Természet és ember harmóniája: a kiváló talajkincsek útja a prémium natúrlevek világába - Agro Napló
A Mátraalja különleges talaja, mely ásványi anyagokban bővelkedik, egyedülálló ízeket ad a Simon család gyümölcseinek. Ezek a gyümölcsök nem csupán friss formában találhatóak meg a piacon, hanem prémium minőségű gyümölcslevek is készülnek belőlük. A 102 hektáros gyümölcsültetvény nemcsak a kiváló talajadottságokra támaszkodik: a sorok között egerészölyvek, poszméhek és egyéb hasznos élőlények segítik elő a fenntartható gyümölcstermesztést, így a természet is aktívan részt vesz a folyamatban. Simon Attila és Simon Mátyás az Agro Naplónak meséltek a sikereikről, a kihívásokról, valamint a klímaváltozás által hozott nehézségekről.
A rendszerváltást követően 1994-ben került birtokunkba a jelenlegi területünk. Korábban faiskolák és óriási gyümölcsösök voltak ezen az igazán jó gyümölcstermesztő vidéken, ezeket kellett átalakítani a kor igényeinek megfelelően. Így kezdtünk 34 hektáron, jelenleg viszont már 102 hektáron gazdálkodunk, közben pedig komoly invesztíciót is végeztünk mind a fajták, mind a termesztési technológiák, mind pedig a betakarítás utáni, postharvest feldolgozási technológiák terén
Simon Attila nosztalgiával idézte fel a kezdeti időszakot. Elmondása szerint alapvető céljuk az volt, hogy kilépjenek a hagyományos almatermesztés kereteiből, és új irányokba, csonthéjas és héjas gyümölcsök termesztésébe fektessenek. Ez azonban hatalmas anyagi befektetéseket igényelt; a földvásárlást és az első fejlesztéseket követően körülbelül hat évbe telt, mire a vállalkozás nullszaldóra jutott. A fajták kiválasztásakor különösen nehéz helyzetbe került a Simon család, mivel abban az időben Magyarországon nem volt elérhető nemesítés. Így hát külföldi piacokat kellett felkeresniük – Szerbiától Németországon át Franciaországig, Olaszországig és Csehországig – hogy olyan fajtákat találjanak, amelyek megfeleltek a magyar piaci követelményeknek, és sikeresen beilleszthetők a hazai termesztésbe.
A korábbi időkben a szilvatermesztés egyik jellemzője a vörös héjú, mélybordó színű szilvák előállítása volt. E fajták egyik legnagyobb hátránya az volt, hogy a háziasszonyok számára nehézkes volt belőlük a fekete lekvár készítése, pedig sokan éppen erre a különlegességre vágytak. Ezért a gazdák olyan új fajták után kutattak, amelyek nemcsak a lekvárkészítés igényeit elégítik ki, hanem ellenállnak a hagyományos besztercei szilvát fenyegető sharka vírusnak is. Végül sikerült Németországból beszerezniük a Top fajtát, valamint olyan bőtermő variációkat, amelyek tökéletesen megfeleltek az ipari felhasználás követelményeinek.
Ezzel párhuzamosan rendelkeztek 35-40 hektár diós területtel is, amelynek a telepítése 1996-ben történt meg. Közel tíz évet vett azonban igénybe, mire ezt a területet is korszerű ültetvénnyé alakították és a kapcsolódó üzemi technológiákat is meg tudták újítani. Ezeken túl különféle cseresznye- és meggyfajták betelepítésével és a körte meghonosításával is foglalkoztak, ami további komoly igényeket vetett fel.
A körte termesztése során jól ismert, hogy a növény optimális fejlődéséhez párás mikroklímára van szüksége, ám nyári hónapokban gyakran nem áll rendelkezésre elegendő nedvesség. Az alapvető szakmai megállapítás szerint Magyarországon átlagosan 550-600 milliméter csapadék hullik évente. Ez az érték ugyanakkor széles skálán változhat, 200-tól egészen 900 milliméterig terjedhet, ami jelentős eltéréseket mutat. A lényeg azonban, hogy a csapadék többsége nem a nyári hónapokban érkezik, hanem inkább a tavaszi időszakban, legkésőbb júliusig. Így július 15-től augusztus végéig egy 60-70 napos időszakban a csapadék mennyisége gyakran drasztikusan csökken, és még ha a talaj kapilláris vízkibocsátása optimális is, a körülmények nem kedveznek a szükséges párakibocsátásnak. Ezért olyan körtefajtákat kell kiválasztani, amelyek képesek ellenállni a klímaváltozás következtében fellépő légköri aszálynak.
