Íme egy egyedibb megfogalmazás: "A napenergia forradalmasítja a jövőt, és sorra megdönti az előrejelzéseket, miközben egyre inkább teret hódít a világban."

A jövő helyett inkább a jelen gazdasági folyamatai formálódnak át - ezt a lényeges témát járja körül a szeptember 4-i Sustainable World konferencia, amely a hazai fenntartható üzleti szféra képviselőinek találkozóhelyévé válik. Itt minden iparág résztvevői megosztják tapasztalataikat és jövőbeli vízióikat.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) éves jelentései (World Energy Outlook - WEO) 1993 óta mérvadóak az energiastatisztikák, valamint a jövőre vonatkozó energiakínálati és -keresleti prognózisok tekintetében, és a WEO forgatókönyvei az évek alatt egyértelműen hivatkozási alappá váltak. Ezzel együtt a WEO legprogresszívebb forgatókönyvei is rendre nagymértékben alábecsülik a megújuló energia technológiák, különösen a napelemek terjedését, amint erre egy új tanulmány részleteiben is rávilágít.

A LUT (Lappeenranta-Lahti Műszaki) Egyetem Finnországban nemrégiben végzett kutatása a WEO 1993 és 2022 között megjelent alap- és magasabb fenntarthatósági szintet figyelembe vevő előrejelzéseinek hatékonyságát elemezte a valós adatok tükrében. Az elemzés megállapította, hogy az IEA előrejelzései általában pontosan tükrözték az olyan kulcsfontosságú mutatókat, mint a primer és végső energiaigény. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások elterjedésére vonatkozó prognózisok a WEO összes kiadásában jelentősen alábecsülték a tényleges növekedés ütemét, különösen a fotovoltaikus (PV) napenergia terén.

Bizonyos nem várt események, köztük a 2008-as pénzügyi válság és a COVID-19 válság miatti eltérések ellenére az IEA éves jelentéseiben szereplő, a teljes primer energiaigényre vonatkozó előrejelzések nagyrészt az ésszerű előrejelzési hibahatáron belül maradnak.

A 2030 utáni időszakra vonatkozóan azonban az előrejelzések meglehetősen széles spektrumú eltéréseket mutatnak.

A primer energiaigény teljes növekedésére vonatkozó alaphelyzeti előrejelzések az IEA-tól, valamint a tényleges adatok (vastag kék vonal) a következőképpen alakulnak:

A 2010 és 2016 közötti időszakban a New Policies Scenario (NPS) forgatókönyvei alapján előrejelzett napelemes áramtermelési adatok 27,2-84,2%-kal maradtak el a végül megvalósult, 824 terawattórás (TWh) tényszámtól. A legnagyobb éves napenergia-termelési értékeket a 2021-es és 2022-es jelentésekben bemutatott STEPS szcenáriók prognosztizálják a 2030-as, 2040-es és 2050-es évekre. Azonban még ezek a becslések is csupán a teljes primerenergia-igény és a villamosenergia-termelés 7, illetve 24%-át képesek elérni.

A globális napenergia-termelés és a naperőművek beépített teljesítőképességének várható alakulására vonatkozó alapeseti WEO-forgatókönyvek és a historikus növekedési trend (vastag kék vonal):

Hasonló tendenciák figyelhetők meg a telepített kapacitás bővülésére vonatkozó előrejelzések esetében is. 2020 végére a globálisan telepített naperőművek összesített teljesítménye elérte a 741 GW-ot. Érdekes megjegyezni, hogy a 2010 és 2016 között készült NPS forgatókönyvekben előrejelzett értékek ehhez képest 35,1-85,2%-kal alacsonyabbak voltak.

Az alulértékelés jelensége megfigyelhető az éves telepítési előrejelzések terén is. Az IEA előrejelzései a globális napenergia (PV) kapacitás növekedését illetően a piaci szakértők szerint várható terawattos (TW) éves ugrásokat nagyrészt nem veszik figyelembe. A jövőbeni prognózisok fokozatosan egyre optimistább számokat mutattak, de a 2022-es jelentés alapeseti (STEPS) forgatókönyve csupán körülbelül 250 GW-os éves kapacitásbővülést jósolt a 2030-2040-es időszakra, mielőtt jelentős csökkenésre számítana.

