Ha Karsai Dániel más környezetben látta volna meg a napvilágot, valószínűleg kevesebb küzdelemre lett volna szüksége. Otthon azonban sokak számára ő volt az, aki új perspektívákat és lehetőségeket mutatott meg.

Egyre több ország lép a legális eutanázia irányába, intézményesítve az élet végén hozott döntéseket, miközben az Európai Unió szintjén még nincs egységes szabályozás. Karsai Dániel küzdelme, mely nemzetközi visszhangot keltett, jelentős hatással van a változásokra. Svájc, Hollandia, Belgium és Luxemburg után most Spanyolország is csatlakozott a legalizálás híveihez. A folyamat azonban nem mentes a nehézségektől: a jogi és vallási diskurzusok mögött valós emberi tragédiák húzódnak meg, ami a téma komplexitását és érzékenységét csak tovább fokozza.

A spanyol társadalom különös figyelemmel kísérte a kegyes halál kérdését, különösen annak fényében, hogy az elmúlt években María José Carrasco, a szklerózis multiplexben szenvedő nő és családja küzdelme széles körű figyelmet kapott. Carrascónál a nyolcvanas években állapították meg a betegséget, és az évek során állapota folyamatosan súlyosbodott, ami miatt állandó gondozásra volt szüksége. A fájdalmai és mindennapi nehézségei olyan mértékűek voltak, hogy az elmúlt évtizedek során többször is kifejezte vágyát az eutanázia iránt, mivel a szenvedésével szemben inkább a méltósággal történő távozást választotta volna.

De bármilyen következetes és elszánt is volt ebben, a spanyol törvények nem tették lehetővé számára. Végül állapota olyannyira leromlott, hogy 2019-ben 71 éves férje a tiltás ellenére vállalta, hogy teljesíti felesége kérését. Halálos dózisú nyugtatót tartalmazó oldatot készített számára, majd abban is segített, hogy a nyelni már képtelen nő szívószállal az oldatot magához vegye. María José Carrasco rendkívül gyenge fizikai állapotban volt már ekkor, a teljes folyamatot videóra vették, és a felvételen többször megerősítette: saját elhatározásból, önként vet véget szenvedéseinek. Az előzmények és a drámai végjáték, a felvételre mondott végakarat mélységesen megrázta a spanyol közvéleményt.

A hatóságok mégsem találták jogszerűnek az eljárást, a segítőkész, az ápolási feladatok miatt is megtört, gyászoló férjet, Ángel Fernandezt hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet miatti felháborodás végül begyűrűzött a törvényhozásba, és a spanyol kormány, valamint a konzervatív ellenzék is összecsapott a parlamentben. Két évvel María José Carrasco halála után, 2021 júniusában fogadta el a spanyol parlament az eutanáziát legalizáló törtvényt, Angel Fernandezt pedig felmentették. Az így elfogadott jogszabály értelmében az életvégi döntést hozó páciensnek négy alkalommal kell megerősíteni szándékát, azt pedig, hogy egészségromlása végzetes és vissza nem fordítható, orvosi szakvéleménnyel kell alátámasztania, mielőtt az értékelő bizottság jóváhagyja döntését. "Fontos szempont, hogy a kérelmező várható élettartama nem lehet több az előrejelzések szerint, mint egy év a kérelmezés időpontjától" - emelte ki Javier Velasco, az eutanázia legalizálásáért küzdő civil szervezet elnöke a az El Confidencial spanyol lapnak adott interjúban.

Luxemburg 2009-ben lépett előre az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság dekriminalizálásával, ezzel messze megelőzve Spanyolországot. Hollandiában és Belgiumban már 2002 óta lehetőség van e jogi keretek között a súlyos, gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők számára. Belgium különösen előremutató lépést tett 2014-ben, amikor a kiskorúak számára is elérhetővé tette az életvégi döntések jogát, azonban ennek gyakorlása szülői beleegyezéshez van kötve.

A legalizálás azt mutatja: ha mód van rá, egyre többen választják az élet méltányos befejezésének intézményes módját. Belgiumban 2002 óta folyamatosan növekszik az eutanáziát választók száma, 22 évvel ezelőtt 24, 2014-ben 1928, tavaly pedig már 3423 esetet számolt a Statista.com. Az elmúlt két évtizedben több mint harmincezer ember hunyt el ilyen módon. Nem csak belga állampolgárok, mivel a helyi törvények megengedők, ezért Franciaországból is érkeznek az eutanázia lehetőségét kérvényező betegek az országba. Az Euronews szerint 2022-ben 70 francia állampolgár lépte át a belga határt ezzel a céllal. Franciaországban jóval szigorúbbak az előírások az életvégi döntéssel kapcsolatban. A Voxeurope francia lap leírása alapján aktív eutanáziára Franciaországban nincs mód, ellenben ha a halál időpontja már pontosan, rövid időintervallumon belül meghatározható, akkor mélyaltatást kérhet a beteg, illetve passzív eutanáziára (azaz az életben tartó kezelések, beavatkozások megtagadására) is mód van.