Simon Attila megállapításai szerint a hagyományos öntözési technikák nem elegendőek a jelenlegi problémás helyzet kezelésére. Amennyiben a levegő páratartalma alacsony, a gyümölcsök fán való megtartása rendkívül nehéz feladattá válik. Ennek érdekében ültetvényükön egy jelentős fejlesztést hajtottak végre, amely során a terület mintegy 70 százalékán szórófejes mikroöntöző rendszert telepítettek. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a 2-4 méter magasból kijuttatott víz a lombkoronába is eljusson, ezzel segítve a párolgást.
A rendszer sajátos működése révén a vízpára akár 2-3 órán át is stabilan jelen lehet a lombkoronában. Ez a jelenség nem csupán a fotoszintézis zavartalan folyamatát segíti elő, hanem alapvető jelentőséggel bír a gyümölcsök számára kedvező mikroklíma megteremtésében is.
Az ültetvény öntözése egy érdekes kihívást jelent, amelyet különböző párásító szórófejek alkalmazásával lehetne megoldani. Ehhez azonban jelentős vízmennyiség és egy kiterjedt csőhálózat kiépítése szükséges. Emellett a vízellátó központ kapacitásának növelése is elkerülhetetlen lépés lenne a rendszer hatékony működtetéséhez.
A gyakorlatban azonban jelentős kihívást jelent, hogy a felszín alatti vízkészletekhez való hozzáférés korlátozott, az új kutak fúrásának folyamata pedig lassú és bürokratikus. Simon Attila megjegyzése szerint három éve várnak már visszajelzésre és engedélyre a Vízügytől a fejlesztési igényükkel kapcsolatban.
A szárazság mellett a tavaszi fagykárok is komoly aggodalmat keltenek. Míg korábban ötévente csupán egyszer jelentkeztek, napjainkra ez a jelenség már három évből legalább kétszer is megfigyelhető a gyümölcsösökben, legyen az a szállított vagy a talajmenti fagy.
A fagykárok megelőzése érdekében beszereztünk két szélgépet, amelyek hatékonyan működnek, amíg nem tapasztalható szállított fagy. Amikor a ventilátor talaj menti fagy esetén a +5-6 °C-os levegőt a talajfelszín fölé juttatja, ahol -2-3 °C uralkodik, akkor sikerül elérnünk a kívánt 0 °C-ot. Azonban, ha szállított fagy lép fel, a felmelegített levegőt a szél 10 percen belül elvonja, így ebben az esetben a gép hatékonysága sajnos nullára csökken.
Simon Attila hangsúlyozta, hogy a fagymentesítő gyertyák, amelyek viaszból vagy más anyagokból készülnek, rendkívül költséges megoldások. Elmondása szerint egy éjszakai használat esetén egy hektárra vetítve közel egymillió forintot is elérhet a kiadás. Ráadásul ezen gyertyák alkalmazása rengeteg manuális munkát igényel: a vödröket ki kell helyezni, a gyertyákat be kell gyújtani, és amikor azok délutánra leégnek, a pótlásuk is újabb közel egymillió forintot jelent.
A fagy elleni védekezés terén új megoldások léteznek, mint például a füstképző berendezések és a speciális öntözési technikák, ám az utóbbi idén sajnos nem bizonyult hatékonynak. A fagy meglepően korán, már este 8 órakor beköszöntött, és ezt követően hajnalban, 5 vagy 7 óráig, vastag vízkéreg borította be a fákat, amely mint szigetelő réteg működött. Ennek következtében sok helyen az ágak letörtek, komoly károkat okozva a gyümölcsösökben. A fákon kialakult jégcsapok némelyik helyen már olyan hosszúra nőttek, hogy a földdel érintkeztek, hasonlóan a barlangok sztalagmitjaihoz.
A Simon család számos olyan programmal dicsekedhet, amelyek hozzájárulnak az ökoszisztémák védelméhez és megerősítéséhez, és valóban példaértékűek. Területükön már öt pár egerészölyv fészkel, ami jelentősen hozzájárult a pocokpopuláció csökkentéséhez. Ezen kívül olyan sávokat alakítottak ki a gyümölcsösben, amelyek kedveznek a beporzó rovarok megtelepedésének.
