaneko Josihiro, a Kiotói Egyetem kutatója, részletesebb elemzést végezve arra a következtetésre jutott, hogy a felvétel elsőként szolgál közvetlen vizuális bizonyítékként az ívelt törésvonal-eltolódás létezésére.

A földrengéskutatók rendszeresen felfedezik az ívelt karcolásnyomokat, amelyek más néven slickenline-ok. Ezek a nyomok akkor alakulnak ki, amikor a kőzettömbök elcsúsznak egymáson. Érdekes módon azonban eddig még soha nem sikerült dokumentálni, hogyan zajlik magának az elmozdulásnak a folyamata.

A legfrissebb felvétel pótolja ezt a hiányzó láncszemet, és jelentős mértékben elősegítheti a kutatók munkáját, lehetővé téve számukra, hogy precízebb modelleket fejlesszenek ki a földrengések alatt zajló törésfolyamatok megértéséhez. Ezt a megállapítást tartalmazza az a tanulmány, amely a The Seismic Record című folyóiratban látott napvilágot.

A felvételt egy térfigyelő kamera rögzítette, amely a mianmari Sagaing-törésvonal közelében, kelet felé helyezkedett el. A földrengés 2025. március 28-án következett be, és a Richter-skála szerint 7,7-es erősséget ért el. A kamera körülbelül 20 méterre volt a törésvonal mentén, míg a rengés epicentrumától mintegy 120 kilométer távolságra helyezkedett el. A látvány lenyűgöző: a földterület a törésvonal mentén észak felé mozdul el, és ez a részletesség példa nélküli annak dokumentálásában, hogy miként mozog egy törésvonal a föld alatt.

"Körülbelül egy-két órával a feltöltés után néztem meg a videót a YouTube-on, és azonnal megborzongtam" - emlékezett vissza Kearse. "Olyan jelenséget mutatott be, amire minden földrengéskutató régóta áhítozott - és egyszerre ott volt előttünk, tisztán. Szavakkal nehezen kifejezhető izgalommal töltött el az élmény."

Ahogy ismételten visszatért a felvételhez, egy újabb szokatlan részlet ragadta meg a figyelmét: "Ahelyett, hogy a képen látható tárgyak egyenes vonalban mozogtak volna, finoman ívelt, lefelé hajló pályát írtak le. Ez azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hiszen korábbi kutatásaim éppen a törésvonalak görbülete köré épültek - bár akkor még csupán geológiai nyomok alapján dolgoztam."

Kearse korábban a 2016-os, Új-Zélandon történt 7,8-as erősségű Kaikoura-földrengéshez hasonló esetekben vizsgálta az ívelt karcolásnyomokat, és azok jelentőségét a törések mechanizmusának megértésében.

A mianmari videó kapcsán elhatározták, hogy a mozgásokat nem csupán szemmel figyelik meg, hanem tudományos megközelítésekkel is alaposan tanulmányozzák.

A kutatók képkockánként, pixelenkénti keresztkorrelációval követték nyomon az elmozdulásokat. Így meg tudták határozni a törésvonal mozgásának sebességét és irányát.

A kutatások eredményei szerint a törésvonal körülbelül 2,5 métert mozdult el mindössze 1,3 másodperc alatt, miközben a csúcspontján 3,2 méter per másodperces sebességgel haladt. Ez a megállapítás rámutat arra, hogy a földrengés impulzív jellegű volt – egy fontos felismerés, amely megerősíti a korábbi, más földrengések szeizmikus hullámainak elemzése alapján levont következtetéseket. A mozgás főként oldalirányú (strike-slip) karaktert mutatott, de rövid időre függőleges elmozdulást (dip-slip) is tapasztaltak.

A kutatók szerint az elcsúszás kezdetben gyorsan ívelt, ahogy elérte a maximális sebességet, majd a lassulás szakaszában egyenes pályára váltott.

Ez a viselkedés összhangban van azzal az elmélettel, hogy a földfelszín közelében alacsonyabb a törésvonalra ható feszültség, így a rengés dinamikus hatásai az elmozdulás irányának enyhe eltérését idézhetik elő. "A földrengés közeledtével keletkező átmeneti feszültségek először letérítik a törésvonalat az eredeti pályájáról - majd az visszatér arra, és folytatja a mozgást a megszokott módon" - magyarázta Kearse.

Korábbi eredményeik alapján azt is megállapították, hogy az elhajlás iránya - tehát hogy melyik oldalra domborodik az ív - attól függ, hogy a repedés milyen irányban halad. Ez tökéletesen megfelel a mianmari rengés észak-déli irányú terjedésének. Mindez azt jelenti, hogy a karcolásnyomok a múlt földrengéseinek nyomai mellett azok dinamikáját is képesek megőrizni - ami rendkívül hasznos lehet a jövőbeni szeizmikus kockázatok előrejelzésében.