A magyarok átlagos megtakarítása havi 91 ezer forint körüli összegben alakulna.

Az MBH Bank elég figyelemre méltó adattal állt elő a legfrissebb megtakarítási felmérésében. Egy reprezentatív kutatás szerint a magyarok havonta átlagosan 91 ezer forintot tesznek félre. Természetesen ez egy átlagérték - vannak, akik ennél jóval többet, és olyanok is, akik ennél kevesebbet tudnak megtakarítani.

A felmérés eredményei szerint az átlagos havi megtakarítás eléri a 91 ezer forintot, ami sokak számára váratlanul hathat. Első pillantásra talán elképzelhetetlennek tűnik, hiszen hazánkban számos háztartás küzd a napi megélhetés nehézségeivel.

A kutatás során három, jól megkülönböztethető megtakarítói csoportot sikerült azonosítani:

A számok tükrében joggal merülhet fel bennünk a kérdés: vajon mit értett a felmérés a megtakarítás fogalma alatt?

A meglepően magas átlagösszeg mögött valószínűleg a megtakarítás fogalmának széleskörű értelmezése áll. E szerint megtakarításnak számít minden olyan forint, amely a havi bevételekből a kiadások levonása után megmarad, függetlenül attól, hogy azt egy rövid távú célra, mint például egy vakációra, vagy egy hosszú távú befektetésre tervezik-e. Ha így tekintünk a megtakarításokra, akkor a korábban említett összegek már nem tűnnek olyan irreálisnak.

A legfrissebb felmérés eredményei azt mutatják, hogy a biztonság iránti igény a legfontosabb motiváló tényező a spórolás során: a megkérdezettek több mint fele (54%) elsősorban azért takarékoskodik, hogy felkészülhessen a váratlan eseményekre. Emellett a családi felelősségvállalás is jelentős szerepet játszik, azonban egyre többen kezdenek tudatosan foglalkozni a pénzük értékének megőrzésével és növelésével, különösen a jómódúbbak körében. A célok listáján gyakran szerepel a nyugdíj, egy saját lakás megszerzése, nagyobb utazások lebonyolítása, valamint a tanulmányok folytatása vagy egy esküvő megszervezése is.

A kutatás egy izgalmas kettősségre hívta fel a figyelmet: még ha valakinek a vagyona akár a tízmillió forintot is meghaladja, a megkérdezettek körülbelül 70%-a magát inkább "megtakarítónak", semmint "befektetőnek" tartja. Ez a mentalitás alapvetően befolyásolja, hogy hogyan kezelik a pénzüket. A "megtakarító" attitűd a biztonságra összpontosít, ami érthetővé teszi, miért dönt sokan úgy, hogy pénzüket folyószámlán vagy készpénzben tartják, még akkor is, ha az infláció miatt folyamatosan csökken a reálértéke. Ezzel szemben a "befektetői" szemlélet a hozam maximalizálására törekszik, célja pedig a vagyon aktív növelése.

Úgy tűnik, hogy a bizalom továbbra is alapvető szerepet játszik. Bár sokan az internet nyújtotta információk tengerében keresgélnek, a konkrét döntések előtt a legtöbb ember – különösen a magasabb jövedelműek – inkább a banki tanácsadók szaktudására támaszkodik. Ez is jól mutatja, hogy a személyes kapcsolatok és a szakmai tudás elengedhetetlenek a pénzügyi tervezés bonyolult labirintusában.

A felmérés alapján a havi 91 ezer forintos átlagos megtakarítás hosszú távú lehetőségeit érdemes alaposan megvizsgálni. Ha egy ma 40 éves egyén ezt az összeget havonta rendszeresen fekteti be, a nyugdíjba vonulásakor, 20 év elteltével, a jelenlegi értékek figyelembevételével, havi 229 ezer forintos kiegészítő jövedelemmel gazdálkodhat. Ez a számítás jól mutatja, hogy a tudatos megtakarítás és befektetés milyen jelentős hatással lehet a jövőbeli pénzügyi helyzetre.

A Bankmonitor szakértői 4%-os inflációt meghaladó (reál)hozammal és évente legfeljebb 280 ezer forintos adóvisszatérítéssel kalkuláltak. Ez a feltételezés teljesen reális, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a múltbeli tőzsdei hozamok hosszú távon jellemzően 6-7% között mozogtak. Bármilyen cél eléréséhez elengedhetetlen a rendszeres megtakarítás, ami a nyugdíjcélú megtakarítások esetében is kulcsszerepet játszik.