Az IEA legfrissebb adatainak alapján a globális napelemes kapacitás 2022-ben 240 GW-tal, 2023-ban 456 GW-tal, míg 2024-ben akár 593 GW-tal is megnövekedhetett. További előrejelzések azt sugallják, hogy 2030 után az éves növekedés üteme akár 2-3 ezer GW-ra is rúghat, ami jelentősen, 10-15-szörösen felülmúlja az Energia Ügynökség központi forgatókönyvében megfogalmazott számokat.

A fotovoltaikus kapacitás éves növekedésére vonatkozó alaphelyzeti IEA előrejelzések és a tényleges adatok (vastag kék vonal) szemléltetik a napenergia szektor dinamikus fejlődését.

A prognosztizált napenergia-termelési és beépített teljesítőképességi értékek azonban nem csak az alapeseti, hanem az ambiciózusabb fenntarthatósági politikát és dinamikusabb energiaátállást feltételező forgatókönyvekben is jelentősen alulmúlták a végül megvalósult növekedést. A 2020-as tényadatokhoz képest a negatív eltérés aránya itt 22,6-80,1%, illetve 30,2-81,4% volt.

A globális napenergia-termelés és a naperőművek beépített teljesítőképességének várható alakulására vonatkozó magasabb növekedést feltételező WEO-forgatókönyvek és a historikus trend (vastag kék vonal):

A legutóbbi, 2022-es IEA elemzés, amely az optimista NZE forgatókönyvet veszi alapul, szerint a napenergia aránya a teljes primerenergia-igény kielégítésében csupán 18,3%-ra nőhet 2050-re. Ezzel szemben más szervezetek által kidolgozott újabb klímasemlegességi forgatókönyvek akár 40-69%-os napenergia-részesedést is előrevetítenek.

Ami az éves napelem-telepítésekre vonatkozó, magasabb növekedést feltételező előrejelzéseket illeti, ezek szintén messze elmaradni látszanak a tényleges kapacitásbővüléstől. Az összes elemzett előrejelzés közül a 2022-es NZE forgatókönyv vetíti előre a legnagyobb éves telepítési értéket a vizsgált időtávon, e szerint a 2040-es évben mintegy 657 GW-tal bővülhet a globális fotovoltaikus kapacitás, mielőtt 2050-ig 385 GW-ra csökken (a 2040 után az éves telepítésekben előre jelzett visszaesés az IEA több más szcenáriójára jellemző). Az IEA 2021 előtti optimista forgatókönyvei pedig mindössze 35-270 GW-os éves fotovoltaikus kapacitásnövekedést valószínűsítettek 2030-ra, 2040-re pedig 54-277 GW-os bővülést.

Ez utóbbi adatok már tavaly a piaci teljesítmény szempontjából több mint kétszeresen meghaladhatták az előző értékeket.

A napenergia költségének folytatódó csökkenésére és a piaci várakozásokra tekintettel pedig a globális napelem-telepítési piac éves nagysága 2025 és 2030 között elérheti az 1000 GW-ot (1 TW-t) az elemzés szerint, ami a 2030-as évek közepére évi 3 TW-ra, 2050-ig pedig 4 TW-re emelkedhet.

A fotovoltaikus kapacitás éves növekedését illetően a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által megfogalmazott optimistább előrejelzések és a tényleges adatok (vastag kék vonal) közötti különbségek figyelemre méltóak:

A szélenergia esetében is gyakori a valós adatok alábecslése, amit az Energia Ügynökség előrejelzései is tükröznek. Például az IEA optimista forgatókönyvei szerint a 2000-2020 közötti időszakban az évente termelt szélenergia mennyiségére 6,1-10,8%-os éves átlagos növekedési rátát jósoltak. Ezzel szemben a valóság azt mutatja, hogy a szélerőművek által generált villamos energia éves mennyisége valójában 21,8%-kal nőtt ebben az időszakban.

Az elemzésből az is kiderül, hogy miközben a megújulóknál ismételten alálőtt, addig a fosszilis források, valamint a nukleáris energia területén az IEA rendre túlbecsülte a várható növekedést.

A globális atomerőmű kapacitás villamosenergia-termelése (balra) és beépített teljesítőképessége (jobbra) a magasabb növekedést feltételező IEA előrejelzések és a tényadatok (vastag kék vonal) szerint: