A Pride-résztvevők arcképfelismerése egy izgalmas, ám rendkívül időigényes folyamat, amely akár 500 évig is elhúzódhat. A technológia folyamatos fejlődése ellenére a sokszínűség és az egyéni identitások figyelembevétele komoly kihívások elé állítja a szak

Péterfi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője úgy véli, hogy a rendőrség által alkalmazott arcképfelismerő technológia nem ütközik az adatvédelmi jogszabályokba. Ezzel szemben Dobrev Klára önkéntesen tette le a vádaskodás terhét, míg Pankotai Lilit egy állampolgár jelentette fel, akire már reagált is a rendőrség.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Tordai Bence képviselő kérdése nyomán részletes magyarázatot adott arról, miként történik a Pride-rendezvényeken az arcképfelismerési eljárás alkalmazása. Az elnök szavaiból világossá vált, hogy a rendőrség az Integrált Portál Alapú Lekérdező Rendszeren (IPL) keresztül működteti az arcképelemzési rendszert, amely lehetővé teszi ismeretlen személyek azonosítását.

A folyamat során a rendőrségi ügyintéző a lekérdezés célját, az ügyszámot és a jogalapot megadva tölti fel a fényképet a rendszerbe. Ezt követően a szoftver átfésüli az összes olyan nyilvántartást, ahol okmányfotók találhatóak. Amennyiben több lehetséges személyazonosság merül fel, a képeket egyesével vizsgálják meg a pontos azonosítás érdekében.

Az adatlapok az IPL rendszeren keresztül jutnak el a Nemzeti Szakértő és Kutató Központ Arcképfelismerő Elemző Osztályához. Itt szakértők bevonásával lehetőség nyílik az ismeretlen személyek még precízebb azonosítására. Az NSZKK szintén ezen a platformon keresztül küldi el a feltöltött képmetszet azonosításáról készült szakértői véleményét.

Az azonosítás kimenetele az arcképelemzési nyilvántartásban kerül rögzítésre, amelyről az ügyet kezelő rendőrségi előadó automatikus értesítést kap. Ezt követően hozzáférhet az azonosított személy adatlapjához, ahol a személy adatai megegyeznek a személyi igazolványán található információkkal.

Tordai Bence szerint az ismertetett eljárás rendkívül lassú, és számítása alapján akár 500 évig is eltarthat a Pride-résztvevők azonosítása.

A NAIH 2025 márciusában közérdekű bejelentés alapján hivatalból vizsgálatot indított az arcképelemzési törvény módosítása és annak alkalmazása ügyében. A vizsgálat különösen a 2025. június 28-i Budapest Pride eseménysorozathoz kapcsolódó felvonulás résztvevőinek azonosítását érintő adatkezelési tevékenységekre összpontosított. Az arcképelemzési törvény módosítását a gyülekezési jogról szóló törvény gyermekek védelmével összefüggő módosítása tette szükségessé. A változtatás jelentősége, hogy az adatkezelés köre kiterjed minden szabálysértésre, nem csak a szabálysértési elzárással is büntethetőkre.

A vizsgálat során napvilágra került, hogy a rendőrség számos technikai eszközt használhat a rendezvények biztosítása alatt készített felvételek rögzítésére. Ezek között megtalálhatók a kézi kamerák, testkamerák, szolgálati mobiltelefonok, fényképezőgépek, ideiglenesen telepített kamerák, drónok, valamint a járművekre szerelt kamerák is. A hatóság megállapította, hogy minden hivatalos eljárás során csupán egyetlen azonosítási módszer áll a rendőrség rendelkezésére, amely egységesítette az eljárásokat.

A NAIH vizsgálatának eredménye szerint nem tártak fel olyan hatósági gyakorlatot, amely során az arcképelemzési eljárás és a rendőrség hivatalos eljárása az érintettek személyes adatainak jogellenes kezelésével járna. A hatóság előtt nem ismert a rendőrség arcfelismerésre irányuló eljárásának olyan eleme, amely ellentétes lenne az adatvédelmi jogelvekkel vagy a bűnügyi adatvédelmi irányelvben foglaltakkal.

Péterfalvi Attila rámutatott arra, hogy a modern technológiai fejlődés új távlatokat nyitott az arcfelismerés terén. Más országokban e módszerek alkalmazása sokkal liberálisabb keretek között zajlik, mint az EU tagállamaiban. A vizsgálat során azonban nem merült fel olyan tényező, amely komoly aggodalomra adna okot. A NAIH álláspontja szerint a jogellenes tömeges megfigyelés és az állampolgárok azonosítása nem lehetséges, ha figyelembe vesszük az Európai Unió által előírt adatvédelmi alapelveket.

A hatóság a vizsgálatot lezárta, miután megállapította, hogy jogsérelem közvetlen veszélye nem áll fenn.

Dobrev Klára már bejelentette, hogy résztvevőként feljelentette magát, míg Pankotai Lilit egy V. Erik nevű állampolgár jelentette fel a rendőrségen. A fiatal aktivista reagálásában így fogalmazott: "Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én lehetek az első, akit feljelentettek a Pride-on való részvételem miatt."

Korábban Magyar Péter kijelentette, hogy amennyiben a TISZA Párt hatalomra jut, amnesztiát biztosítanak mindazok számára, akiket véleményük szerint a Fidesz jogtalanul büntetett meg. Különösen a Pride eseményhez kapcsolódó lehetséges szabálysértési büntetéseket hozta fel példaként, amelyeket, ha kormányra kerülnek, eltörölnének.