A poszméhek ezért cserébe napfelkeltétől napestig dolgoznak, amelyik virágon pedig egyszer már jártak, oda tesznek egy jelet és azt később már nem porozzák még egyszer. Emellett rendelkeznek két rovarhotellel is, ahol különféle vadméhek és bányászméhek vertek tanyát, sőt olyan őshonos ragadozó rovarokat is betelepítettek, amelyek fenntartják a stabilitást a kertben. Vannak külön ízeltlábú búvóhelyeik is, melynek köszönhetően a harkályok száma is megnövekedett.
A szilvamolyok elleni védekezést szexferomonok légtérbe való terítésével oldják meg, mellyel elérik, hogy a hímek ne találják meg a nőstényeket, miáltal petéik, és így kukacos szilváik sem lesznek; a cseresznyelegyek megjelenése ellen pedig szintén nem vegyszeres módszerrel, hanem egy speciális fehérjekivonat kiszórásával védekeznek.
Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a rovarölő szerek alkalmazásának mennyiségét kétharmadával sikerült mérsékelni, ami figyelemre méltó eredmény. Továbbá, a permetezések során modern precíziós technológiák és szoftverek használata is elterjedt, amelyek hozzájárulnak a vegyszerek hatékony és célzott kijuttatásához, így csökkentve a környezetre gyakorolt terhelést.
Minden nap kinn vagyok a területen, reggel, délben, este, és én nem szeretnék méregfelhőben dolgozni, illetve azt sem szeretném, hogy a fogyasztók olyan gyümölcsöt fogyasszanak el, amelyek valamilyen (akár környezetbarát) növényvédő szerrel találkoztak. Ismerem a saját ölyveinket, tudom, melyik fióka melyik alomból van, ismerem a bent lévő őzeket, látom az őzsután, ha ikerszülése volt, láttam több generációjukat felnőni, így tudom és látom, hogy mi az, amit a kert nyújt nekik. És azt is jó látni, amikor tömegével jönnek hozzánk olyan hasznos rovarok, bogarak, amelyek elősegítik a kórokozók, kártevők mennyiségének csökkentését.
A minőségigényes betakarításhoz mindenképp kézi munkaerőre van szükség, ezzel kapcsolatban azonban bőven akad nehézsége a családi gazdaságnak.
Gödöllő és Hatvan környékén számos gyár és üzem tevékenykedik, amelyek az autóipar és a televíziógyártás világában bővelkednek. Budapest közelsége miatt a helyi munkaerő körülbelül 90 százaléka ezeken a helyeken találja meg a megélhetését. Ez teljesen érthető, hiszen az ipari munkák általában kiszámíthatóbb munkarenddel, több szabadsággal és kényelmes, klímás munkahelyekkel járnak, ellentétben a mezőgazdasági ágazattal, amelynek versenyképessége jelentősen csökken az ipar fejlettebb munkaerő-ellátottsága mellett. Jelenleg főként Romániából, Erdélyből, valamint a hazai kisebbségi közösségekből érkezik munkavállaló, de már elkezdtük a lehetőségeket mérlegelni a harmadik országbeli munkások bevonzására is.
- mondta Simon Attila, majd hozzátette: a csonthéjas gyümölcsnél, az almánál használhatók lennének ugyan rázógépek, abból azonban nem lesz étkezési minőség, ami azt jelentené, hogy a családi gazdaságnak le kellene mondania az árbevétel minimum 50 százalékáról. A dió esetében viszont más a helyzet: míg korábban 50-80 embert lekötött a dió felszedése, most három ember 10 nap alatt betakarítja ugyanazt a diómennyiséget egy Franciaországból importált diófelszedő gép segítségével. Ez azonban nem elég - ezt követi ugyanis a postharvest tevékenység, amihez a piaci igényeknek megfelelően dobozolni, csomagolni, sorolni kell a gyümölcsöt, illetve el kell kezdeni a gyümölcslé gyártását, amihez további munkaerőre van szükség.
Jelentős a konzervipari feldolgozás bizonyos szakaszokon, ahol nem tudunk kézi munkaerőt biztosítani. Próbálunk exportpiacokat is találni, de hirtelen nagyon nehéz leszedni 20 tonnát, ahhoz is 50-60 ember kell, hogy a kamiont két nap alatt megtöltse. Ezért inkább az a cél, hogy tartsuk a frissességet és a piacokra kerüljenek a gyümölcsök. Ha egy láda hamvas, kékesfehér, viaszos szilvát feltesznek a piacon a pultra, azért mindenki odafordul, mert az nincs összetapogatva, és annyira gusztán néz ki, hogy vonzza a szemet. Kérdés az, hogy a fogyasztók mit hajlandók ezért adni.
Fontos szempontként merül fel, hogy az év különböző időszakaiban milyen piaci igények érvényesülnek. Például világosan látható, hogy a nyári szünet idején, a nyaralások miatt, jelentősen csökken a belföldi fogyasztás. Ennek következtében a gyümölcsfajták és a termesztési technológiák megtervezésekor figyelembe kellett venniük ezt a hathetes időszakot, amikor a kereslet szinte teljesen eltűnik, ráadásul az éghajlati viszonyok is kedvezőtlenek, hiszen aszály sújtja a területeket. Így arra törekedtek, hogy ebben az időszakban ne teremjenek gyümölcsöt, és a szedést csak augusztus 20. után kezdjék el, amikor a vásárlók ismét visszatérnek a piacra.
A piaci értékesítés előkészítését jelentősen megkönnyíti, hogy drónokkal végezhetjük el a gyümölcsfák virágzási, érést megelőző és érés közbeni állapotának digitális feltérképezését. A színkép-elemzés révén pontosan meghatározhatjuk, hogy egy adott területről és sorból mennyi gyümölcsre számíthatunk, valamint annak minőségét is. Ez a fejlett informatikai megoldás lehetővé teszi számunkra, hogy világosan lássuk, hol, mikor és milyen mennyiségben tudunk értékesíteni, ezzel optimalizálva az értékesítési folyamatot.
A Mátra szomszédságában elhelyezkedő ültetvény különleges talajadottságai évről évre kiváló beltartalmi értékkel és prémium minőségű gyümölcsökkel ajándékozták meg a termelőket. Ezen a szilárd alapra támaszkodva a Simon család 2019 decemberében elindította saját prémium gyümölcslémárkáját. Ezek a 100%-os, hozzáadott cukor és tartósítószer nélküli natúr levek nemcsak új piaci lehetőségeket teremtettek, hanem jelentős hozzáadott értéket is biztosítottak a családi vállalkozás számára. A kezdetben csupán négy ízben elérhető gyümölcslevek mára túllépték az eredeti termelési kapacitásukat, és a folyamatos növekedés érdekében már külső forrásokból is jelentős mennyiségű alapanyagot kell beszerezniük - tájékoztatta az Agro Naplót Simon Mátyás.
A gyümölcslevek mögött egy átgondolt üzleti és marketingstratégia rejlik: a vállalkozás főként saját online boltján keresztül értékesít, lehetővé téve ezzel a közvetlen kapcsolat kialakítását vásárlóival, akik jellemzően egészségtudatos családanyák. Az árképzés nem csupán a gyümölcsök prémium minőségéből, a szezonális ingadozásokból vagy a gyümölcstermelés esetleges kihívásaiból fakad, hanem abból is, hogy a termékek egyre több hazai és nemzetközi szakmai elismerést kapnak.
Számos forrásból érkeznek hozzánk elismerések és visszajelzések, amelyek megerősítik, hogy a választott filozófiánk helyes úton halad. Két évvel ezelőtt három termékünket a rangos Great Taste Award díjjal tüntették ki, és kétszer nyertük el a Magyarország gyümölcsleve díjat is. Továbbá, a Spar Hungaricool kkv-program keretében is sikerült elismerést szereznünk, melynek köszönhetően gyümölcsleveink a Spar polcaira is eljutottak. 2022-ben pedig a Cápák között című műsorban is megjelentünk, ahol Balogh Leventétől sikerült ajánlatot kapnunk.
- hangsúlyozta Simon Mátyás.
A Simon család tevékenyége tehát jó példa arra, hogyan lehet egy kiváló termőhely adottságait tudatos stratégiával és prémium feldolgozással hosszú távon valóban fenntarthatóvá tenni.