Ausztriában 2022 óta érvényben van egy törvény, amely lehetőséget biztosít a betegek számára arra, hogy saját döntésük alapján véget vessenek életüknek, azonban az aktív, orvos által irányított eutanázia nem lehetséges. Wolfram Proksch, az osztrák Társaság az Emberi Méltóságos Élet Végéért ügyvédje, a Der Standard című lapnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabályok "egyszerűen nem működnek". Szerinte a törvénykeret túlságosan általános és hiányos, ami lehetőséget ad arra, hogy a betegek kifejezett kérését figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor könnyen találhatók kiskapuk a rendszerben. Az asszisztált öngyilkosság véghezvitele érdekében két orvos egybehangzó diagnózisa és prognózisa szükséges, amely igazolja, hogy a páciens életét egy össze nem egyeztethető betegség veszélyezteti. Ezt követően a beteg három hónap gondolkodási időt kap, amely súlyos állapot esetén két hétre csökkenhet. Csak ezen időszak letelte után, ügyvédi és közjegyzői jóváhagyás birtokában hajtható végre az asszisztált öngyilkosság.

A helyzet Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Angliában sokkal összetettebb, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Az Egyesült Királyságban tavaly egy lelkiismereti szavazás indította el a jogi előkészítést, amely a munkáspárt kezdeményezésére indult. Bár a parlament többsége zöld utat adott a törvényjavaslatnak, még számos további egyeztetésre, véleményezésre és szavazásra van szükség ahhoz, hogy a javaslat véglegesen életbe lépjen. Portugália már 2023-ban legalizálta az eutanáziát, míg Németországban és Olaszországban szenvedélyes viták zajlanak az e téma intézményesítése körül.

Karsai Dániel ügye Magyarországon a közelmúltban az európai eutanázia-viták középpontjába került. Az ismert alkotmányjogász életét 2022 augusztusában megváltoztatta az izommozgató idegsejtek elsorvadásával járó ALS betegség diagnózisa. Dániel folyamatosan harcolt az életvégi döntésekhez való jogáért, egészen 2024 szeptemberében bekövetkezett haláláig, és számos hazai és nemzetközi fórumhoz fordult jogorvoslatért. Sajnos, az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban többször is elutasította keresetét, arra hivatkozva, hogy a Magyarországon érvényben lévő eutanáziát tiltó jogszabályok nem sértik az ő emberi jogait.

A magyar jogszabályok kizárólag az élet végi beavatkozásokkal kapcsolatos döntésekre vonatkoznak. Például, ha valaki halálos betegségben szenved, kérheti, hogy ne helyezzék lélegeztetőgépre. Azonban a jogi keretek itt sem teljesen világosak. Stánicz Péter, Karsai Dániel ügyvédje arra figyelmeztet, hogy az életmentő, illetve életfenntartó ellátás visszautasítása nem azonosítható a passzív eutanáziával a modern bioetikai elvek alapján, hiszen a lélegeztetőgépről való lekapcsolás aktív orvosi beavatkozást igényel. Az ügyvéd rávilágít, hogy a magyar orvosoknak gyakran kell olyan döntéseket hozniuk, amelyeket valójában nem szeretnének, mivel az eszköz- és kapacitáshiány miatt kénytelenek választani a betegek között. "Ha egy orvos áll rendelkezésre, és két embert kellene újraéleszteni, nyilvánvaló, hogy csak az egyikükön tud segíteni" - hangsúlyozza Stánicz Péter. Az ilyen helyzetek szürke zónát képviselnek a jogi szabályozásban, ami miatt az orvosok sem mindig tudják, mi számít bűncselekménynek. Egy másik figyelemre méltó ellentmondás, hogy a magyar büntetőjog szerint már az is bűncselekménynek minősül, ha valaki eutanázia céljából elkíséri szerettét egy olyan országba, ahol ez a beavatkozás legálisan elérhető.

Karsai Dániel testvére, Karsai Péter hangsúlyozta, hogy a kiszolgáltatott emberek életük végén hozott döntéseit megnehezítő vagy akár ellehetetlenítő ellentmondások gyorsan orvosolhatók lennének, "ha lenne elegendő politikai szándék erre".

Bár Karsai Dániel tavaly elhunyt, testvére továbbra is képviseli az ügyét, egész csapat - jogvédők, orvosok - dolgoznak a legalizálás előkészítésén. Stánicz szerint idő kell ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult kérdés eljusson a társadalom egészéhez. És idő kell ahhoz is, hogy a jogalkotás kövesse a társadalmi akaratot. A jelenlegi törvényi keret 1998-ban lépett hatályba, és ez Stánicz és Karsai Péter szerint is elavult. De ahogy a spanyol Maria Johés Carrasco ügye, úgy Karsai Dániel elkötelezettsége is nagy hatással van mindazokra, akik ennek a küzdelemnek a szemtanúi, kortársai voltak. "Sok vallásos, hívő barátunk, ismerősünk van családon belül is, és nekik is felnyitotta Dani a szemét" - foglalta össze a tapasztalatait Karsai Péter.

Az IDEA Intézet 2023-as felmérése alapján a magyar lakosság 62 százaléka pozitívan áll az aktív eutanázia bevezetéséhez. Annak ellenére, hogy a téma iránti támogatás folyamatosan növekszik, a törvényhozók eddig elzárkóztak az eutanázia hivatalos szabályozásától hazánkban. Karsai Péter véleménye szerint ennek hátterében az a nézet áll, hogy a társadalom még nem elég érett, sőt, "gyermekkorúnak" tekintik.